Szondi emlékkápolna (kápolna)

1860. október 2-án Ipolyságon tartott közgyűlésen a hont megyei kaszinói társulat határozott arról,hogy Drégely hőslelkű védőjének, Szondi Györgynek emlék-szobrot kívánnak állítani. Már csak egy kopjafa jelzi az emlékhelyet.

A kibocsátott támogató aláírási íveken azonban a vártnál lassabban gyűlt a pénz. Hat év alatt mindössze ötszáz forint áll rendelkezésre.
Csak 1885. október 3-án szentelte fel a bíbornokprímás Szondi Györgynek, a drégelyi vár hős kapitányának kápolnáját, mely nem messze található a vártól. Az 1860-as években indult meg az a mozgalom, mely az tűzte ki célul, hogy a hős várvédő emlékére szobrot emeljenek. A kápolna a Babat-hegyen épült fel, Lippert József építész tervei alapján, és Feigler Ignác pozsonyi építőmester kivitelezésében. A neoromán stílusban épült kápolna homlokzatával az országútra, apszisával a várromokra nézett. Falai 8 méter magasak, tornya 23 méter volt. A félkörű szentélybe helyezték el Szondi György szobrát, melynek alkotója Kiss György szobrászművész volt. A kápolnát 1885. október 6-án Simor János hercegprímás szentelte fel.
A Szondi-kápolna sorsa az alapítók szándéka szerint az volt,hogy századokon át hirdesse a hősök emlékezetét.
A történelem azonban másként rendelkezett. 1945 után egy orosz katonai alakulat került Nagyorosziba, s az ő területükre esett a kápolna. A magyar történelem emlékhelyére méltatlan sors várt. Ennél talán még az is szerencsésebb volt, hogy a megbecstelenített emlékhelyet lebontották.

Ha Drégelypalánk Hont felé eső végén keresztezi a túrázó a 2. számú főutat, az öreg hársfák szegélyezte Szondi-hársfasor elvezeti az egykori kápolna helyéhez, ahol ma már csak egy kopjafa jelzi az emlékhelyet.