Salamon-torony (szikla)

Az alsóvár lakótornya, az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület.

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé.Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy   lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület.

Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a  Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt.

A Salamon-torony a XIII. században

Az alsóvár lakótornya, az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. 13. századi főbejárata az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarkba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg.

A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. 
A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.

Völgyzárófalak 

Az  alsóvár 13. századi  elrendezését egy esetleges tatár támadás elleni védelem határozta meg. A vár észak felőli erődítése ezért sokkal hangsúlyosabb: ezt az oldalt védték ugyanis a lőréses pártázatokkal ellátott őrtornyok és a csapóráccsal, tolóreteszes kapuval zárható kaputorony is, továbbá két kitörőkapu. 
A déli oldalt nem erősítették őrtornyok, a völgyzárófal itt csak a hegy alsó sziklájáig emelkedik. 

A Salamon-torony a XIV. században

A XIV. század elején a várat Csák Máté birtokolta, tőle Károly Róbert hívei ostrommal foglaltak el. Az Anjou király 1323-ban helyezte át székhelyét Temesvárról Visegrádra. Ekkorra keltezhető a Salamon-torony átépítése is. 
A király a második emelet keleti ablakát bejárattá alakíttatta át, belül pedig a  termeket keresztfalakkal osztották meg. 
Az ötödik szintet fedő fa födémet bordás boltozatokkal helyettesítették, ezáltal a torony felső teraszán nagyobb hajítógépeket lehetett felállítani. Az alsóvár belső vára a XIV. században Károly Róbert a körül egy belső várfalövet emeltetett. A falak által határolt, magasabban fekvő teraszról hídon át lehetett a lakótoronyba bejutni. 
Ezen a teraszon kapott helyet a pénzverőház és itt állt a vár kútja is.

A SALAMON TORONY OKTÓBER ELSEJÉTŐL ZÁRVA TART

Előzetes bejelentkezéssel (minimum 3 munkanappal előre)  továbbra is látogatható csoportok számára.

Bejelentkezéseiket az alábbi telefonszámon, illetve e-mail címen várjuk:

• +36-26-597-010
• info@visegradmuzeum.hu

• 26-62 kor között: 700,- Ft
• 6-26 kör között: 350,- Ft
• 62-70 kör között: 350,- Ft
• legalább 2 18 év alatti személyt kísérő közeli hozzátartozó (legfeljebb 2 fő): 350,- Ft

Ingyenes belépésre jogosultak: 

• KISKORÚAK 6. ÉLETÉVÜK BETÖLTÉSÉIG,
• 70. ÉLETÉVÜKET BETÖLTÖTT LÁTOGATÓK
• FOGYATÉKKAL ÉLŐK ÉS KÍSÉRŐIK (JOGOSULTANKÉNT 1 FŐ),
• A MINISZTER ÁLTAL KIADOTT SZAKMAI BELÉPŐVEL RENDELKEZŐK,
• ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ KÖZGYŰJTEMÉNYI SZAKMAI SZERVEZET TAGJAI,
• KÖZOKTATÁSBAN DOLGOZÓ PEDAGÓGUS
• ÚJSÁGÍRÓ IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZŐK, IDEGENVEZETŐK (CSOPORTONKÉNT 1 FŐ),
• ICOM ÉS ICOMOS IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZŐK,
• TÁJAK-KOROK-MÚZEUMOK EGYESÜLETI IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZŐK,
• MINDEN HÓNAP HARMADIK SZOMBATJÁN A 26 ÉV ALATTI SZEMÉLYEK, TOVÁBBÁ A 18 ÉV ALATTI SZEMÉLYEKET KÍSÉRŐ, LEGFELJEBB KÉT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ,
• A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPEIN (MÁRCIUS 15., AUGUSZTUS 20., OKTÓBER 23.) VALAMENNYI LÁTOGATÓ.

A PALOTA ÉS A KERT KISÁLLATTAL NEM LÁTOGATHATÓ.