Sötétkapu (kapu)

A Sötétkapu egy több mint 80 méter hosszú átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt, amit a bazilika elé építettek. A Sötétkapu volt a fő helyszíne az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek.

Az esztergomi Sötétkapu egy több mint 80 méter hosszú átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt, amit a bazilika elé építettek. Az egyik végében az Ószeminárium, a másikban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar áll. Az alagút követi a keleti várfal előtti egykori sánc vonalát. Az alagutat 1824-ben Rudnay Sándor készíttette, a Bazilika építésekor klasszicista stílusban. Szerkezete boltozott, nevét pedig a megfelelő világítás hiánya miatt kapta. Feladata a kanonoki házak és a papnevelde közti rövidebb összeköttetés volt, egyúttal biztosította Szentgyörgymező városrész gyors megközelíthetőségét is. Kétoszlopos bejárata fölött az építés emlékét őrző vörösmárvány táblán ez áll: PRINCEPS PRIMAS ALEXANDER A RUDNA MDCCCXXIV – Rudnay Sándor hercegprímás 1824. 
A Bazilika építésekor a Várhegyet mesterségesen feltöltötték, keleti irányba egy enyhe lejtést adtak neki. Mivel a Sötétkapuból óriási boltíves pincerendszer nyílik, így nem kellett feltölteni a teljes dombot. 
A Sötétkapu volt a fő helyszíne az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek. 
Az alagúton 2006 óta engedélyezett az egyirányú gépjárműforgalom a belváros felé. Ugyanekkor, a bazilika felszentelésének 150.évfordulójakor készült el a 

díszkivilágítás, a Szeminárium felőli bejáratot teljesen felújították, és ide helyezték az 1956-os emléktáblát az alagút belsejéből, valamint egy új domborművet avattak a forradalom ötvenedik évfordulóján. 
Ma a Sötétkapu környékén parkolók vannak kialakítva a Bazilikába, és a Szent Adalbert Központba érkező látogatók számára.