Katolikus Templom (templom)

A FALU ÉS A TEMPLOM RÖVID TÖRTÉNETE

A falu első említése ugyanis 1202-ből származik, mikor Imre király Tota asszonynak, Benedek erdélyi vajda feleségének adományozta Bajótot. A vajda gyermektelenül halt meg, így birtokait rokonai Simon és Bertran lovagok örökölték 1231-ben, akik a királynő kíséretében Spanyolországból jöttek hazánkba. (Katona József Bánk bán című drámájában Bojóti Simon és Mikhál bán, és Bojóti Melinda néven szerepelnek.) A család jelentős személyisége Bajóti Simon ispán, aki a tatárok elleni küzdelemben Esztergom várának parancsnoka volt. 40 bajóti íjász segítségével védte meg az esztergomi fellegvárat 1242-ben. 

A falu birtokosa 1388-tól Kanizsai János esztergomi érsek, Zsigmond király 1406-ban adománylevelét megerősíti. Így a falu prímási tulajdon maradt, 1945-ig.

A templom, mind történeti, mind művészettörténeti, mind régészeti szempontból értékes helyet foglal el a magyar emlékanyagban. Legrégebbi része a torony a 13. sz. közepéről származik. Építtetője valószínűleg Bajóti Simon volt. Eredetileg a bajóti vár lakótornyának épülhetett.(?) A vár épületeinek maradványai a templom D-i részén ma is láthatók. Az elpusztult várfalak alapjait a templomtól 100 m-re találták meg. A várban, valószínűleg a mai szentély helyén állt egy kisebb templom, ezt a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték. A szentély É-i oldalán a földfelszínen még látszanak az alapjai.1332-37-ben Kelemen és András nevű papokat említi a pápai tizedjegyzék. Az 1570. évi török összeírás említi az elpusztult falu még álló templomát. 1647-ben Péter, 1674-ben János nevű licenciátus működik Bajóton. Az 1701-es canonica visitatio-ban említik meg először a templom jelenlegi védőszentjeit: Szt. Simon és Júda apostolokat.

1899. szept. 6-án tűzvész pusztította el a tornyot és a tetőzet nagy részét, amit Vaszary Kolos hercegprímás építtetett újjá. 1945-ben a nyilas tüzérség orosz megfigyelőket vett észre a toronyban. Tankokra erősített páncéltörő ágyúkból 32 lövést adtak le, ezek nyomait még ma is őrzi a harangot tartó acél vázszerkezet. Ekkor a délnyugati sarok nagydarabban leomlott, az egész épület végzetesen összerázkódott. A légnyomás a szentély 3 nagy, és 140 kisebb részre osztott ablakát összetörte. Az építményt 1946. májusára sikerült kijavítani, a teljes külső renoválásra csak 1960-ban került sor.

A berendezések: Templomunkat három, kézzel faragott fa oltár díszíti. Ezeket Krause József selmecbányai oltárkészítő mester faragta. A Mária oltárt 1904. február 18.-án állították. Még ebben az évben elkészült a Szt. Simon és Júda apostolokat ábrázoló főoltár és a Jézus szíve oltár is. 1982. márciusában Szántó Piroska festőművész a 15 keresztúti képet festette meg a templomnak, hálából. Ez a BAJÓTI GOLGOTA különleges, hiszen bajóti tájakon, bajóti emberek között láthatjuk Jézus szenvedéstörténetét.

A jelen állapot. A 90-es évek közepén kezdődött el az utóbbi idők legnagyobb felújítása. A többszakaszos munka során a tornyot statikailag megerősítették, a teljes külső és belső vakolatot lecserélték. Ennek során került elő a falakon látható korábbi építészeti stílus, és a régi kapu és ablaknyílások. A sekrestye új bútort kapott, a világítótesteket kicserélték, a hangosítást felújították stb. A 2001. évi templombúcsún pedig már a Paulus Frigyes orgonaépítő mester által újjáépített orgona hangja töltötte be a templomot.

A teljes felújítás a bajóti hívek nagylelkű adományaiból, áldozatos munkájával és az Esztergom-Budapesti egyházmegye támogatásából történt.

 (Ez az összeállítás 2007 őszén készült.)