Bár a múzeum hivatalosan csak 1952-ban nyitotta meg kapuit, a tudományos feltáró- és gyűjtőmunka már jóval korábban megkezdődött.
Viktorin József, Visegrád szlovák származású plébánosa, író, műfordító a szlovák irodalmi nyelv egyik megalapítója az 1866-tól kezdett el Visegrád műemlékeinek megóvásával és a nagyközönség számára történő bemutatásával foglalkozni.
1870-ben személyes kihallgatáson és 2 két levélben fordult e tárgyban Eötvös József kutuszminiszterhez, s egy év múlva, országos költségen, Henszlmann Imre és Schulek Frigyes irányításásval már el is kezdődtek a vár ásatási és állagmegóvási munkálatai. Az előkerült leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumba, majd a Salamon-toronyba helyezték el. Viktorin nevéhez fűződik Visegrádon az addig előkerült leletek tárolására és bemutatására szolgáló, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó, helyi, Mátyás király nevét viselő múzeum megalapításának gondolata is. A munkálatok 1879 után pénzhiány miatt leálltak. Az első világháború éveiben Lux Kálmán irányításával folyt a Salamon-torony helyreállítása , de Visegrád műemlékeinek régészeti kutatásában, feldolgozásában, a múzeumi gyűjtemény további fejlesztésében 1927-től kezdve 2 évtizeden át Schulek János szerzett elévülhetetlen érdemeket. 1934-ben talált rá a királyi palotára, amely nemcsak az ő életében jelentett fordulópontot hanem Visegrád hazai és nemzetközi hírnevét is meglapozta.
NYITVA TARTÁS |
HÉTFŐ* |
KEDD* |
SZERDA – VASÁRNAP |
KIRÁLYI PALOTA |
ZÁRVA* |
9:00-17:00 |
9:00-17:00 |
SALAMON-TORONY • MÁJUS 1-TŐL SZEPTEMBER 30-IG |
ZÁRVA* |
ZÁRVA* |
09:00-17:00 |
TÖRTÉNELMI JÁTSZÓPARK • MÁRCIUS 1-TŐL OKTÓBER 31-IG |
ZÁRVA* | 10:00-18:00 | 10:00-18:00 |
Ingyenes belépésre jogosultak:
A PALOTA ÉS A KERT KISÁLLATTAL NEM LÁTOGATHATÓ.
Technikai kérdések |
Üzlet |
Adataim
|