Evangélikus templom (templom)

A egyház keletkezésének első biztos nyoma az 1779. évre esik, mert ekkor már szervezett egyházi életet éltek az itt élők. 1787-ben megindult a gyűjtés egy építendő imaházra és iskolára. Az imaház az iskolához volt toldva. A temetéseknél s egyéb alkalommal a katolikusok harangjait használták. 1788. márciusában haranglábat építettek, amely a jelenlegi templommal szembeni kertben volt felállítva. 1796-ban aláépítik a haranglábat. Egy szerencsétlenség is éri az egyházat, mert a nagyobbik harang megrepedt. 1803. szeptember 19-én éjjel ismeretlen tettesek betörtek az imaház ablakán és ellopták a szószéket az asztalkával és a terítőket. 1811-ben a négy faoszlopos roskadozó haranglábat lebontják és új kőből való harangláb építését határozzák el. A harangláb az „imaház mellett" épült. 1822-ben gyűjtés folyik egy új templomra és mikor különböző adományokból az összeget előteremtette az egyház, 1825-ben hozzáláttak a mostani templom felépítéséhez, a Vizsolyi János által adományozott telken épült régi imaház és iskola helyén. Ez a munka óriási anyagi és munkaáldozattal 5 év alatt Isten segítségével lett befejezve és 1830-ban.
Az oltárkép Raffael Santi: Krisztus megdicsőülése című vásznának másolata, melyet Rumbold budapesti festő festett. A legnagyobb harangot 1917-ben hadicélokra elrekvirálták, s 1920-ban pótolták. 1930-ban, a templom 100 éves évfordulójára kívül-belül renoválták az épületet.

Az evangélikus templom és főoltára