Szent Tamás-hegyi Fájdalmas Szűz-kápolna (kápolna)

Az épület jellemzői: falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, mely az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alapú, alapterülete 41 m².

A mai kápolnától nem messze található eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek (egyes források szerint utódja, Jób érsek) építette Becket Szent Tamás tiszteletére. Ők Párizsban folytattak együtt tanulmányokat. Erről a templomról, valamint a körülötte lévő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűsíthető, hogy  a mai Lépcső utca felső részénél állt régen, de a török háborúk teljesen elpusztították. Helyére a törökök erődöt építettek, melyet Depedelennek hívtak.

A barokk stílusú kálváriát 1781-ben építették. A klasszicista stílusú kálvária kápolnát  1823-ban készíttette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, melyek 1538-ban kerültek Esztergomba. 1977-ben magyar és angol nyelvű emléktáblát avattak neki. Lékai László kezdeményezésére, Becket Tamásra megemlékezve minden évben gyertyát gyújtanak a szent ereklyéjénél..

A kálvária épülete

Az épület jellemzői: falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, mely az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alapú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló  kálvária szoborcsoportot, mely Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázolja, 1781-ben készítették. Eredetileg a szobrok a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében. Innen vitték őket mai helyükre 1823-ban. Ezeket  Jordánszky Elek kanonok, a Jordánszky-kódex felfedezője a két lator szobrával egészíttette ki 1838-ban. A szobrokat 2000–2001-ben újították fel.

Forrás: Wikipedia