Csillagösvény (különleges hely)

Március 21-e van, a tavaszi Napforduló. Ezekben a percekben nyugszik le a hajnaltól estig áldását szóró Nap és átadja az éjszaka irányítását az ugyanebben a percben ébredő Holdnak, amely éppen ma estére hízott meg teljes terjedelmébe. Jellemzőek ezek a véletlenszerűnek tűnő kozmikus egybeesések szobraink avatásának időpontjával. Megbillen ilyenkor a kozmosz szobraink tiszteletére. Visszaköszön! Ahogyan egy Csillagösvényen illik. Véletlenül az idei tavaszi Napforduló napja Nagypéntekre esik, Nagypéntek pedig szinte Hunyadi Mátyásra van írva.

Kétezer évvel ezelőtt, Virágvasárnapon, Jézus nagy tömeg ünneplése közt bevonult Jeruzsálembe.  Háromévi közszereplésével akkora tiszteletet szerzett hogy az emberek örömmámortól ujjongva, virágot, pálmalevelet szórtak lábai elé, hozsannázva királlyá akarták Őt kiáltani. Nem múlt el csak néhány nap és az ország farizeus, képmutató főpapjainak rábeszélésére hallgatva ugyan az a nép, lecserélte Jézust a rabló Barabásra. Már nem ért nekik többet harminc ezüstnél, és királyi koronának töviskoszorút szúrtak fejére. Az előbbi éljenzők, most kegyetlenül megkínozták és kéjes mámorral megölték Őt.    Ismerős pálfordulás ez a mi történelmünkben is!      

Share

Hétszázötvennyolc évvel ezelőtt, 1250-ben, állt itt egy ember. Durva, háziszőttes, kámzsás barna ruhában hat társával együtt, a meghatottságtól lenyűgözve várták a Teremtő Isten üzenetét, amelyet a Ziribár hegyszoros fölött újjászülető Nap fényén keresztül küldött nekik. Egész éjjel virrasztottak egy barlang mélyén, és folyamatosan imádkoztak a tűz melegénél. Nem volt villany, TV, újság, rádió, nem volt semmi, csak a magány, a hosszú, sötét, téli éjszaka, és az éhes farkasok vonyítása a csikorgó hidegben. Még csak néhány éve, hogy megölték fiaikat, asszonyaikat, megbecstelenítették lányaikat a tatárok. Felégetett, elpusztult otthonaik helyett, itt a Pilis barlangjaiban, az erdők tikos rejtekében találtak menedéket, búvóhelyet. Magányukban és fájdalmukban már csak egyetlen vigasztaló társuk maradt, az Isten. Imádkozni nem a jólét tanítja meg az embert, hanem a keserűség, szenvedés, és a küzdelem. Az ő szívüket a fájdalom, a dac, szeretteik emléke, az ország sanyarú állapota, a szenvedés edzette nemes lelkűvé. Az erdő csendje, az elmélkedő magány vezette őket Isten közelségébe. Itt a Pilis csendjében tisztábban hallatszott a Teremtő hangja, a természet ölében szebben látszott az arca.

Nem csoda hát, hogy az esztergomi kanonok főpap Özséb, hamar megkedveli őket, és társukká szegődött. Hamarosan közösséggé tömörültek, és heted magával megalapította itt Szántó közelében a Szent Kereszt remete testvérek közösségét, és megépítik Szent Kereszt nevű kolostorukat.

Share

1038-ban trónörökös nélkül meghalt Szent István. Királynak nevelt fiát, Imre herceget az éppen ügyeletes vadkan megölte. Az uralkodása alatt kemény kézzel megteremtett egységes államot a megosztottság, a hatalmi harc országot gyengítő időszaka sújtotta. A most született keresztény magyar állam léte került veszélybe, mert egy szétszéledt ország könnyen válik a farkasok prédájává.

Ebben a zűrzavaros időben 1046-ban, Lengyelországban megszületett egy kisfiú, akit szülei Ladiszlavnak kereszteltek meg. Édesanyjától lengyelül tanult meg beszélni. Magyar édesapja, a Vazul-fi Béla, későbbi felesége hazájában az otthoni hatalmi harcok veszélyeitől védve, biztonságban nevelhette fiait szigorú keresztényi neveltetésben.

Share

Árpád fejedelem szobrának Szent Istvánra szegezett egyenes tekintetéből az utódra váró fontos feladat szigorú parancsa sugárzik. A rendíthetetlen tekintet 907. július 7-én, a pozsonyi csata győztes napján, az ország születésekor dermedt Árpád arcára.  Egy új hazát kell megvédened! – szól ez a nézés.
István állja a tekintetet, és érti a feladatot. Szobra itt áll ebben a kanyarban a Csillagösvényen, és a történelemben egyaránt. Ezen a történelmi ösvényen végighaladva a szemlélődőnek mindegy, hol jár: kanyar előtt, vagy után, mind a hét szoborra csak fellehet nézni!

A 907. évi u.n. pozsonyi csata sorsdöntő győzelme mintegy száz évre elrettentette ellenségeinket „friss” hazánktól. De az augsburgi csata, amely tulajdonképpen egy tőrbe csalt önálló, saját szakállára portyázó magyar csapat lemészárlása volt, megmutatta az ország sebezhetőségének gyenge pontját is.

Share

Többen kérdezték miért pont most, délután 4 órakor jutott eszünkbe szobrot avatni, amikor itt a hegyen már sötét van? Oka van ennek.

Nimród és Atilla avatásakor, 2007. június 21-én délben az égi vadász íját feszítő keze fölött bukott át a Nap, és szeptember 26-án 18 órakor az Atilla haláláról szólt az ég csillagainak rajzolata. Ettől szállt a két szoborra kozmikus áldás.

Az Árpád-év méltó befejezéseként már szándékosan 2007. december 23-án 16 órára tettük az avatás időpontját, mert tudtuk hogy ekkor bukkan fel a Ziribár hegy felett a telihold, és ekkor a Nimród csillagkép keze fölött nem a Nap, hanem a harc, háború csillaga, a Mars áll. A tény erejét növeli, miszerint 1100 évvel ezelőtt, a pozsonyi csata győztes napján ugyanez a csillagkép volt az égen. Így teljesedik be sejtésünk, miszerint figyelemmel kísérik munkánkat az égiek.