Dorogi József Attila Mûvelõdési Ház (művelődési ház)

A mûvelõdési ház helyet ad helyi egyesületeknek, rendezvényeknek, vásároknak; elõadásokat, mûsoros esteket, bálokat, koncerteket, kiállításokat szervez, valamint rendezõje Dorog város ünnepeinek is, köztük a helyben már hagyománnyá vált megbékélés napi rendezvényeknek (május elsõ hétvégéjén), illetve a Bányásznapnak (szeptember elsõ hétvégéjén). 

A klasszicizáló megjelenésû Munkásotthont - ez a név máig él a népszerû "muki" elnevezésben - Fleischer Róbert tervezte a dorogi Munkásotthon Önsegélyezõ és Önmûvelõ Egyesület számára. Alapkövét 1923. augusztus 20-án tették le, egy hosszabb szöveg kíséretében, melyet ma mission statementnek szeretnek nevezni. Ez a következõkben határozta meg a létesítendõ intézmény feladatait: "...ahol a tanulságos elõadások tartásával, tisztességes szórakozások rendezésével {a helyiek, elsõsorban a kõszénbánya alkalmazottai} segítségére akar lenni, hogy elérjék azt, ami mint ideál mindnyájunk elõtt lebeg: az anyagi gondoktól mentes, keresztény módon élõ, megelégedett ember..."
A munkásotthon már 1927 végétõl üzemelt, de mai külsejét csak 1929-re nyerte el. Ünnepélyes átadását Schmidt Sándor bányaigazgató vezette 1928-ban. Az alkalomra Herczeg Ferenc író is üdvözlõ beszédet írt.
A mûvelõdési ház színháztermét 1935-ben avatták. Ezután kerülhetett sor az addig - átmenetileg - színházi térként funkcionáló alagsor végleges kiépítésére, Gáthy Zoltán tervei alapján: az Otthon Mozi 1939-ben készült el, 2005-ig mûködött, eltekintve két rövid megszakítástól, 1944/45 és 1994/95 õszén-telén.
Az intézmény a második világháború után vette fel József Attila nevét (ekkor már mint "kultúrotthon"), majd a megszüntetett Munkásotthon Önsegélyezõ Egyesülettõl 1949-ben az államosított dorogi szénbánya tulajdonába került.
A karbantartómûhelynek és a házinyomdának otthont adó melléképület az 1970-es évek második felében épült, azzal a céllal, hogy segítse a régió legnagyobb kulturális intézményének napi mûködését. Szükség is volt rá: a 350 fõs színházterem, a 370 férõhelyes mozi, a 600 embert is befogadni képes bálterem, illetve ezek mellett a könyvtár, zeneterem és a számos klubhelyiség üzemeltetése és programjai azóta is bõven ellátják nyomdai munkákkal és javítanivalókkal.
Az 1970-es években, a szénbányák átszervezésekor a Dorogi Szénbányák Vállalat szakszervezetének lett a feladata az épület mûködtetése. 1994-ben elkezdõdött a Dorogi Szénbányák felszámolása. A Mûvelõdési Ház - a környékbeli hasonló intézményekkel együtt - a mûködtetésére akkoriban létrehozott Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány tulajdonába került. Mivel az Alapítvány nem volt képes az épület megfelelõ üzemeltetésére, ezért Dorog városa 1997-ben létrehozta a Dorogi Közmûvelõdési Közhasznú Társaságot, amely azóta is eredményesen mûködteti a Mûvelõdési Házat. A mûemlék jellegû ház utolsó nagy rekonstrukciója 2007-ben fejezõdött be. Dorog városa a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében nyert támogatást az intézmény felújítására. Emellett a ház bõvült egy mûteremmel, melyet a nyomdahelyiségre építettek rá. 2009-ben alakult át a Kht. Nonprofit Kft-vé.