Ferences templom és kolostor (templom)

Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá. A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt díszudvarral. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet.

Kérjük a tisztelt látogatókat, hogy a hely szelleméhez méltó öltözékben jelenjenek meg (nők és férfiak egyaránt fedett vállal, térd alatt érő öltözetben)!

A szentély

A keletelt építésű szentély eredetileg lényegesen magasabb volt, az egykori gótikus boltozat bordaindításai a padlástérben figyelhetők meg. A háromszakaszos, csúcsíves boltozat a XVII. században beomlott, ezért az újjáépítéskor csehsüveges boltozattal látták el.

A gótikus ablakok mérművei idővel elpusztultak, nyomuk a befalazott ablakokon kívülről megfigyelhetők. A többi ablakot a XVII. századi újjáépítéskor harmadmagasságúra csökkentették. A színes üvegablakok alatt a szentély külső falán található a Szécsényt a töröktől 1683-ban felszabadító lengyel király, Sobieski János 1933-ban felállított emléktáblája.

A szentély déli falán gótikus, eredetileg festett, hármas ülőfülke látható, mellette egy török mirháb, imafülke. Az északi falon faragott kövekből épített szentségtartó fülke, pasztofórium található.

A főoltár 1738-ban, fából készült. Az oltárképen az emmauszi tanítványok és Jézus találkozása látható. Fent Szent Anna és Szűz Mária szobra áll, mellettük két angyal a Forgách család (kibomló hajú nő) és a Cziráky család (álló farkas kibontott zászlóval) címerét tartja. Mindkét család jelentős szerepet vállalt a település életében, gazdag földesúrként adományaikkal gyakran támogatták a templomot. Az oszlopok között Szent Katalin és Szent Borbála szobra áll. A tabernákulum Spiegel Márton ferences testvér faragása 1773-ból, vörösréz dombormű ajtaja Saffarik Ignác kovácsmester munkája a XX. század elejéről. A XVII. századi keresztelőkút vörösréz fedője szintén az ő munkája.

Az áldoztatórács mellett található a két faragott stallum, a szerzetesek zsolozsmázó helye, melyet 1744-ben Oszler Liborius asztalos testvér készített. A táblaképeken, melyeket Gergely Ferenc festett egy régi könyv rézmetszetei alapján, szent remeték, köztük Salamon király képe látható. A könyvtartó állvány, pszaltériumtartó 1771-ben készült.

A csúcsíves diadalív kváderkövei egykor festettek voltak. A déli oldalon Balassa Pál 1777-ből származó emléktáblája látható.

A templomhajó

A jelenlegi, vidéki viszonylatban nagyméretű, négyszakaszos templomhajó a szentélynél későbbi építésű - a török korban tönkrement hajó 1688-ban tető nélkül, beszakadt boltozattal állt. Bár 1696-ban megújították, 1715-ben újra leégett. A falakat ekkor elbontották, és nyugat felé megnagyobbítva újakat húztak fel. A főbejárat ekkor került a nyugati homlokzatra.

A templomhajóban barokk oltárok láthatók. A diadalív mellett baloldalon Szent Ferenc oltára áll, melyet 1775-ben készített Alter Antal pesti asztalosmester. Szent Bonaventúra és Toulouse-i Szent Lajos szobrát Hebenstreit József szobrászművész faragta.

A másik oldalon Szent Antal oltára áll, melyet 1732-ben Balassa Pál és felesége, Batthyány Júlia készíttetett. Az oltár közepén áll a két család címere: ökörfej illetve oroszlán és pelikán. Az angyali üdvözlet szoborcsoport és a szőlőfürtös csavart oszlopok díszítik az oltárt.

A hajó közepén áll a Fájdalmas Szűz oltára, vele szemben a Szent József-oltár. Mindekettőt 1751-ben Ausztriából hozták, a korai barokk stílus szép alkotásai. Vadszőlőindás keretüket Spiegel Márton faragta. A szobrok - Szent János, Mária Magdolna, Szent Rókus és Szent Sebestyén alakja - ismeretlen füleki művész alkotásai.

A barokk szószéket 1741-ben Perényi Pál gróf készíttette. Oldalán a négy evangélista, a hangvetőn az angyaloktól övezett földgömb felett a Jópásztor szobra látható.

Az északi oldalajtó mellett Bede József, egykori házfőnök emléktáblája található, aki alázatosságában a küszöb alá temetkezett el.

A déli oldalon van a templomhajó és a szentély alatt fekvő kripta lejárata. A kripta nagy része le van falazva, a megmaradt és felújított területen urnás temetkezésre van lehetőség.

A boltozaton lévő freskók, melyek az 1976-os felújítás során készültek a korábbi barokk mintázatú festés helyett, Takács István munkái. A diadalív közepén a templom titulusa, a színeváltozás eseménye, balra magyar szentek - Szent Imre herceg, Szent István király és Boldog Gizella, Szent László király, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Adalbert és Szent Gellért püspök, Szent Margit, - jobbra ferences szentek - Szent Ferenc, Szent Antal, Szent Bonaventúra, Kapisztrán Szent János, Szent Lajos püspök, Szent Dániel vértanú, Szent Klára - láthatók. A három mennyezeti képen a karácsony, a húsvét és pünkösd eseményei jelennek meg.

A kóruson található orgonaszekrény, melyet szintén Spiegel Márton faragott, 1763-ban készült barokk alkotás. Az orgonaszekrény tetején a hárfázó Dávid király és angyalok szobrai láthatók.

A szécsényi ferences templom orgonáinak története

1499: feltételezhetjük orgona meglétét a templomban.

A 18. századi újjáépítés során orgona is készült, de nem tudjuk ki és mikor építette.

1760: Szerződést kötöttek Podkoniczky Márton besztercebányai orgonaépítővel, egy új hangszer építésére.

1763: Elkészült a 12 változatú egy manuálos + pedálos orgona. A mindmáig látható szekrényt Fr. Spiegel Márton OFM faragta, Auguszt József márványozta és aranyozta. "Először a tisztelendő Szeredi Jakab atya keze és lába alatt szólalt meg augusztus 6-án, a kolostor és a templom névünnepén, amikor az ünnepi szentmisét tisztelendő Büki Vince aktuális definitor énekelte."

Nem sokkal később "Az orgonát a jolsvai Mundi János tisztította meg..."

1818: Egy bizonyos "pesti orgonaépítő" javította az orgonát.

1880: A pesti Leopold Steinreich a teljesen tönkrement orgonát alapjaitól kezdve felújította. A költségek nagy részét Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek fedezte.

1921: megvették és a régi helyére beépítették Bárczi István budapesti főpolgármester Rieger [Opus 1491] házi orgonáját, amit február 23-án szentelt fel Zadravecz István püspök.

A második világháború után többször is javították és modernizálták (a Váradi és Fia, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra és Cseh István.) 

2005-2007: A Szász Ferences Rendtartomány (Németország) a münsteri ferences templom orgonáját, melyet  Franz Breil orgonaépítő (alapítva 1836, Dorstein) egy régebbi hangszert is felhasználva készített 1982-ben a Magyar Ferences Rendtartomány szécsényi kolostortemplomának ajándékozta. A hangszert 2006-ban szétszerelték és Szécsénybe szállították, majd a Váradi és Fia (alapítva 1926, Budapest) cég 2007-ben építette be régi orgonaszekrénybe. A hangszert 2007. november 25-én Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel.