Evangélikus templom (templom)

Az Acsára bevándorolt szlovák ajkú telepesek a hagyomány szerint elõbb kezdtek el templomot építeni, (1630 körül) mint saját házaikat. œHa lesz Istennek háza, lesz hol erõt kapnunk, hogy házainkat felépíthessük.œ Ez a vesszõbõl és sárból tapasztott falú templom csak néhány évig állt, és átadta helyét egy jóval nagyobb és igényesebb fatemplomnak. (1636) Ez 1702-ben leégett, vagy felgyújtották, de fél év múlva már állt a még szebb és még nagyobb fatemplom. Ebben az idõben telepedett a környékre a báró Prónay család, akik szintén evangélikusok lévén elhatározták, hogy Acsára kõtemplomot építenek. Mivel Acsa nem volt artikuláris hely, a kõtemplom építése igencsak nehéz feladatnak bizonyult. Hatósági engedélyeket nem kaptak. Végül olyan feltételekkel kaptak templomépítésre engedélyt, hogy annak alapterülete nem lehet nagyobb 6-szor 18 méternél, a templomnak nem lehet tornya, harangja, karzata, boltíve, orgonája, padok is csak korlátozott számban. A legfurcsább kitétel azonban az volt, hogy ennek a templomnak építésével egyidõben építeni kell egy meghatározott méretû katolikus templomot is. Ezért az evangélikus Prónay báró kénytelen volt egyszerre két templomot építeni, melyek felszentelése is egyszerre történt 1752 november elsõ vasárnapján. Hiába mondta Prónay, hogy Acsán nincsenek katolikusok, œmajd lesznekœ - volt a válasz. Az evangélikus templom is elkészült jóval nagyobb méretben, mint amit az engedély elõírt, (10 x 27 méter) amiért bizonyos bírságot is kellett fizetni, de ezt a család bekalkulálta az építésbe. A templom alá a Prónay család kriptája került.