A Baji úthoz közel, az Angolpark hatalmas fái takarásában bújik meg az egykori Esterházy-uradalmi pezsgőgyár épülete. Eredeti formája a 18. században készült el Fellner Jakab keze nyomán, ám az elmúlt évtizedekben több átalakítást is megért a jobb időket látott ipari műemlék. A civil napok keretében a jelenlegi tulajdonos, Séra Mihály és családja kalauzolta a látogatókat az épületben.
-2001-ben vásároltuk az első részt, aztán a továbbiakat. Borászattal foglalkoztunk, de még keressük a megfelelő funkciót az épületnek – tájékoztatott Séra Mihály. A gazda az elmúlt időszakban igen sok információt szerzett, ezeket és saját felfedezéseit is megosztotta az érdeklődőkkel. Az épületet az 1770-es években emelték, rejtély, hogy miért pont erre a helyre. Ekkor még nem létezett az Angolpark, a vár és a kastély messze volt innen. Alatta terjedelmes pincerendszer húzódik, s három emeletes padlása van. Kis dombra épült, jóval magasabban van, mint a Cseke-tó. Alapfunkciója gazdasági épület, a pincét bortárolásra, a padlást gabona-raktározásra használták, de istállók és cselédlakások is helyet kaptak benne.
- Egy különlegessége is van: nagyon ritka az a gazdasági épület, mely ötszáz négyzetméteres bálteremmel rendelkezik. Talán azért került ide, mert a kastélyban nincs ilyen hatalmas szalon – vélekedett Séra Mihály.
Az épület alatt 1500 négyzetméternyi pince húzódik, először ezt ásták ki, majd agyaggal kitapasztották, téglaboltíveket emeltek, s erre jött a három méteres földréteg. Ez után fogtak a gyár építésébe. Rendkívül stabil építmény: főfalai 120 centi vastagok, az oldalszárnyak falai 90 centiméteresek. Tetőszerkezete is túl van biztosítva a gabonatárolás miatt.
Az épület impozáns homlokzata a kisállomás felé néz, ezt azonban a fák elrejtik. Már az Esterházyak is sok helyen hozzátoldottak, stílusa klasszicizáló késő-barokk. Két harminc méter hosszú oldalszárnya van, ehhez kapcsolódik mindkét oldalon egy tízszer tíz méteres négyszög-torony, aztán még két harminc méter hosszú rész. Ebből a keleti szárny a második világháború alatt elpusztult. A pince szabályos négyzet alaprajzú. A pezsgőgyártást 1905-ben kezdte meg gróf Esterházy Ferenc, addig bortárolásra használták a házat.
- A századforduló körül a főúri családok kedvenc hobbijának számított a pezsgőgyártás, valószínűleg ezért fogtak bele az Esterházyak is – mondta Séra Mihály.
Klasszikus francia módszerrel készült itt a pezsgő, ez azt jelenti, hogy ugyanabban a palackban erjesztették, melyben forgalomba hozták. A bálterem alatti pince kiválóan kialakított szellőzőrendszerrel rendelkezik, s még a padozatot is alácsatornázták, így a víz innen a jelenlegi edzőtábor egyik kiszáradt kútjába csordogált, majd onnan a Cseke-tóba.
- Alkalmam nyílt az utolsó pezsgőpince-mester, Stark Endre visszaemlékezéseit meghallgatni, miután megvásároltuk az épületet. Tőle tudom, hogy még pincepárologtató-rendszer is létezett – mesélte a tulajdonos.
Kár, hogy a második világháború után az épületet méltatlanul több helyrajzi számra osztották, a különböző tulajdonosok más-más károkat okoztak, állagmegóvásra szinte semmit sem költöttek.
A látogatók a pincétől a padlásig bejárták a létesítményt, mely helytörténeti szempontból óriási kincs, teljes felújítása azonban igen sok pénzt kíván. Séra Mihály és testvére minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy megőrizze az utókornak a hányattatott sorsú uradalmi pezsgőgyárat.
Technikai kérdések |
Üzlet |
Adataim
|