A Prépostság romjai (műemlék épület)

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom.

Királyi palota és prépostság

A 9. században megjelenő honfoglaló magyarok itteni megtelepedéséről is vannak emlékek: az Árpádvár 483 méter magas hegycsúcsán Árpád-kori földvár sáncai emelkednek. Dömösön állt egykor I. Béla udvarháza is. A Képes Krónika szerint (az első közvetlen adat Dömösről) 1063-ban itt omlott össze az uralkodó alatt saját trónja, mely olyan sérüléseket okozott, hogy a király nemsokára belehalt sérüléseibe, ugyanis az 1063. év eseményeinél a következők olvashatók: „A jámbor (I.) Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján". Béla király ekkor egy várható német támadás visszaverésére készülődve tartott itt országgyűlést. A súlyosan sebesült király az úton halt meg, miközben Dömösről a nyugati határok felé felvonuló csapatai után vitték.

I. (Szent) László király írott emlékét egy 1079-ben kelt oklevele őrizte meg. Ebben az esztendőben László király is németek elleni hadjáratra készülődve tartózkodott Dömösön, ahol Guden királyi serviens egy birtok adományozásával kapcsolatban kereste őt fel. Az okirat szerint „a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett a dömösi kúriában (incuria Dimisiensi), amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült".

A prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította, aki a palotájának egy részét is a prépostság rendelkezésére bocsátotta. Az 1107-ben Szent Margit tiszteletére alapított dömösi prépostság felszentelésén - a Képes Krónika szerint - az öccsével folytonos trónviszályáról híres király, Könyves Kálmán is részt vett. Az építkezést Álmos fia II. (Vak) Béla király fejezte be 1138-ban.

 A 11. század vége táján a királyi palota hercegi tulajdonba került. Álmos hercegnek és fiának, a később II. Béla néven megkoronázott uralkodónak, a prépostság szolgált menedékül, miután Könyves Kálmán az uralkodásra alkalmatlanná tette, megvakítatta őket.

 A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy először Károly Róbert akarta megszűntetni rossz állapota miatt és az óbudai prépostsággal kánonilag egyesíteni, majd Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni.

Az épületegyüttes a török háburúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthodták. A templom alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható.

A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban fennmaradt viszonylagos épségben. A területen 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását.

A szép, szürke kváderkövekből épített, félköríves szentélyű altemplom boltozatát két sorban elhelyezkedő oszlopok tartották. A középső oszlopoknak ugyan csak helyei, illetve talapzatai maradtak meg, ám a faloszlopok és díszesen faragott lábazataik jórészt megmaradtak. A kőfaragványok alapján bizonyos, hogy a Dömösön dolgozó építőműhely tagjai más - királyi és főúri - építkezéseken is dolgoztak.

A Közép-Európában általánosan elterjedt építészeti dekoráció meglehetősen egységes stílusa jelenik meg a prépostság vaskos, tömbszerű oszlopfejezetein is, melyeken levéldíszek, állatábrázolások és szalagfonatos ornamentika is megfigyelhető. A felső-itáliai eredetű alakos fejezetek egyik jellegzetes példája a feltárások során előkerült hatalmas oszlopfő, amelyen egymással küzdő oroszlánok, nyulat elragadó sas és lovas vadász alakja van kifaragva. A faragványok finomabb, fejlettebb stílusából arra lehet következtetni, hogy II. Béla idején, 1138 táján készülhettek.

Az altemplom rekonstrukciójával a Dunakanyar lenyűgöző műemléke vált megismerhetővé a nagyközönség számára, amely jelentős emléke az Árpád-kori építőművészetnek. 
A helyreállítást az Országos Műemléki Felügyelőség az 1980-as évek második felében végezte.

május 1-től szeptember 30-ig                                       

szerdától vasárnapig 09:00-17:00 óráig                          

zárva: hétfő, kedd                        

0-6 éves kor között ingyenes

6-26 éves kor között 300,-Ft

Felnőtt 600,-Ft

62-70 éves kor között 300,-Ft

70 éves kor fölött ingyenes.

Információ: Mátyás Király Múzeum, 06 26/597-010 /604-es mellék,  info@visegradmuzeum.hu

Nyitvatartási időn kívül előzetes bejelentkezés szükséges: 06 70/ 544 2903

Az altemplom különleges helyszínt biztosít pl. polgári esküvőkhöz, melyre már volt példa.