Vár-alja Tanösvény - A Vár-forrás (Vári-kút fő, Strand-forrás) (tanösvény)

A források azok a helyek, ahol a láthatatlanul, lassan áramló felszín alatti víz útját valamilyen földtani jelenség megtöri és az a felszínre jut. Minden folyóvíz forrásból ered, de egészen más típusú források vannak a hegyvidéken és a síkságokon. Magashegységekben a víz nagy erővel tör fel és halad lefelé, ezeket csörgedező vagy szökőforrásoknak nevezzük. Síkvidéki medencékben a talajvíz több irányból áramlik és lassanként szivárog a felszínre. Az ilyen szivárgó vagy posvány források környezete jellemzően elláposodik. Legtöbb forrásunk a kettő közötti átmenetet képviseli, ezek elég erővel törnek fel a talajból ahhoz, hogy forrásgödröt tartsanak fenn, de vizük az enyhébb lejtő miatt nem folyik le gyorsan. Ezeket tó- vagy tócsaforrásoknak nevezzük és ha beléjük nézünk, láthatjuk, hogy fenekükön a víz kis szökőkutak formájában tör föl, mintha forrna.

A felszínre jutó víz eredete alapján rétegforrásokat és talajvízforrásokat különböztetünk meg. A Cserhát magasabb térszínein, földtani rétegek határain bukkannak fel a rétegforrások. Ezek vízadó rétege főként az andezit vagy a szórt vulkáni törmelék, de gyakoriak az andezit és a vele érintkező üledékek határán kilépő rétegforrás is. A hegység peremét felárkoló völgyekre a talajvíz felfakadásából keletkezett források jellemzőek. A völgyeket feltöltő kőzettörmeléken gyakran nem igazi forrásként, hanem csak állandóan vizenyős foltként jelenik meg a talajvíz.

A Cserhát mészkővel fedett területein (pl. Mátraszőlősön) néhány karsztforrás is előfordul, melyek nagyobb vízhozamukkal tűnnek ki. Langyos vizű forrásokat (pl. az ecsegi Hármas-forrás) szintén többfelé találunk.

A Cserhátban közel 400 kisebb-nagyobb forrást tartanak számon, melyek közül korábban néhányat (pl. Hollókőn a Vári-kutat) bekapcsoltak a települések vízellátásába.