Az esztergomi Sándor-palota a belvárosban álló műemléki épület. A rendszerváltás után ez volt az Alkotmánybíróság székhelyének felajánlott épület.
Az esztergomi Sándor-palota a belvárosban, a Jókai utca nyugati oldalán, az 1-es szám alatt, a Bottyán János utca, és a IV. Béla király utca találkozásánál álló műemléki épület. A rendszerváltás után ez volt az Alkotmánybíróság székhelyének felajánlott épület.
A ház helyén régen Bottyán János serfőzdéje állt. Bottyán vagyonának elkobzása után Kukländer városparancsnoké lett, akitől Papes Ádám alezredes vette meg. Az ő özvegye adta el aztán 1723-ban gróf Sándor Menyhért alispánnak, aki az 1740-es években átépítette a házat. Az 1770-es években Sándor Antal kibővítette, és mai formájára alakíttatta. Jövedelmei növelésére 1778-ban nyilvános fogadót nyitott itt. Ez volt a gróf Sándor család Esztergom megyeszékhelyi lakása, ami 1806-ig maradt a család tulajdonában. A rendszerváltásig lakóházként működött, felújítása után a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának székhelye lett volna. A testület a tetőszerkezetet felújíttatta, de végül nem vette birtokba az épületet. Jelenleg a romos épület az önkormányzat tulajdona. Az elképzelések szerint a közeljövőben közösségi funkciót fog kapni, például könyvtár, múzeum, vagy szálláshely formájában.
A Sándor-palota egy kétszintes, barokk saroképület, alapterülete pontosan 881 négyzetméter. Homlokzata hét tengelyes, a kapuzat díszes keretezésű, kosár-íves, a középtengelyben nyíló, zárókövén a Sándor család bárói címere látható. A belső falképek és díszítőfestések a 18. század végéről származnak.
Technikai kérdések |
Üzlet |
Adataim
|