Krisztus mennybemenetele római katolikus templom (templom)

A község legrégibb műemléke, amely a 13. században épült román stílusban.

A templom több ízben megrongálódott, javították, 1737-ben felújították és új boltozatot kapott. 1811-ig állt, majd fokozatosan széthordták építőanyagnak. Minden bizonnyal az építőanyag egy részét az új templom építésénél használták fel. A kanonoki vizitációk feljegyzései szerint torony nélküli templom volt négy kis ablakkal, egy bejárattal és zsindelytetővel. A hajó 5 m hosszú, 2,5 m széles és 3,5 m magas volt. A keskenyebb szentély egyenes végődésű. A templomban orgona, elegáns oltár és fából készült karzat volt, a szószéken a 4 evangélista látható. A templom bejáratánál magas feszület állt. A templom előtt állt a fa szerkezetű harangláb, melyben három harang függött. A templom körül bekerített temető volt. A templom alapjai a mai napig megtalálhatók a "korongi part" községrészben, a 24-es számú ház kertjében (Rákóczi út). Az alapok feltárása és restaurálása után a község egy újabb jelentős Árpád-kori emlékkel gazdagodhat. Mivel a régi templom idővel már nem felelt meg a hívek elvárásainak, 1811-ben Krisztus mennybemenetele új római katolikus templomot építettek klasszicista stílusban. 1944 végén a harcok során erősen megrongálódott, de hamarosan megjavították. Ebben a formában maradt meg mindmáig, de néhányszor felújították. Egyhajós építmény enyhén szűkített szentéllyel, hullámvonalú zárófallal, az ormos homlokzat elé épített toronysisakos toronnyal. A szentély bal oldali falához építették hozzá a sekrestyét. Az épület homlokzatát piaszterek és nagy szegmensíves ablakok tagolják. Az egész templom körül lábazat és erőteljes kétrészes koronapárkány fut. A főhomlokzatot piaszterek, és erőteljes klasszicista párkány tagolja cseppekkel. A toronynak szegment íves bejárata van, fölötte a XVIII. századból származó fa feszület (a régi templomból), szegmentíves ablak, kör alaku kis ablak és minden oldalon félkör befejezésű hangnyílások. A toronysisak párkányon nyugszik. A sekrestye és a szentély sarkai kerekítettek. A templom hajója három dongaboltozatos boltszakaszból áll, amely falpillér párok párkány-fejéhez csatlakozik. Az egyik boltszakasz a szentélyben van. Mennyezeti falfestmények díszítik. A klasszicista főoltár szarkofágidomú, oltárstipes-kőből készült. A keményfából készült tabernákulumon kétoldalt fából készült festett angyalplasztikák vannak. A templomban újabb mellékoltárok vannak. Az előcsarnokban Szeplőtelen Szűz Mária oldalkápolna van. A baldachinos empír szószék a templomépítés korából való. A templomhajót az alábbi szobrok díszítik: fa Madonna-szobor 1700 tájáról új színezéssel, Szent Teréz, Szent Vendel, Fatimai Szűz Mária, Szent Antal és Szent Rita faszobra. A templomban látható emléktáblát az Úr születésének 2000. évében és Szent István megkoronázásának 1000. évében állíttatta a letkési egyházközség. A másik emléktáblát a királyi légierő lövész ezred és páncélos vadász osztály hősi halottainak emlékére állították a letkési ütközet 50. évfordulóján a még életben lévő bajtársak nevében vitéz Pályi György, Gótzy Pál ref. főhadnagy és a letkési egyházközség és önkormányzat.

Az előcsarnokban lévő két szenteltvíztartó 1916-ban készült. Az emeletes karzaton, amely a földszinten egy, az emeleten kétárkádos, a torony alatt kapott helyet az orgona, 1910-ben készült, 2001-ben felújították. A toronyban három harang függ. A Jézus Szentséges Szívének ajánlott nagyharangot 1923-ban öntötték, a kisharang, 1953-ban készült, a Szent József nevét viselő lélekharangot pedig 1935-ben öntötte Szlezák László budapesti harangöntő.