Fellegvár (vár, várrom)
A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrők kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:
• A vár történeti kiállítása
• Rekonstruált makett-erődrendszer, vár
• A Szent korona történeti kiállítás
• Panoptikum
• Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás
| márc. 1. – ápr. 30. | minden nap | 9.00 | 17.00 |
| máj. 1. – szept. 30. | minden nap | 9.00 | 18.00 |
| okt. 1. – okt. 26. | minden nap | 9.00 | 17.00 |
| okt. 26. – nov. 30. | minden nap | 9.00 | 16.00 |
|
dec. 1. - dec 24.
|
péntek, szombat, vasárnap | 10.00 | 16.00 |
| dec 25 - jan. 11. | minden nap | 10.00 | 16.00 |
| jan 12. - febr 28. | péntek, szombat, vasárnap | 10.00 | 16.00 |
PÉNZTÁRZÁRÁS A NYITVATARTÁSI IDŐ VÉGE ELŐTT 30 PERCCEL!
Belépők (2010. július 01-től, 2015-ben is érvényes árak):
| teljes árú (felnőtt) | 1700 Ft |
| kedvezményes (diák, nyugdíjas) | 850 Ft |
| gyermek 6 éves korig | ingyenes |
| nyugdíjas 70 év felett | ingyenes |
| Panoptikum nélkül teljes árú | 1400 Ft |
| Panoptikum nélküli kedvezményes | 700 Ft |
| családi nap: minden hónap utolsó vasárnapja | rendeletben meghatározottak köre (pl. 18 év alatti gyerekek és kísérő szülők) számára ingyenes |
A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg!
Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit.
Adatait az adatkezelési szabályzatunk alapján bizalmasan kezeljük, azt harmadik félnek nem adjuk ki.