Mátra látnivaló

Első említése 1461 [Azzywpatak] alakban. A török alatt elpusztult. Az 1740-es években szlovák jobbágyokkal telepítik újra. A lakosok evangélikusok. Templomukat a 19. század végén építették fel. Sámsonháza filiája.

A falu első említése 1280-ban volt, [Thyrinna] alakban. Valószínűleg ekkor kezdte építtetni Lodomér esztergomi érsek a mai templomba beépült középkori templomot román stílusban, melyet a 15. sz. után gótikus elemekkel egészítettek ki. Ez a templom, mely a mainak fele, 1782 után tornyot kapott, ami barokk stílusjegyeket hordoz magán. Maconka Árpád-kori templomában Szent István király újjcsont-ereklyéjét őrzik. Az ereklye érkezése óta annak tiszteletére minden évben megtartják a maconkai búcsút. 

Nagybátonytól 7 km-re DK-re a Lengyendi-Galya-Gyökeres-tető gerincből Ny-i irányba leágazó mellékgerinc sziklás, csaknem függőleges oldalakkal határolt végződésén van a várhely, tszf. magassága 720 m, a Mély-patak 80 m-rel folyik a vár alatt.

A kisterenyei kastélykert bejáratánál áll a falumúzeum. A tájház létesítésének ötlete 1977-ben merült fel, 22 évet kellett várni a megvalósulásra.

1936-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya RT. egy fúrósberendezést állított fel Kisterenye Chorin-telepi részétől északra, a Tarján-patak melletti tisztáson. A kutatás célja nem a széntelepek feltárása, hanem a Kisterenye környéki barnaszénre tervezett elektromos erőmű vízellátása volt. 

Bányász Emlékszoba nyílt Nagybátonyban a Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium "B" épület 3-as tantermében.

Megtekinthető: minden szerdán 14.00 -16.00 óra között.

A kb. 30000 darabból álló gyűjtemény Nagybátony településrészen látható. A gyűjtemény lapjain megelevenedik Nógrád vármegye történelme és lakóinak hétköznapjai a gyűjtő segítségével.

Maconka Árpád-kori templomában Szent István király újjcsont-ereklyéjét őrzik. Az ereklye érkezése óta annak tiszteletére minden évben megtartják a maconkai búcsút. A templom szomszédságában az országban is egyedülálló 15 méteres magasságú kettős keresztet körülöleli a 64 Vármegye park. 

A kegyhelyhez fűződő csodák és legendák híre a középkori viszonyok mellett is gyorsan terjedt, így a zarándokok emelkedő száma miatt már az Árpád-korban templomot építettek Mátraverebély faluban.

Szuha főutcájától keletre Mátramindszent déli végétől nyugatra a Galya-patak és a Mindszenti-patak között a környezetéből kb. 50 méterre kiemelkedő 382 méteres magaslaton található az erődítmény maradványa.