Csehvár (vár, várrom)

A Csehvár (523 m) nevű hegy Diósjenő község fölött, tőle nyugatra, a Börzsöny hegység szélét jelentő Báránybércből a síkság fölé kiugró egyik keskeny gerinccel azonos.

A végén természetes kúp emelkedik, melynek tetején helyezkedik el a vár. A hegy oldala rendkívül meredek, csak a valamivel magasabb Báránybérccel köti össze egy keskeny hegynyereg. Fekvése az egész környéket uralja, messze ellátni róla, védelmi szempontból kitűnő, nehezen megközelíthető. A 20x30 méteres ovális területen a kevés falmaradványból már nem derül ki a hajdani vár alaprajza, de a körbefutó földsáncok még jól láthatók. A vár első említése 1300-ból származik. 1305-ben királyi várnagya Egyed fia, Sándor. 1389-ben Jenő birtokot említik, így feltehető, hogy a vár a XIV. század elején elpusztult. Ezután hamarosan újra felépülhetett, de nem tudjuk, hogy a Lévai Csehek, vagy a husziták építették-e? A várat 1460-ban, majd 1470-ben említik utoljára, amikor már László fia, János birtokát képezi. A hegykúp lapos teteje jelentette a vár lakható területét, alakja ovális, átmérője 32x18 m. Több helyen bolygatott, különösen feltűnő egy 6 m átmérőjű gödör. Az itt talált tégla-, kő- és habarcstöredékek kőépítményre vallanak, ugyanitt XIV.-XV. századi cserepeket is találtak.

Diósjenői Erdei Szabadidőparktól a műúton visszafelé indulva a kb. 100 m-re lévő elágazóig, itt jobbra fordulunk és a műton haladva 20 m után balra indul a "PIROS X". Ezt követve kb. 1500 m után lesz egy letérő balra "PIROS L", amin haladva kb. 300 m után elérjük a Csehvárat.