Zsinagóga (zsinagóga)

Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta nem eredeti funkcióját tölti be. Sokáig a Technika Háza működött a műemlék épületben, manapság pedig a Bajor Ágost Művelődési Háznak ad otthont.

A városban az Árpád-kor óta folyamatosan nagyszámú zsidó közösség élt. Az okleveles források már 1050-ben egy esztergomi zsinagógáról szólnak. A reformkorban Esztergom befogatott zsidó kereskedőket, iparosokat, akik templomot emeltek maguknak, majd a mai zsinagóga helyén – a volt Szenttamás község területén – 1858-ban egy újabb imaházat. Kereken harminc évvel később Lechner Ödön építész egy munkatársát, Baumhorn Lipótot bízták meg egy új zsinagóga megtervezésével, aki a zsinagógát a késő romantika jegyében tervezte, eredetileg egyszintesre. 1888-tól a második világháborúig rendeltetésszerűen használta a városi, és a környékbeli zsidóság. A világháborúban zsinagóga erősen megrongálódott, a zsidóság nagy részét elhurcoltak, akiknek azóta sincs számottevő közösségük a városban. Azóta épület eredeti rendeltetésére már csak az Imaház utca név emlékeztet. 

A két szintes műemlék zsinagóga 1216 négyzetméteres. A homlokzat két oldalán, egy-egy hasáb alakú, torony jellegű épületrészt áll. Ezeket hármas ívű, árkádos előcsarnok köti össze. Az emeleten található a konferenciaterem a tolmácsfülkékkel. Ide még az eredeti 1888-as márványlépcső vezet fel. Az épület előtti Mártíremlékmű Martsa István tervei alapján készült. Az eredeti 2,5 méteres bronz alkotás a Mauthauseni emlékmű pályázatra készült, és az auschwitzi lágermúzeum magyar barakkjába került. A mai szobrot 1985-ben állították, talapzata vasúti talpfákból rakott máglya. Az épület falán egy emléktábla emlékezik az elhurcoltakról. Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta nem eredeti funkcióját tölti be. Sokáig a Technika Háza működött a műemlék épületben, most pedig a Bajor Ágost Művelődési Háznak ad otthont.