Szent László király templom (templom)

A pilisszentlászlói templom története közel 700 éves, sorsa a település sorsát tükrözi.A középkorban az Árpád-házi királyok kőből épült vadászlaka állt e helyen, amelyet III. Endre király 1291-ben pálos remete szerzetesek számára rendháznak adott át. A későbbi királyaink is gyakran és szívesen tartózkodtak falai között. Gentilis bíboros, pápai követ 1308. november hó 10-én ebben a monostorban kötött egyezséget Csák Mátéval, aki eddig vonakodott elismerni Róbert Károlykirályságát. Hálából a király faragott quader kövekből csúcsíves templomot építtetett, mely évtizedekig épült, csak fia, I. Lajos uralkodása idején, 1350 körül szentelték föl. 1358-ban Lajos király is kiváltságokkal ruházta föl a rendházat. 1371-ben Tristianus rendfőnök tisztségének lemondása után ide vonult vissza, és itt is halt meg.A monostor népszerűségét a fennmaradt adománylevelek tanúsítják. Szentendrén szőlőik,Budán lakóházuk volt az 1493. és 1515. évi oklevelek szerint.

Mátyás király Visegrádról Budára való lovaglásai közben náluk vendégeskedett és pihent meg. 1475-ben malmot adott nekik.A török a XVI. század közepén elpusztította. A török után a pálosok szlovák telepeseket hoztak, és megkezdődőtt az új település építkezése, amelyet a régi Kékes név helyett Szentlászlónak neveztek el. A falu kegyurai régi jogfolytonosság szerint a pesti pálosok voltak. Ők építették 1753-ban a falu központjában a plébániaházat. Egy 1764. évi jelentésből megtudjuk, hogy a régi templomot a leomlott törmelékeitől igen nagy munkával tisztították meg.A jelenlegi templomot a régi templom alapfalain barokk stílusban 1770-1772 között építették fel. A templomkapu szemöldökpárkányában a pálosok címere:kitárt szárnyú holló, csőrében cipóval látható. 1786-ban császári rendelkezés a pálosokat feloszlatta. A műemlékileg védett (Műemléki törzsszám 7207) templom külső felújítása 1995-ben készült el. 1788-ban alakult meg a plébánia. Az egyházköség 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.