Római kori kőtábla (római kori romok)

Római kori kőtábla A plébániaépület falában látható egy feliratos kőtábla, mely fölött császárszobor állhatott, egyes források szerint 198-ban a cohors V. Gallaecorum et Lucensium Antoniniana állítatta Septimius Severus császár tiszteletére a barbárok felett aratott győzelme emlékére; más forrás alapján Marcus Aurelius dicsőségére készült a III. században. Castrum a Limes vonalán „Nyergesújfalu területén lévő Sánc-hegy lábánál előkerült falmaradványok alapján ítélve egy polgári település, feltehetőleg Crumerum néven. Maga az erődítmény a hegy tetején épült, mely északi és nyugati oldalán rendkívül meredeken szakadt a mélybe. Pococke följegyezte, hogy a XVIII. században néhány vastag falat és latin feliratot is lehetett még látni a római erőd területén. Azt is leírja többek közt, hogy II. Rákóczi Ferenc csapatai erődítményt emeltek a dombtetőn, de ezt gróf Pálffy János és gróf Guido Starhemberg által vezetett császári csapatok hamarosan elfoglalták. A hatalmas földsáncokból álló erődítmény a római erőd maradványait teljesen megsemmisítette. Szerencsés módon rendelkezünk egy olyan légi felvétellel, amelyen a földsáncok között helyenként kivehető a római falak vonala. Ezek szerint a megfigyelések alapján a castellum kissé előreugró kaputornyokkal és későrómai korban legyező alakú saroktornyokkal rendelkezett. Egy illegális ásatásból kiderült továbbá, hogy a porta praetoria 1 m vastag falú kaputornyának belvilága 1,5 x 1,5 m volt. Római falak a hegy nyugati oldalán is megfigyelhetők, és az északi oldalon a XV. században épített kis kápolna falába is használtak fel másodlagosan római téglákat.” /Forrás: Magyar Limes Szövetség honlapja/ Nyergesújfalun előkerült római kori leletek találhatóak az esztergomi Keresztény Múzeumban, a Balassa Bálint Múzeumban, a Vármúzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a tatai Kuny Domokos Múzeumban és magángyűjtőknél.