Helytörténeti Gyűjtemény Dunabogdány (múzeum)
Dunabogdány
Fekvése, megközelíthetősége, lakossága, területe:
A Kis-Duna jobb partján, majdnem a Szentendrei-sziget északi csúcsával szemben helyezkedik el a Csódi-hegy 280 méteres csúcsa alatt. Távolsága Budapesttől és Esztergomtól egyaránt kb. 35 km. A legközelebbi város, Szentendre 15 km-re délre található. Dunabogdány szomszéd települései a történelmi múltú Visegrád és a szigetre is átnyúló Tahitótfalu. A község menetrendszerinti autóbuszokkal közelíthető meg, nyáron a Budapest-Esztergom hajójárattal is elérhető. Állandó lakosainak száma 3113 fő, amelynek 70-80 %-a német nemzetiségű és katolikus vallású. Jelentős számban él a faluban a szlovákiai magyar és a helyi magyar őslakosság, többségük református vallású. A község belterülete: 137 ha, külterülete: 2411 ha.
Története:
Már a római időkben Cirpinek nevezett katonai tábort építettek itt, valamint 205-ben, Silvanus tiszteletére emelt római szentély maradványait , melynek feliratos kövét is megtalálták.
A település első okleveles említése 1286-ból származik, amikor is a visegrádi vár királyi erdeinek őreit telepítették ide. A Bogdány név szláv eredetű, jelentése: Isten ajándéka. A község a Rosd-nemzetség és a magyar királyok tulajdonában volt felváltva. A XVII. században a gróf Zichy-család birtokába került. A török uralom idején a község lakossága megfogyatkozott, melynek pótlására a Zichyek német telepeseket és velük egy plébánost is hoztak. A lakosság szőlő- és gyümölcstermesztéssel, valamint állattartással foglalkozott. A XIX. század első felétől robbantással bányászták a Visegrádi-hegységhez tartozó Csódi-hegy lakkolitját. Ezt a jó minőségű építési követ az ország minden tájára vitték és még napjainkban is szállítják.
Az évszázadok óta itt élő lakosságot súlyosan érintette az 1946-os visszatelepítés. Az 1960-as évek végén kezdték felfedezni a főváros lakói, a község szép fekvését. Egyre több hétvégi ház épült. Napjainkra jelentős üdülőhellyé fejlődött Visegrád és Szentendre között. 1963 óta működik sporttábora. 1983-ban horgászegyesületet hoztak létre. Gobbi Hilda egykori nyaralójában a Nemzeti Színház Alkotóháza működik. A faluhoz tartozó Szentgyörgy puszta hírességei: Áprily Lajos és fia, Jékely Zoltán. A Szent György-patak völgyében kialakult művésznegyedet Áprily Lajosról nevezték el.
A községben nagy figyelmet fordítanak a német nemzetiségi hagyományok ápolására és megőrzésére. A nemzetiségi nyelv oktatása az óvodában és az általános iskolában folyik, a zenei hagyományok őrzése a zeneiskolai oktatás szerves része. A község testvérkapcsolatot tart fenn a németországi Leutenbach nevű településsel.
A falu a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része. Révállomás köti össze Kisoroszival.
A településen óvoda, általános iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, posta, hajóállomás, étterem, panzió, kemping és kerékpárszervíz működik.
A lakosság napjainkban is gyümölcstermesztéssel foglalkozik, szép eredményeket érnek el e málnatermesztésben.
Rendezvények:
A község népszerű rendezvényei a májusi és augusztusi búcsúk.
Túrák:
Az egykori hajóállomásról együtt indul a K+ és a Z jelzésű turistaút.
A K+ jelzésű útvonal a Pap-hegy és a Len-hegy oldalában halad a Visegrád fölötti Nagy-Villámon lévő kilátóig és a visegrádi Fellegvárig.
A Z jelzésű turistaút a Visegrádi-hegység gyönyörű részeit érintve, Leányfalu mellett elhaladva Szentendére, a Duna-partra vezet.
A Szentgyörgy-pusztáról induló K jelzésű útvonal az Áprily-völgyön keresztül a nyári bobpályát érintve vezet Visegrádra.
A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg!
Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit.
Adatait az adatkezelési szabályzatunk alapján bizalmasan kezeljük, azt harmadik félnek nem adjuk ki.