Szent Márton templom (templom)

Egykori elődje a török hódoltság előtt épült és Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A XVIII század elején Dwornkovitz Mihály püspök a püspökszilágyi plébániát újraszervezte, s a templomot P.Berényi József buzgólkodása nyomán használható állapotba hozták. Az akkor még kicsiny épület felszentelésére 1715-ben került sor, majd 1746-48 között Althann Károly püspök jóformán újjáépítette és felszerelte. 
A boltíves szentéllyel épült templom mennyezete faborítású, egydarabból faragott faoszlopok tartották a kórust, amelyre később 1853-ban került Bakos József orgonaépítő-mester 6 mutációs orgonája. Ez a templom csaknem 170 évig állott, míg a már roskadozó épületet lebontották. A bontás 1914 március 17-én kezdték, s a Bánhegyi géza királyi mérnök tervei alapján épített új templomot még ugyanez évben november 15-én szentelték fel.
A neogót stílusban épült templom egyhajós, támpilléres szerkezetű, félkörív-alaprajzú szentéllyel. Toronymagassága 29,4 m (a kereszt csúcsig), szélessége 10,76 m, hosszúsága 29,44 m.
Több mint háromnegyed évszázad múltán időszerűvé vált az épület teljes felújítása. A munkálatokat 1990-95 között készültek Talapka István esperes-plébános kezdeményezései nyomán, s az Ő vezetésével.
A rtemplom oltárképe Szent Márton legendáját eleveníti meg, amint fél köpenyét a hidegtől elcsigázott koldusnak adományozza. A község 1792-ben elhunyt plébánosa Ehn Bernát két képet festee temploma számára, Immaculata képe ma a mellékoltáron, Assumpta a kórus alatt található.