Evangélikus templom (templom)

A község főterének közelében áll az evangélikusok klasszicista templom.

1847 és 1852 között épült Belcsák Károly tervei szerint. Az 1844. évi nagy tűzvészben leégett a település központi része az akkor 63 éves fatemplommal együtt. Ennek helyén 1847-ben kezdték meg az új, kőből és téglából falazott klasszicista templom építését, melyet 1852-ben szenteltek fel a Szentháromság ünnepét követő 16. vasárnapon.
Az épület dísztelen külseje után a nagyvonalú, dongaboltozatos, csarnokszerű belső igazi meglepetés és élmény. A nyugatról nyíló főbejárat felett János evangéliumából származó rész olvasható: Gott ist die Liebe (= Isten a szeretet). A két oszlop keretezte, a „Noli me tangere” gondolatot ábrázoló oltárképet 1851-ben Pesky József festette. Az oltár két oldalán Mózes és Pál apostol szobra áll.
Az oltárt a rajta levő gót betűs felirat szerint Andreas Melich és Ewa nevű felesége adományozta. Az ő rokonuk volt az az Andreas Melich, aki a századforduló után, 1901-ben az új orgona költségeit fedezte.
A díszes színes üvegablakokat 1942-ben készítették a norvég eredetű Gregersen rokonság költségén. Négy ablakon a négy evangélista, a többi különböző bibliai eredetű szimbólumok láthatók. Az egyik ablak megsérült a II. világháborúban egy közeli robbanás következtében, ennek helyreállításának költségeit 1978-ban a Kanadában élő, nagybörzsönyi származású Gracza család fedezte.
A toronyban egy 1859-ből származó harang mellett két újabb, 1921-ből származó példány található. Utóbbiakat az I. Világháború idején a fegyvergyártás céljára beolvasztott korábbi harangok helyett készíttette el a gyülekezet.
A második világháború után a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt és a következő években szülőföldjükről kitelepített nagybörzsönyiek emlékét örökíti meg a főbejárat melletti két emléktábla, melyek a Kanadában élő Klein Gyula adományából készültek 2007-ben.