Magyarok Nagyasszonya templom (templom)

Az egyházi iratok 1332-ben plébániával rendelkező helységként említik Egyházasgergét. A templom hajóját a XIV., szentélyét a XV. században építették késő gótikus stílusban. 

A XVIII. században szentélyében reneszánsz pasztofóriummal részben átalakították.A község a az 1560-as években elpusztult.A templom újbóli említése 1688-ból való, s a kegyhely 1713-ban új boltozatot kapott, 1731-ben pedig a hajót már új famennyezet fedte.A község feletti, meredek letörésű dombszélen álló egyhajós, keletelt templom homlokzata felett kis fa huszártorony látható.A templomtorony a korábbi építmény, nyugati homlokzata egyszerű, oldalfalai is tagolatlanok.Déli falában két román-gótikus ablak látható.A szentélyrészt gótikus stílusban építették a hajóhoz, ennek északi falához csatlakozik a későbbi sekrestye. Falsíkját kilenc támpillér tagolja, ezek közül három helyreállított.A déli fal pillérei között nagyméretű, gótikus ablakok helyezkednek el.A szentély lábazatát lezáró faragott kőlapok eredetiek, ugyanúgy, mint a két különböző korú építményrész falkoronáján körbefutó faragott, egyszerű kőpárkány is.A templombelsőt többszörösen átépítették, diadalíve félköríves, a belső teret borító csehsüvegboltozat barokk falpilléreken nyugszik.A nyolcszög három oldalával záródó szentély északi falában reneszánsz pasztofórium és sekrestyeajtó látható. Keresztelőkútja gótikus.A középkori oltár menzája két darabban a főbejárati és a sekrestyeajtó előtt van elhelyezve. A templombelső még nincs feltárva, de már ismert, hogy a középkori kőlapos padló a mai járószint alatt 45 centiméterrel még megtalálható.A templomot a középkorban kőfal vette körül.