A település közepén leszállva a kóspallagi önkormányzat épülete mellől induljunk ki P és a S jelzéseket követve a Váci utcán lefelé. A falu szélső házait elhagyva beton villanyoszlop alatt visz lefelé a szekérút, amelyen beérünk az erdőbe. Az első piros jelzést a Kis-Hanta-patak fölé nyúló öreg nyárfán találjuk. Hosszú, keskeny, sásos, kikericses réten haladunk a Kis-Hanta-patak folyásával párhuzamosan egészen a Boglya-kő aljáig.
A nehéz, párás levegőjű völgyben a S és P jelzések elválnak egymástól. Mi csaknem derék-szögben jobbra fordulunk. Egy öreg, félig kidőlt fűzfán látható piros bádoglemez jelzés segít bennünket a tájékozódásban. Piros jelzésünk itt a nyáras, füzes, égeres patakmeder mellett halad, míg el nem érjük a kóspallagi víztároló felső végét. Itt Y szerűen ágazik el az út és mindkét ágat zöld sorompó zárja le. Elmegyünk a baloldalon levőig, de nem bújunk át alatta, hanem közte és egy autósok számára készített kapuszerű torlasz-kerítés között balra felmegyünk a következő füves szekérútig. Ezen jobbra megyünk tovább jelzéseinket követve – égy ideig a tó felett haladva -, amíg ki nem érünk a Kismaros – Kóspallag országútra.
Jobbra indulunk rajta -felettünk emelkedő magaslaton a Pusztatorony (Bibervár) egészen csekély nyomai találhatók -, amíg el nem érjük a Korompa- és Kis-Hanta-patakok összefolyását. Hídjuk után balra elhagyjuk a műutat egy erősen szabdalt keréknyomos úton, melynek közepén félembernyi betonoszlop áll piros bádogtetővel. Nem megyünk fel a szemközti dombra, hanem azt megkerülve, a műúttal nagyjából párhuzamosan haladunk a patak partján. Utunktól jobbra, egy fás-ligetes részen egykori kolostor (zárda) alapnyomait lelheti fel a kutatószemű turista. A völgy kissé összeszűkül, amikor a piros jelzés a vízfolyás másik oldalán talál utat magának, s keskeny rétre vezet, amelynek végén egy nyeregbe kapaszkodik. Itt egy pillanatra belátni jobbra a halastóhoz. A nyeregből aztán lassan, de folyamatosan emelkedve érkezünk a Szent Gál-földre.
Keresztezzük a halastóhoz levezető makadám-utat és a törökmezői turistaházhoz vezető műúttal párhuzamosan haladva a piros jelzés a szemközti tölgyesbe vezet. 300 m-t haladunk a tölgyerdőben, amikor mégiscsak visszaérünk az aszfalthoz, hogy csatlakozzon hozzánk a Kelemen-hegy mögül ideérkező Z jelzés. Jobbra visszakanyarodunk a bokros tölgyesbe, s az erdőszélen a villanyoszlopokat követve érkezünk a törökmezői turistaház alá. A zöld jelzés jobbra lekanyarodik a Fehér-forrásokhoz, tovább pedig a Malom-völgyön át Zebegényig vezet.
A mi piros Jelzésünk a Törökmező turistaháznál éri el az országos kék jelzést, s innen megyünk a Köves-mezőig. A kövesmezői parkolóból egy lehajló aszfaltdarab folytatásaként szekérút indul (K jelzés) Nagymaros felé. Az út fölött kis gyalogösvény fut, s az útba föltúrt torlaszon is túljutva percek alatt elérjük Nagymaros szélső házait. A három felé ágazó útból mi a bal oldalin indulunk lefelé, amely a Martinovics utcába vezet bennünket. Az utca alsó végében áll Nagymaros egyik jellegzetes épülete, a Kittenberger Kálmán Általános Iskola. Ennek sarkától már valóban csak pár lépés a Nagymaros-Visegrád v. m.
Forrás: Börzsöny és az Ipoly völgye turistaatlasza, Cartographia 1999
Kóspallag – Kis-Hanta-patak – Szent Gál-föld – Törökmező th. – Vizes-árok – Köves-mező – Nagymaros-Visegrád v.m.
Technikai kérdések |
Üzlet |
Adataim
|