Római katolikus Kisboldogasszony templom (templom)

Tornyot csak később építettek hozzá, 1751-ben. A templom maradványai 1789-ben még láthatóak voltak, belső falain a szívárszerű felírással: „Ex Miserentls Del Gratla Incola SzőLLőslensls slbl et Posterls praeparavlt.”

A jelenlegi késő barokk templomot 1789-1792 között építették Fellner Jakab tervei szerint. A falu kegyura, gróf Esterházy Ferenc kamat nélküli kölcsönnel járult hozzá az építkezéshez.

A templomot 1792-ben szentelték fel a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére és születésének emlékére, melyhez gróf Esterházy Ferenctől miseruhát is kapott a templom, amit még ma is őriznek. A szószék és a jelenleg a kereszthajó jobb oldalán található barokk Mária oltár a feloszlatott kamalduli szerzetesek majki templomából került Vértesszőlősre.

Az orgonát Sachs János, komáromi orgonaépítő készítette 1844-ben. A szakirodalom szerint a mester öt orgonája ismert, s a vértesszőlősi ezek közül a legimpozánsabb hangszer, Magyarország orgonáinak egyik míves darabja.

1878. szeptember 14-én tűzvész pusztított a faluban, melynek áldozatául esett a templom is. A régi, fazsindelyes toronysisak és a toronyban lévő fa harangállvány a tűz martalékává vált. A harangok megolvadtak, és lezuhantak. Csodával határos módon a legkisebb harang megmenekült, és teljesen ép maradt, amit egy templom melletti fára erősítettek, és úgy harangoztak.1879-ben újra épült a torony, és három új harangot öntetett a község, melyeket az első világháborúban hadi célra be kellett szolgáltatni.

1922-ben adományokból sikerült két harangot öntetni, melyeket Klotz Ignác tatai esperes szentelt fel. 

1928-ban Szlezák László készítette el a nagyharangot, amelyet augusztus 5-én szenteltek fel.

1941-ben megkezdték a templom bővítését, átalakítását Zachara Gyula plébános idejében, ekkor kereszthajóval és egy új szentéllyel nagyobbodott az épület.

1944 karácsonyán a front elérte községünket is. Szilveszter napján Zachara Gyula plébános aknatalálat áldozata lett, amikor az Oltáriszentséget próbálta átmenteni a templomból a plébániára. 1945 márciusában a katonák megfosztottáka templomot középső harangjától, pótlása sajnos a mai napig nem történt meg.

1945. március 18-án a csendes szentmise alatt megkezdődött a község bombázása. Egy akna eltalálta, és súlyosan megrongálta a templom főkapuját. A gránátok betörték az ablakokat, valamint a templomhajót és a tornyot is megrongálták.

1955-ben a karzat alatt az arra vezető lépcsőfeljáróval szemben a Mária-tisztelő vértesszőlősi hívek egy lourdes-i barlangot építettek, mely munkálatokat Varsányi János tóvárosi kőműves mester végezte helyben bányászott mészkőből.

1968-ban Samodai József festőművész megfestette az új főoltár sekkót. A régi oltárkép, mely 1870-ben készült Bécsben, a szentély oldalfalán mai is megtekinthető.

1981-ben Dr. Rédly Elemér plébános idejében a templomot egy hittanteremmel bővítették, így nyerte el mai, végleges formáját.

1992-ben a templom felszentelésének 200 éves évfordulója alkalmából a helyi Önkormányzat új szőnyegekkel ajándékozta meg a templomot. A jeles évfordulón Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be.

1998-ban a templom tornyát és főhomlokzatát renoválták, 2002-ben a templomhajó külső homlokzatán végeztek kisebb felújítást.

2008 szeptemberében Roland Fitzner, Muhr am See német testvértelepülés polgármestere, özv. Krupánszky Jánosné, Dr. Nagy Sándor polgármester, valamint az önkormányzat komoly anyagi hozzájárulásának köszönhetően toronyórával gazdagodott a templom.

2011-ben pedig a régi, 1879-ben készült toronysisak teljes cseréje valósult meg adományokból. Az új toronysisak Ócsai Sándor ráckevei templomtorony-építő mester munkáját dicséri.

2012-ben megkezdődtek a templom statikai megerősítésének munkálatai EMVA pályázati forrásból. A templomdomb déli oldala megsüllyedt, ezért alapinjektálásrakerült sor. A további talajmozgások káros hatásait elkerülendő teljes körű vízelvezető rendszert építettek ki.