Börzsöny látnivaló

1995-ben helyi gyűjtésű múzeum, tájház került berendezésre be egy egykori német parasztházban, a használati tárgyak és munkaeszközök megőrzésére, melyek mindegyike elmúlt száz éves.

A források szerint 1721-ben a községnek négyablakos kis fatemploma volt. 

Bernece és Baráti települések 1521-től mintegy két évszázadig az esztergomi kanonok birtokában voltak, majd az 1700-as években kerültek a Garamszentkeresztről származó Huszár-család tulajdonába, mely időszakról tanúskodik a barokk stílusban épült kastély. 

A XIX. század végén épült, ahogy a korbeli leírások említik „csinos úrilak” története is fordulatos. A fiatal orvostanonc Szokolyi Alajos beleszeretett a nagyoroszi gróf lányába a szépséges Berchtold Saroltába. 

A Börzsöny hegyeiből lefutó Kemence- és Bernece-patak által övezett Templom-hegyen, sánccal erősített Árpád-kori földvár területén áll a középkori eredetű templom.

A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. 

Bernecebarátiban mára kevés lakóház maradt meg eredeti, építése korát tükröző állapotban.

A Római katolikus templom a falu központjában található. 

A Tihanyi-Mocsáry-kúriát 1826-ban építtette Tihanyi Tamás, majd 1888-ban átalakították.

A falu közelében található a Makkos-kastély, mely egykoron Mocsáry László vadászbirtoka volt. 

Borsosberényhez tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, 1274-ben a Johannita Lovagrendnek önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult. Az egykori pusztatemplom maradványai láthatóak még.

Borsosberényhez tartozik Jásztelekpuszta, annak a temetõnek a maradványaival, amelyben Benyovszky Móricz, madagaszkári király családjának kriptája áll.

Stílusa: késői barokk 

Építési ideje: 1791. 

Életnagyságú bronz portré, faragott mészkő talpazaton.  Laluja András szobrászművész alkotása. Felavatva: 1986-ban  A Szlovák Tájház bejáratánál látható.

A múzeum egész évben látogatható. Látványkovácsolás előre egyeztetett időpontban. 

Dombon, a temető szomszédságában, szabadon álló, egyhajós, keletelt templom, Ny-i homlokzata síkjában középtoronnyal, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, melynek D-i oldalához sekrestye kapcsolódik.

Késői klasszicista stílusú. Az 1850-es évek környékén építhették, a parókia is ebből a korból származik.

A Köves- Haraszttal körülvett 276 méter magas Kápolna dombon Árpád- kori hatszögletű kápolna romjaira-melynek töredéke ma is látható-1993-ban felépített félköríves kis kápolna, előtte a Golgotával.

Fából faragott, henger alakú kopjafa, tetején a honfoglaló vezérek dombormű arcképével, alatta virágmotívumokkal és a 896-1996 évszámmal. Alkotó neve: Horváth Imre fafaragó

 Fából mívesen kifaragott kopjafa, a Honfoglalás – történet szép motívumaival, Árpád fejedelem mellszobrával. Békési Tamás fafaragó, Kőszeghy Attila

Építés ideje: 1999.

Helyi fafaragók – Békési Tamás és Fritz János – 2000-ben fából faragott feszülete és korpusza. A fakereszt lábánál Máté evangéliumi idézet olvasható.

Diósjenő földbirtokosának, Gavozsdiai Sváb Sándornak 1906-ban épült díszes, romantikus, eklektikus stílusú volt uradalmi kastélya parkkal. A park keleti oldalán jellegzetes boltíves kapubejáróval. Itt található Dr. Göllesz Viktornak (1930 – 1999) a neves gyógypedagógusnak, az intézet egykori igazgatójának fából faragott szobra.  Jelenleg rehabilitációs intézet, ezért belső részeit jelentősen átalakították.

Vályogtéglából, kőből épített, cseréppel fedett pincék, présházak, amelyekben bort, zöldséget és gyümölcsöt tároltak.

Az 1800-as évek elejétől vályogtéglából, kőből rakott pinceházak és kézzel kiásott, agyagba vájt pincék cseréptetővel. Jelenleg bor, zöldség és gyümölcs tárolására használják. A 76 itt található 55 többé-kevésbé őrzi eredeti külső megjelenését, stílusát.

Nagymáté réten a Megyei Vadászkamara és Vadászszövetség által 2001-ben felállított fából faragott, tölgyfalevél motívumú millenniumi kopjafa, alul az ezt feltűntető kis márványtáblával. Építés ideje: 2001. szeptember 1.

Ha a községtõl mintegy másfél kilométerre keletre található Diósjenõi tóhoz sétálunk el, elsõként egy emlékmûvel találkozunk. Szinte hihetetlennek tûnik, de igaz, hogy még római császár is járt Diósjenõn. Idõszámításunk szerinti 173-ban Marcus Aurelius, a filozófus császár a diósjenõi tónál vívott nagy csatát a Börzsöny rengetegeiben meghúzódó kvádok és markomannok ellen.

A Hugóvilla mesterségesen bővített mélyedéséből még ma is igazán pompás kilátás nyílik a völgybe.

Kámor 661 méteres csúcsa Diósjenő közelében található. A hegy keleti oldala rendkívül meredek, helyenként sziklás, szakadékos, többi oldala kevésbé meredek.

A Csehvár (523 m) nevű hegy Diósjenő község fölött, tőle nyugatra, a Börzsöny hegység szélét jelentő Báránybércből a síkság fölé kiugró egyik keskeny gerinccel azonos.

A jelenlegi palánki templom 1658-ban már biztosan állt, de sokkal kisebb volt; alacsony szentéllyel, és boltozatos sekrestyével. Két oltár volt benne: a főoltár szent Erzsébet képével, a mellékoltár a Szűzanya szobrával, melyeket gróf Berényi Zsigmond szentelt fel. A templom ezen kívül egy egyharangos kőtoronyból állt.

Friedvalszky II. János (1761-1808) plébánossága alatt jelentős események történtek. A palánkiak buzgóságát dicséri az 1762. november 8-án emelt gyönyörű Szentháromság szobor, a Nepomuki szent János szobor, továbbá a templom és a kálvária melletti kőkereszt.

Turisztikai információs pont, múzeum-kiállítás, szabadidős központ

Drégelyvár hősi kora izgalmas kiállításon Drégely várának látogatását teljessé tevő, kihagyhatatlan programpontja a Drégelypalánkon a falu központjában kialakított, új, interaktív, jól átgondolt, látogatóbarát látogatóközpont, a Szondi Kiállítótér. 

A kőszobor valószínűleg a XVIII-XIX. századból származik. János jobb kezében birétumot, balján feszületet tart. A szobor talapzatát Szent József és a kis Jézus reliefje díszíti. 

1857-ben épült barokk stílusban.

A falu központjában lévő parkban fejet hajthatunk Szondi szimbolikus szarkofágja előtt, amely Kő Pál szobrászművész alkotása.

1860. október 2-án Ipolyságon tartott közgyűlésen a hont megyei kaszinói társulat határozott arról,hogy Drégely hőslelkű védőjének, Szondi Györgynek emlék-szobrot kívánnak állítani. Már csak egy kopjafa jelzi az emlékhelyet.

1896-ban, a millennium évében ültette a hársfákat Simor János érsek a Szondy-kápolnához vezető út mentén és a kápolnát övező terület köré. Az elültetett hársfákból napjainkig még 137 db megvan. Az elültetett kis- és nagylevelű hársfák az ország különböző részeiből származnak. Ezzel is azt kívánták kifejezni, hogy az egész ország hálás emlékezetének és a hősök tiszteletének jelképe ez az emlékfásítás.

Kassák Lajos többször nyaralt e faluban, abban a Vasút utcai házban, melyen most emléktáblája van az alábbi felirattal: “A 30-as években ebben a házban töltötte nyarait Kassák Lajos (1887-1967). Születésének 100 évfordulóján a Drégelypalánki Tanács és a Palócföld szerkesztősége.”

Drégely vára egy vár a Börzsöny északi részén,Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán.

A mai, barokk stílusú templomot 1776-ban Mária Terézia költségén, Batthyány érsek védnöksége alatt építették.

A Börzsöny északi részén, Hont határában lévő Csitári kútyika régi szent helye a környékbelieknek, ami talán már a 18. században megvolt.

Kalandvágyóknak, ha már megpihentek a Tsitári-forrás mellé épült kápolnát övező ligetben, alig néhány lépést kell tenniük az erdei úton, hogy egy alagút bejáratához jussanak.

Híres őstörténeti emlékhely, a honti szakadék természetvédelmi területe.

Egy mára már kiszáradó tavacska a falu északkeleti felén. Vizét az egykori vasút megmaradt töltésén késztül zsilipen áteresztett áradó Ipoly folyó, a belvíz, és a számos apró forrás táplálta. Nádasában több védett madárfaj lel menedéket. 

Az egyhajós templom mind a mai napig megőrizte neogótikus jellegét.

Damásd vára egy középkori eredetű vár romja, Ipolydamásd község határában. Nem tévesztendő össze a Márianosztra közelében lévő Ódamásd várával (Zuvár).

Lakóház, népi, 19. sz.

Az új helyre települt falu temploma a XVI. században épülhetett.

Kemence 1752-től 1806-ig az egykori Hont vármegye székhelye volt. Erről tanúskodik a faluközpontban álló vármegyeháza, melyet 1751-ben építettek barokk stílusban, majd miután leégett, 1858-ban romantika ízlése szerint átalakították. 

A XVIII. század második felében, 1769-ben épült az új, nagyméretű templom és a parókia. A Fő út mentén található, homlokzata barokk klasszicista. Mivel fala bedőlt, ezért 1810-ben új homlokzatot emeltek eléje. A 18. század végén építették meg az L-alakú római katolikus plébániát.

1910 és 1912 között készült a kálvária és a Szent Sír, mely a szőlőhegy oldalában helyezkedik el.

A község joggal büszkélkedhet az 1984-ben megnyitott tájházzal, amelyet a Fő u. 244-ben egy jellegzetes felvidéki házban rendeztek be.

A Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza monostort 1987-ben alapították (1993-tól apátság). A Boldogasszony Háza Alapítvány Egészségügyi Szolgáltatása nagyszámú mozgásszervi beteg gyógyulását szolgálja.

Állandó helytörténeti kiállítás a falu életére jellemző muzeális eszközökből, régi okiratokból, fényképekből, a falusi gazdálkodás régi szerszámaiból, a vallási élet relikviáiból. A Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményben - műtárgyvédelmi okok miatt - a fényképezésnél vakut nem lehet használni.

1830-as évek környékéről származó, mára már részben átalakított pincesor (néhány régi szőlőpréssel)

(a templomtól kiinduló utcában)

1827-ben épült az egyhajós, homloktornyos klasszicista templom. A templomhajóban két XVII. századi védett barokk szobor: Zakariás és Erzsébet, a külső falon I. és II. világháborús emléktábla.

Horváth István 2004-ben felavatott szobra annak állít emléket, hogy sváb őseink a XVIII. század első felében német nyelvterületekről a szobor által ábrázolt tutajon érkeztek és alapították Kismarost.

A falu északi részén áll a római katolikus templom, amely 1784-1805 között épült és 1807-ben szentelték fel. Nemrégen volt ennek a 200 éves évfordulója, melynek tiszteletére a templomot teljesen felújították.

A község legrégibb műemléke, amely a 13. században épült román stílusban.

1998. június 20. nevezetes dátum a település életében. Ekkor lett a falu egyik házából faluház.

Kálvária-kápolna és stációk, barokk, 1759-1779.

Börtön, volt pálos kolostor, gótikus, 15. sz.-i eredetű falakon épült barokk, 18. sz.

1352-ben Nagy Lajos király az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok részére kolostort épített. A kolostor mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot emeltetett.

Márianosztra és Ipolydamásd között a Zuvár nevű hegy 313 méter magas csúcsán épült. 

Nagybörzsöny legrégebbi temploma.

A község helytörténetével ismerkedhetünk meg itt.

A község főterének közelében áll az evangélikusok klasszicista templom.

Nagybörzsönyi katolikus templomok egyike.

A Szent Miklós-templom a 18. század végén épült katolikus templom.

Antal-féle műemlék vízimalom.

2008.május 1 el megnyitotta kapuit Kókai Géza szépművészeti fafaragások kiállítása.

A Piros jelzésen érhető el a XIII. században épült és 1424. körül hamispénzverés miatt lerombolt Salgóvár.  

A római katolikus templom a XIV. században épült.

A Léván született Afrika kutató és vadász 1920-1958-ig lakott a 20. sz. házban. 

A Fő tér közepén található Nagy Attila szobrászművész alkotása: Szent Márton  - városunk védőszentjének – életének egy fontos pillanatát megjelenítő szobor. 

 Lukács István helyi szobrászművész készítette 2001-ben. 

1913-1914-ben elemi iskolának épült , ma Kittenberger Kálmán általános iskolát.

A Kálvária-kápolna és a stációk 1773-ban épültek.

Millenniumi Emlékkút Seregi György ötvös-kovács iparművész alkotása.

Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra.

A nagymarosi remetebarlangokat a XI. században vájták, a csatlakozó kőépületek is középkoriak, a XIV-XV. századból valók. A remetehelyet a török korban hagyták el.

1764-ben villámcsapás következtében porig égett a nagyoroszi templom, s a mostani szép római katolikus templom ennek helyettesítésére épült fel. Gazdag klasszicista berendezéssel rendelkezik.

Építési ideje: 1700-as évek első fele. Az egykori Stauremberg, majd a Berchtold család fényűző kastélya, a sok átépítést, funkcióváltozást követően alig őriz valamit hajdani stílusából, megjelenéséből, mindössze a hátsó kapubejáró, az országzászló és a park tekintélyes fái maradtak fenn.

1901-ben kőből, téglából épült kápolna. Előtte kálvária, keresztekkel, vele szemben két oldalt a stációt megörökítő kiskápolnákkal.

A polcokon régi használati tárgyak, mezőgazdasági művelő eszközök, berendezési tárgyak, az udvaron szecska- és répavágó található.

1844-ben építették, klasszicista stílusban.

Szabó Endre kéziratai, kiadott művei

Bőrműves foglalkozások, bőrműves tanfolyamok, bőrös gépek bemutatója, kézműves és képzőművészeti kiállítások, könyvbemutatók, előadások, filmklub, stb.

A műhely fenntartói : Krasznainé Konczili Éva, Krasznai (Karaffa) Gyula

A nógrádi várhegy a falu déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m.

A vár alatt, a vasút mentén található nevezetes forrásunk a Csurgó. 

1757-ben épült plébániatemplom. Egyszerűbb barokk egyházaink vonásait viseli, egyetlen homlokzati toronnyal, kétboltszakos hajóval épült.

Nógrád 1774-től 184 esztendőn át Bánk filiája volt. 1958-tól vált külön, s lett önálló egyházközség, mintegy négyszáz evangélikussal. 

Perőcsémy középkori eredetű temploma a 17. század kezdetétől a reformátusoké lett. 1680-ban fakarzattal látták el. 1857-ben teljesen átépítették.

Fából faragott kopjafa, tetején tulipán motívummal, a volt honvédségi laktanya udvarán található.

Három homokkőből faragott feszület, a középső kereszten színesre festett korpusszal. A kereszt hátsó felén olvasható évszám: 1863

A volt laktanya udvarán álló VT-55-ös II. világháborús frontot megjárt harckocsi, alatta márványtábla: „Hunyadi János 1407-1456” utána következő versidézet: ”Állította a Dorogi Szánbányák Vállalata”

A kenderfeldolgozás XIX.-XX. századi eszközsora, paraszti emlékek, Rétság és a szomszédos települések helytörténeti dokumentumai, települések XX. század eleji fotói, nevezetes személyek személyes tárgyai, írásos anyagok.

Építés ideje: 1880-as évek vége. Az épület érdekessége, hogy itt élt Fényes Szabolcs zeneszerző. Az 1920-as években itt alkotta egyik világhíres operettjét, a Mayát, valamint itt élt Dr. Glaser Lajos munkaszolgálatosként megölt geográfus, neves történeti-földrajzi tudás, egyetemi tanár. Később falusi szatócsboltként működött, jelenleg is látható az egykori bejárati vasredőny.

 Az 1729-ben épült Szent András barokk plébániatemplom egyhajós, három boltszakaszos, hagymasisakos toronytemplom. Főoltárképe Szent András apostolt ábrázolja. Szentélyrészét a XIX. században bővítették. A templom toronyórája érdekében Veszelovszky Mária, a néhai Pausr Imre volt hívő özvegye tett alapítványt. 

Jó állapotban lévő, szépen felújított XIX. századi klasszicista kúriaépület, az épületből kiugró, bejárati fölötti apácarácsos díszítésű terasszal, téglaboltozatos nagy pincehelyiséggel.

A falu új részén, a Börzsöny rengetegének szélén egy kis kápolna található.  XIX. század derekán épült, fa huszártornyos Szentháromság-kápolna a mai napig megőrizte eredeti alakját.

Szendehely első római katolikus templomát Althan Károly váci püspök kezdte építtetni 1756-ban, majd azt 1758-ban Migazzi Kristóf püspök fejezte be. 

Megtekinthetők benne a német nemzetiség múlbéli emlékei, berendezései, használati tárgyai, jellegzetes viselete. A helyi közösség összefogásával alakították ki 1999-ben.

A Loska-patak egyik ágán átívelő egylyukú, boltozott kőhíd 1825-ben tömött homokkőből épült. Műemlék híd mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll.

A egyhajós, barokk templom 1775 és 1778 között épült. Hármas tagolású homlokzatából előugrik órapárkányos, hagymasisakos tornya.

A kápolnát egy házaspár építette saját sírhelyükként az 1880-as években.

Az Árpád utca és a Duna-part között fekszik a Luczenbacher család kastélya, amelynek történetében sok a fehér folt, kevés írásos dokumentum található róla. 

A Börzsöny-hegység múltját őrző 24 ezer darabos gyűjteményében leginkább számottevő a régészeti, a néprajzi és a természettudományi anyag.

A temetőkápolnát a Luczenbacher család építtette, a család tagjainak sírkápolnájául a régi temetőben. 

Kevés község mondhatja el magáról, hogy két festő szülöttet adott a magyar és egyetemes kultúrának. Szokolya méltán lehet büszke két nagy fiára: Mányoki Ádámra, a barokk festészet nagy mesterére, és Viski Jánosra, a naturista állatképfestőre.

A középkori templom 1397-ben az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. 1542-ben plébánosa a töröknek adózott.

 római katolikus templom 

 A barokk jellegű kastélyt a Szentiványi család építtette a XVIII. században.

Tolmács község déli szélén a temető mellett emelkedik az önállóan kiugró kis Kálváriadomb.

Tolmácson az egykor virágzó szőlőkultúra emlékét több pincesor is őrzi. Ezek ma is használatosak, és megtalálhatók a sportpálya szomszédságában éppúgy, mint a Tolmácsra bevezetű út jobb oldalán a falu elején. 

2014-ben nyílt meg a település 770. évfordulóján a Verőcei Helytörténeti Kör szervezésében.

Edvi Illés Aladár villában található.

A vízpart beépítési módja egyedülálló az országban és Ybl Miklós nevéhez fűződik. Gyönyörűek a Duna-parti függőkertek is.

Gorka Géza (1894-1971) úttörő szerepet vállalt a magyar kerámia történetében. 

A külföldön Puffy néven híressé váló burleszk-színész 1884-ben Budapesten született Huszár Károly néven.  A kastély szigorúan magánterület.

A község felett magas dombon álló, egyhajós, homlokzati tornyos barokk templom. 

Hálából a pestis járvány megszűnéséért, 1738-ban Szent Rókus tiszteletére kápolnát építettek (mivel ez később kicsinek bizonyult, 1936-ban, Giergl Kálmán tervei szerint új, modern kápolna épült, a régit pedig ravatalozónak állították fel a temetőben).

A jelenlegi templomot a türelmi rendelet kiadása után négy évvel, 1785-ben emelteti az eklézsia

A jelenleg álló kastélyt gróf Migazzi Kristóf olasz származású püspök, később bécsi érsek emeltette 1769-ben, barokk stílusban.

Ha kíváncsi rá, hogy elődeink milyen készülékek segítségével tájékozódhattak a világ eseményeiről, a II. Világháborúról, 1956-ról, vagy éppen a 1968-ról, a Verőcei Művelődési házban az Öreg Rádiók Kiállítást nem szabad kihagynia!

A település előtt kb. 1,5 km-re, a 12-es főút mellett, a Dunamező-dűlőben található a bal part egyetlen feltárt és konzervált római őrtornyának alapfala. 

Verőce déli bejáratánál a Duna parton áll a Hét Vezér Harangja. Reggel, délben és este Tolcsvay Béla harangjátéka hangzik fel, a hét minden napján más és más.

Az Életfa díszkút Tóth Dávid szobrászművész alkotása.

Lehetőség van közös műterem használatra , panorámás Dunaparti fekvéssel, Képzőművészeti alkotások bemutatására két kiállító teremben. Irodalmi alkotások bemutatására, a kamarateremben vagy a színházteremben. Állandó helytörténeti kiállítás helyszíne.

Az író és költő Amerikából érkezett eredeti hagyatékai.

Római katolikus templom

SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960) a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben.

A múzeum alapítója Farkas Vince hajóskapitány, aki több évtizedes gyűjtőmunkával és saját készítésű tárgyaival hozta létre az 1984. július 12-én Zebegényben (saját házában) megnyílt kiállítást.

A zebegényi országzászló és hősi emlékmű az 1930-as években Maróti Géza tervei alapján épült emlékműegyüttes a börzsönyi falu fölé magasodó Kálváriahegyen, ahonnan festői panoráma nyílik a Dunakanyarra.

Ipartörténeti műemlék a magyar vasút hőskorából. A maga kategóriájában Magyarországon a második legnagyobb híd. 74,7 m hosszú viadukt. A 11,7x7,5 méteres dongaboltozatok falait terméskőből, íveit téglából építették.

A barokk oromzatos, homlokzati tornyos, klasszicista stílusú épületet 1853-ban emelték. A hozzávezető stációk is ebből az időből valók.

A Kálvária-domb lábánál található, eredetileg remete-barlang volt, majd a falu első temploma is ezen a helyen épült fel. 

Az Öregmalom 1800 körül épült, klasszicista stílusú, árkádos, tornácos, műemlék jellegű épület. Eredeti formájában felújították. A malmot azonban már csak a név őrzi: az alapja és oldalfala maradt meg.

A szlovák népies stílust utánzó szép faszerkezetes parasztházakat gróf Károlyi Lászlóné építtette