A mai templom valószínűleg középkori elődje romjain épült. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék a veszprémi egyházmegye budai főespereséhez tartozó Nova Villá-nak Saul nevű pap-ját említi. A Lippay Györgytől 1647-ben elrendelt plébánia-összeírásban Nyergesújfalu az esztergomi székesegyházi főesperességben szerepel, és van plébánosa. 1700 körül Péliföld-Szentkereszt, Lábatlan, Piszke, Mogyorós, Karva, Bajót a filiái, amelyek az idők folyamán sorra önállósulnak. Régi templomát az 1701. évi kánoni vizitáció szerint rendbe hozták. Később kétszer leég. Először Keresztély Ágost állíttatja helyre, majd az 1747-es, második tűzvész után Mária Terézia szorgalmazta újjáépítését. Így került a műemlék jellegű, barokk templom (532 m2) kapuja fölé az 1770-es évszám és a királynő címere. A templomot 1966-ban és 1976-ban részben renoválják, majd az ezredfordulón a plébánia épületével együtt teljes felújításra kerül. Díszes üvegablakainak készítése folyamatos (2009). Műemlék az 1779-bôl származó plébánia is, az alábbiakban bemutatandó sánchegyi kőkereszt, és a szintén sánchegyi Szentháromság-kápolna romjai. Búcsú: szeptember 29., vagy az azt követő vasárnap. Anyakönyvek: 1730-tól.
Technikai kérdések |
Üzlet |
Adataim
|