Magyargéci Kettős kereszt és kálvária (feszület)

Magyargéc Község Önkormányzata 2014-ben önerőből állítatta a Kerek hegy tetején a Kettős keresztet. 2014. augusztus 20-án, az államlapítás ünnepén került sor a kereszt ünnepélyes avatására.

Annak idején a régi világban nagy szegénységben éltek az emberek, mégis sokkal több kereszt állt a kertek, földek végében, az utak mentén. Voltak, akik utolsó, összekuporgatott pénzükből állítottak keresztet, megvonva sokszor maguktól és családjuktól a mindennapi betevő falatot.

Mi itt az Önkormányzatnál nem az utolsó forintunkat fordítottuk ennek az emlékhelynek a kialakítására – habár nem pályázati forrásból, hanem saját erőből – saját magunk alakítottuk ki.

Kettős keresztünk összefogás, a jó szándék, a jó akarat eredménye, a tenni akarás gyümölcse. Szerémi Szabolcs a terület tulajdonosa adományozta a területet az önkormányzatnak, Vandornyik Nándor vágta ki a kereszt fáját és végezte a tereprendezést a kereszt állításához, valamint a település több lakosának és önkormányzati dolgozók áldozatos munkájával sikerült a Kettős keresztet elkészíteni, állítani.

Három település is büszke lehet rá, hiszen a kereszt fája Nógrádmegyerben nevelkedett, Kisgécen fűrészelték, munkálták meg, és magyargéci Kerek hegyen áll. Azért ezen a helyen, mert ha kilátogatunk a kereszthez, mindhárom település jól látható, így három települést véd, óv a kereszt.

Miért kettős keresztet állítottunk? Egyrészt azért mert a kettős kereszt, a magyar címer alkotó eleme kezdetektől fogva, 700 éve része a címertörténetének. A magyar címerben Szent István király apostoli királyságának jele. II. Szilveszter pápa küldött apostoli kettős keresztet első királyunknak, elismerve ezzel, hogy Szent István a magyarok apostola, mert bevezette a népet a kereszténységbe. Ez a szimbólum meggyőzően hatott a pogány magyarok kereszténnyé válásához.

Másrészt a kettős kereszt évezredek óda a magyarság legközpontibb jele. A rovás írás egyik betűje, és egyben három jel, melyek egymásból egymásra épülnek, és magukban hordozzák a világ legnagyobb bölcsességét: A SZERETET ÉS ISTEN EGY.”

2015-ben kálváriát alakítottunk ki a kereszthez vezető ösvény mellett. A 14 stáción nem a hagyományos mondatok olvashatóak, hanem azok egy-egy elgondolkodtató szóval ösztönzik töprengésre a látogatót.  A stációk szintén fából készültek, egységet alkotva a Kettős kereszttel, a természetes környezetbe illően. Ezzel is a természetességet szimbolizálva. Kettős keresztünk ugyan még fiatal, azonban számos vallási eseménynek ad otthont. Az augusztus 20-i búcsús ünnepi szentmise, október 6-án az aradi vértanúk emlékére fáklyás szentmise, a nagyböjti időszakban a keresztút imádkozásának a helyszíne.

Emellett kedvelt kirándulóhely, ahová a helyieken és környékbelieken kívül, a távolabbról erre látogatók, átutazók is szívesen kilátogatnak. A Kettős kereszt lábánál nemcsak a Cserhát szelíd dombjai tárulnak elénk, hanem lelki megnyugvásra is találhatunk. A Magyargéci Kettős kereszt egyedülálló Nógrád megyében, nemcsak azért, mert kettős kereszt, hanem mert az összefogás gyümölcse és három település védelmezője.