Magyarok Nagyasszonya temploma (templom)

Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1899-ben emelt új neoromán stílusú katolikus templom, a falu közepén emelkedő cipó alakú dombon áll.

A régi templom valószínűleg az 1450-es években épült. Ezt bizonyítani látszik, hogy mennyezete kazettás famennyezet volt, tele érdekes és értékes korabeli huszita festményekkel díszítve. 1688-ban lepusztult középkori templomot említenek a Boldog Szűznek szentelve. Az 1713-as Canonica Visitatió szerint a templom még akkor is festett mennyezetű volt. Feliratát Rómer Flóris még feljegyezte: "1712. FIZY István Vogt Ethasz Biroy Cinatethak (Barson János) Etas fig Vogt".

A régi templom ugyanazon a helyen állt, mint a jelenlegi, melyet 1895-ben lebontottak. Középkori gótikus stílusú volt. Az 1731-es Canonica Visitatió szerint "tornyában három harang volt". A boltozott szentélye akkor már romos állapotú volt, 1813-ban erősen omladozott. Malonyai Dezső azt írja, hogy az 1895-ben lebontott templom főoltárát több száz évesre becsülték és paraszti faragó alkotásának tartották. Az olajzöld alapszínű oltárkép a korábbi titulusnak megfelelően Szűz Máriát ábrázolta. Faragott, dombormű volt. Két oldalt csavarmentes oszlop keretében ágyban fekvő Szent Anna a pólyába göngyölt Szüzet nyújtotta a botjára támaszkodó Joachin felé.

Idézet a műből: "az egykori plébánosnak is emlékezetes maradt, hogy az újszülött Szűz Mária - egész parasztosan - fehér pettyes, piros vánkosban volt pólyázva és lapos zsinórral körül kötve."

A mai templomot 1895. augusztusában Elsztner Ferenc mérnök tervezte Budapesten, Cserei Gusztáv losonci építőmester építette.

A szentélyben két nagyméretű, festett üvegű, ólomszegéllyel összekapcsolt ablak van, a jobb oldalon Szent Imre életnagyságú, a bal oldalon Szent Margit szintén életnagyságú színes képével. Alatta tábla emlékeztet, hogy a háború után Bocsárlapujtő ifjúsága és leányifjúsága állítatta helyre 1947-ben. Eredetileg ezen táblák helyén az állíttatók és a szentek nevei szerepeltek. Sajnálatos, hogy a tábla nem került vissza a helyére.

Az oltárképen Magyarok Nagyasszonya, míg az oltárkép mellett Szent István és Szent László életnagyságú szobra látható. A szentélyből déli és északi irányba is sekrestye nyílik. A főhajó első részében bal oldalon Jézus Szíve tiszteletére épített oltár van, a jobb oldalon Szent Borbála tiszteletére a falu bányászai emeltek oltárt a bányászat védőszentjének.

A hajó közepén, bal oldalon kör alakú szószék, a négy evangélista képmásával. A hajó oldalain, északon három darab nagyméretű festett, színes üvegablak, ólomszegéllyel összekapcsolva, míg a déli oldalon kettő, mert középen kijárati ajtó található. Az ajtó felett az alábbi felirat:

A falon körbe 80x42-es műkő stációk. Készítette Balkó István 1934-ben. Erre tábla emlékeztetett a 14. kép alatt, sajnálatos, hogy ez is hiányzik. Krisztus Golgotára vezető útjára és a kereszthalálának helyére emlékeztetnek az állomások.

A hajó hátsó részét nagyméretű karzat zárja le. A karzat alatt kápolnaszerűen kialakított "kistemplom", ahol a Karancsi Kápolna eredeti oltára látható. Itt van a Missziós Kereszt is, rajta a missziós évek számaival: 1910., 1934., 1944., 1948.

A főkapun belépve egy márványtábla hirdeti Krisztus dicsőségét és nagyságát:

A karzaton lévő, széphangú orgona felújításra szorulna, ugyanúgy, mint az egész templom. Utoljára 1949-ben volt tatarozva. Ekkor lett pótolva a hívek adományaiból az a harang is, melyet 1944-ben a háborúba elvittek.