Vár-alja Tanösvény - Foltos szalamandra (tanösvény)

A Vár-alja tanösvény a Vár-forrásból eredő patak völgyében vezet és a környék vízhez kötődő természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A patakok, patak menti ligeterdők és a források élővilágának ismertetését az adott élőhelyen találhatjuk meg. Kétéltűek számára mesterségesen létrehozott kis vizeket is találunk az ösvényen, ahol megismerkedhetünk a foltos szalamandrával, valamint a többi kétéltű szaporodásával. A Vár-forrás és a múltban belőle táplált Parasztfürdő történetét is bemutatja

A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) az európai dombvidékek és középhegységek talán legfeltűnőbb megjelenésű kétéltűje. Ez a fekete alapon citrom-vagy narancssárga (ritkábban vörös) színezetű, vaskos testű állat a szárazföldi életmódhoz alkalmazkodott, amire a lábujjak közötti úszóhártyák hiánya is utal. Éjszakai életmódot folytat, de borult, esős időben nappal is előjön, hogy az erdei avarban cammogva megkeresse férgekből, meztelencsigákból és ízeltlábúakból álló táplálékát. Elsősorban olyan lombhullató erdőkben él, ahol kis távolságon belül elérheti a szaporodásához szükséges vizeket. Előnyben részesíti a tiszta vizű csermelyeket, patakokat és a forrásokat, de kis erdei tavakban és erdei utak keréknyomaiban is képes szaporodni. A téli rejtekhelyüket elhagyó felnőtt állatok tavasszal felkeresik ezeket a vizeket és elevenszüléssel beléjük eresztik lárváikat. Az 1-2 cm-es kis állatok három pár külső kopoltyúval veszik fel a vízből az oxigént és vízi gerinctelenekkel táplálkozva gyorsan fejlődnek. Általában ősszel átalakulva, kifejlett állatokként elhagyják a vizet, de nem ritkán lárva alakban telelnek át.

A foltos szalamandrát Magyarországon az természetmegőrzési szempontokat figyelmen kívül hagyó erdő- és vadgazdálkodás, a vizek szennyezése és az erdőterületeket átszelő műutakon jelentkező pusztulás veszélyezteti. A Központi-Cserhátban a szalamandra elterjedt, de kevésbé gyakori, mint az Északi-középhegység magasabb részein. Itt, Hollókőn egy egészen kis állományát ismerjük, amelynek megerősödését a megfelelő szaporodóhelyek hiánya gátolja. Miután a szalamandra a vízfolyások kimélyülő, lelassuló szakaszait igényli, ahol ezek hiányoznak, segíthetünk ilyen szakaszok létrehozásával. Az itt látható helyszínen négy lemélyített, kővel megerősített kis medence lett kialakítva a patakmederben. A kedvező szárazföldi környezet rendelkezésre áll, így bízhatunk benne, hogy sikeresen szaporodva növekszik a foltos szalamandra hollókői állománya.

Tudod-e?

1. Mire jók a foltos szalamandra feltűnő színei? A szalamandra harsány színeivel, kirívó mintázatával arra hívja fel a ragadozók figyelmét, hogy mérgező állat. Bőrváladékában megtalálható a szalamandrin nevű anyag, amely embernél nyálkahártya gyulladást, a szalamandrát megtámadó kis emlősöknél súlyosabb tüneteket is okozhat.

2. Ugyanolyan külsejű minden foltos szalamandra? Nem, nincs két egyforma szalamandra. Színes foltjaik nagysága, alakja, elhelyezkedése egyedileg változik, így bármely szalamandrát meg lehet különböztetni a másiktól.

3. Meddig él a foltos szalamandra? A szalamandra hosszú életű kétéltű, életkora elérheti a 15-20 évet, kivételesen akár az 50 évet is.

4. Miért találnak néhol szalamandrát a pincében? A szalamandra (és egyéb kétéltűek is) minél fagymentesebb helyeket keresnek telelésre. Ilyenek a talajüregek, nagyobb földön fekvő fatörzsek, sziklarések és ilyenek a pincék is. Ősszel esetenként behúzódnak a pincékbe, de kijönni segítség nélkül nem mindig tudnak.

5. Mit jelent a szalamandra név? Az állat magyar nevét a görög eredetű „salamandra” tudományos névből vettük át. Eredeti perzsa alakja „samandar” (sam=tűz, andar=belül) arra a tévhitre alapozódott, hogy megél a tűzben.

6. Mi az eskereplye? Így vagy hasonló alakjaiban (heskereplye, haskereplye, skaraplya) nevezték a szalamandrát Palócföldön. Hazánk más tájegységeiben is fennmaradtak népi nevei, így Erdélyben az esőhozókégyó vagy a tarkagyék.

7. Milyen babonák övezték a szalamandrát? Egyik, hajdan egész Európában elterjedt hiedelemcsoport szerint eloltja a tüzet („ha égő házba bedobták, a tűz kialudt”). Egy másik tévhit szerint megmérgezi a vizet, sőt fára felmászva a gyümölcsöt is, emberek sokaságának a halálát okozva.