Környék km | Rendezés:   Infobuborék

Pilis látnivaló

Budakalász ( emlékmű)

A település arculatát gazdagító műalkotást a Budakalász Baráti kör állíttatta 2000-ben.

Budakalász ( tájház)

Budakalász ( múzeum)

Budakalász ( tájház)

Budakalász ( horgásztó)

leírás: 

Fehérre festett, kovácsoltvas kerítéssel elzárt épület fa kereszttel, rajta fa Krisztus-szoborral. A keresztet virágokkal díszítik. A bejárat feletti szoborfülkében fa Mária mellszobor szintén fából készült gyermek Jézus mellszoborral (Gerstenkorn Béla és Román munkája). Az épület kerítésén vésett felirat: KÖRMENETI KÁPOLNA ÉPÜLT A XIX. SZ. ELEJÉN FELÚJÍTOTTA 1998-BAN A BUDAKALÁSZI BARÁTI KÖR

Budakalász ( templom)

Budakalász ( különleges hely)

Budakalász ( különleges hely)

Budakalász ( feszület)

Budakalász ( különleges hely)

Budakalász ( különleges hely)

Budakalász ( szikla)

Budakalász ( különleges hely)

Budakalász ( római kori romok)

Budakalász ( emlékmű)

Budakalász ( kálvária)

Budakalász ( szökőkút)

Budakalász ( szökőkút)

Budakalász ( feszület)

Budakalász ( különleges hely)

Csobánka ( múzeum)

Csobánka ( különleges hely)

Csobánka ( kápolna)

Csobánka ( templom)

Csobánka ( templom)

Csobánka ( templom)

Dunabogdány ( kápolna)

A Szent Donát kápolna Későbarokk épület, a 19. sz. elején épült. A kápolna másfél évi munka után 1829. március 29-én készült el. Jellege: a község fölött emelkedő meredek dombon épült egyhajós, későbarokk épület.  

Dunabogdány ( kápolna)

Dunabogdány ( szobor)

Dunabogdány ( templom)

Dunabogdány ( kápolna)

Dömös ( kápolna)

Anyaguk vulkanikus eredetű, andezit. Mintegy 12 millió évvel ezelőtti vulkanikus működés eredményeként jöttek létre.

Dömös ( szikla)

Dömös ( barlang)

A nagymarosi remetebarlangokat a XI. században vájták, a csatlakozó kőépületek is középkoriak, a XIV-XV. századból valók. A remetehelyet a török korban hagyták el.

Dömös ( kilátó)

A Nagymaros melletti Hegyestető 482 méter magas csúcsáról, a Julianus-kilátóból nyílik a legszebb kilátás a Dunakanyarra.

Dömös ( műemlék épület)

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom.

Dömös ( templom)

Istentiszteletek

Dömös – minden vasárnap 8.30-kor, illetve egyéb ünnepnapokon az előre hirdetett időpontokban.

Esztergom ( kápolna)

Az esztergomi belvárosi Kálvária-kápolna a Vaskapu nyugati lejtőjén festői környezetben, az úgynevezett Kálvária hegy tetején áll. 

Esztergom ( palota)

A palota az esztergomi érsek rezidenciájának készült neoreneszánsz stílusban. Északi részében működik a Keresztény Múzeum. Az érseki lakosztály, fogadótermek mellett helyet kapott benne az érseki könyvtár is, továbbá itt működik a Prímási Levéltár, melyben felbecsülhetetlen értékű könyveket, kéziratokat, okleveleket őriznek. A Pírmási Palota képe díszíti a 10 ezer forintos bankjegyet is.   

Esztergom ( műemlék épület)

Az Ószeminárium több mint 80 méter hosszú, az északi és déli homlokzata közti szintkülönbség 10 méter, amit egy kétszintes alépítmény egyenlít ki. Érdekessége, hogy az északi klasszicista, a déli – bazilikára néző – homlokzata pedig romantikus stílusban készült.

Esztergom ( emlékmű)

Az esztergomi Sándor-palota a belvárosban álló műemléki épület. A rendszerváltás után ez volt az Alkotmánybíróság székhelyének felajánlott épület. 

Esztergom ( kapu)

A Sötétkapu egy több mint 80 méter hosszú átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt, amit a bazilika elé építettek. A Sötétkapu volt a fő helyszíne az 1956-os forradalom esztergomi eseményeinek.

A Kerek templomot az anekdoták szerint Rudnay Sándor érsek, bíboros, hercegprímás építtette a Bazilika kisebbített másaként. 

Esztergom ( tér)

2006-ban teljesen átépült Esztergom város főtere, a Széchenyi tér. 

Esztergom ( műemlék épület)

A Városháza épülete meghatározza a város főterének hangulatát. Eredetileg a Rákóczi szabadságharc híres "Vak Bottyán" generálisának kúriája állt itt. Mai formáját az 1772-1773-ban történt átépítésekor nyerte. 

Esztergom ( zsinagóga)

Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta nem eredeti funkcióját tölti be. Sokáig a Technika Háza működött a műemlék épületben, manapság pedig a Bajor Ágost Művelődési Háznak ad otthont.

Esztergom ( vár, várrom)

Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll, a Komárom-Esztergom-megyei Esztergom óvárosában. 

Esztergom ( templom)

Az esztergomi várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be a magyar történelemben.

Az épület jellemzői: falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, mely az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alapú, alapterülete 41 m².

Esztergom ( múzeum)

Esztergomban 2009. május 7-én 14 órakor megnyílt új, állandó kiállítás Babits Esztergomban töltött éveire (1924-1941) emlékszik, azokat kívánja feleleveníteni korabeli fényképfelvételek és dokumentumok alapján a hely hangulatától nem idegen audiovizuális eszközök bevonásával. Török Sophie-nak, a költő feleségének és több neves kortársuknak köszönhetően gazdag fényképanyag maradt fenn az esztergomi évekről. 

Esztergom ( múzeum)

A Látványtárban régészeti, néprajzi, képzőművészeti műtárgyaink legjavából látható válogatás, valamint hajómakettek, régi bútorok és muzeális könyvek is bemutatásra kerülnek. Ezt az egyedülálló, Esztergom történeti emlékeit bemutató gyűjteményt ismerhetik meg az ide látogatók egy különleges történelmi, régészeti és művészettörténeti barangolás keretén belül.

Esztergom ( múzeum)

A „Duna Múzeum”, hivatalos nevén Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum a vízügyi emlékhelyek hálózatának központja, Esztergom egyik legszebb barokk épületében kapott helyet. 2001-ben az Év Múzeumi kitüntető címet nyerte el. 

Esztergom ( múzeum)

A világszerte ismert Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát.   

A helyre állított királyi palota épületében 1967 óta működik az esztergomi Vármúzeum. A múzeum állandó kiállítása a Várhegy történetét mutatja be az őskortól a XVII. századig. 

Esztergom ( galéria)

Egy Simor János utcai ház remek érzékkel helyreállított polgári miliőjében találtak méltó helyükre az ide szervezett kiállítások.

Kesztölc ( szobor)

Körülkerített helyen, hasáb alakú talapzaton, fém esőtető alatt álló, a szentet imára kulcsolt kézzel, 18. századi nemesi öltözetben, lábánál koronával és báránnyal ábrázoló szobor. Bal oldalán pásztorbot. Készült a 19. század második felében.

Kesztölc ( szobor)

A temető mögötti szőlőben, hasáb alakú, levéldíszes párkánnyal és lábazattal tagolt talapzaton, fém esővédő tető alatt álló, eredetileg színezett szobor. A szentet pápai díszöltözetben, tiarával, pásztorbottal, jobb kezét áldásra emelve ábrázolja.

Kesztölc ( pincesor)

Kesztölcön a szőlővel való foglalkozás a szőlőskertek tudatos művelése, termelése messzi időkbe nyúlik vissza.

Kesztölc ( tájház)

A XVIII. századi (1757-ben épült) parasztházban 1964 óta működő Falumúzeum három részből áll: néprajzi, régészeti-történeti és mezőgazdasági. Így bronzkori eszközöket, XIX. századi szlovák népviseletet és faekét is láthatunk.

Kesztölc ( templom)

A kesztölci Római Szent Kelemen tiszteletére szentelt római katolikus templom 1787-ben épült. A késő barokk, egyhajós, homlokzati tornyos templom műemlék jellegű.

Kesztölc ( emlékmű)

A falu életét meghatározó bányászat emlékére állítottak 2004. május 2-án.

Kesztölc ( kolostor)

Kesztölchöz tartozik a falutól nyugatra 4 km-re levő Klastrompuszta, a pálos rend egykori bölcsője, amely autóval is elérhető, rohamosan fejlődő üdülőhely. Itt tárták fel az 1960-as évektől kezdve az 1250-ben alapított Szent Kereszt kolostort, amely 1304-ig a magyar alapítású pálos szerzetesrend központja volt.

Dr. Baktay Ervin indián-kutató 1931-ben alapította meg hazánkban és Európában az első indián tábort. A kiállítással az volt a célja, hogy az észak-amerikai indiánok vonzó életformájához hasonlóan a természettel együtt élve töltsük szabadidőnket.

Kisoroszi ( horgásztó)

Átlagos vízmélység (m): 3.5 Típus: mesterséges víz Jellemző halfajták: ponty, süllő, csuka, harcsa, kárász, dévér

Kisoroszi ( templom)

Kisoroszi ( szökőkút)

Leányfalu ( múzeum)

Leányfalu ( templom)

 

A Szent Anna plébániatemplom Leányfalu legrégebbi középülete. A kis templom 1892 óta szolgálja a leányfalusi katolikus híveket, egyben a falu látványosságai közé is tartozik. Története ezért Leányfalu történetének is része, ami sokak számára jelent néha csak érdekes, sokszor tanulságos ismereteket.

Leányvár ( kápolna)

Leányvár történelmi és szakrális emléke az 1785-ben épült Kálvária kápolna és kereszt, amelyek a település legmagasabb pontján állnak.

A község főutcáján álló egyhajós templom, amely 1822-ben épült, előtte 19. századi  kőkereszt.

Leányvár ( temető)

Leányvár ( emlékmű)

Leányvár ( kiállítás)

Eredeti használati tárgyak a falu történetéből, a helyi általános iskolában berendezett kiállításon.

Pilisborosjenő ( szikla)

Pilisborosjenő ( templom)

Pilisborosjenő ( különleges hely)

Pilisborosjenő ( vár, várrom)

Pilisborosjenő ( vár, várrom)

Pilisborosjenő ( különleges hely)

Pilisborosjenő ( híd)

Pilisborosjenő ( emlékház)

Pilisborosjenő ( feszület)

Pilisborosjenő ( kápolna)

Pilisborosjenő ( kálvária)

Pilisborosjenő ( emlékmű)

Piliscsaba ( műemlék épület)

A piliscsabai plébániatemplomtól nem messze, a Tinnye felé vezető országút mellett található az Õsök parkja. A Piliscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat szervezésében 2002-ben elkészült park az egykor Piliscsabán lakó cigány, magyar, német és szlovák ősöknek állít emléket. A park közepén álló emlékművet Szák Kocsis Pál tervezte és ő faragta ki a szoboralakokat.

A Klotild téren, a klotildligeti plébániatemplommal szemben áll II. Rákóczi Ferenc fejedelem bronz mellszobra, Kutas László szobrászművész alkotása. A szobrot 2003-ban, a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300 éves évfordulójára állították fel.

Piliscsaba ( kápolna)

Piliscsaba ( templom)

A templom a Szent István király út és a József Attila utca kereszteződésében található. 1939-ben épült Kós Károly stílusában, Sorg Antal tervei szerint, amelyeket Nagybaczoni Nagy Vilmos javaslatai alapján készített el. Nagybaczoni Nagy Vilmos, aki évtizedeken keresztül a gyülekezet gondnoka volt, 1942-43-ban honvédelmi miniszteri tisztséget töltötte be. A zsidó lakosság mentéséért fát ültettek tiszteletére az izraeli Jad Vasem emlékkertben.

1998-ban avatták fel a millecentenáriumra készült székelykaput a templom mellett.

Piliscsaba ( emlékház)

Piliscsaba ( Tó)

A Garancsi-tó Piliscsaba és Tinnye között található, gyönyörű környezetben. A térség egyetlen, évszázadok óta meglévő tava kedvelt kirándulóhely. A tó és környéke helyi védettségű természetvédelmi terület. A fővárosiak kedvelt kirándulóhelye és horgásztava is.

Piliscsaba ( templom)

Katolikus templom

Piliscsév ( pincesor)

Piliscsév szélén található az egymás mellett sorakozó présházak és pincék sokasága, amely egy kisebb falut alkot. Ez az építészeti együttes egyedülálló egész Magyarországon.

Piliscsév ( templom)

A 18. században épült barokk templom, kertjében 18-19. századi síremlékek találhatók.

Piliscsév ( múzeum)

A szlovák lakosságot 1699-1711 között telepítette a török időkben elnéptelenedett faluba az esztergomi káptalan. A tárgyi emlékek a Falumúzeumban tekinthetők meg. 

Pilisjászfalu ( különleges hely)

Pilisjászfalu ( különleges hely)

Pilisjászfalu ( szobor)

Pilismarót ( villa)

Heckenast Gusztáv könyvkiadó és nyomda tulajdonos (Landerer és Heckenast nyomda társtulajdonosa) 1851-52-ben sok földet és a mai községháza mellett 2 telket vásárolt. A Rákóczi u. 19. szám alatti telekre építette 1860 körül Feszl  Frigyes tervei alapján egy emeletes, oromzatos középrészű romantikus stílusú villáját.

Pilismarót ( templom)

A község említésre méltó műemléke a Református Dombon található, 1560-1590 között épített, 1685-86-ban átépített református templom.

Pilismarót ( templom)

Érdemes megnézni a műemléki védettség alatt álló 200 éves, a közelmúltban felújított  Szent Lőrinc plébániatemplomot, amely a Köztársaság téren áll.

Pilismarót ( szobor)

Érdekes legendája fűződik Pilismarótnak Dobozi Mihályoz, akinek tiszteletére a falu főterén 1924-ben Pongrácz D. Szigfrid szobrászművész által készített emlékművet állítottak.

Pilisszentiván ( kiállítás)

Természetvédelmi kiállítás mutatja be a Szénások jellemző élőhelyeit, nagyvadfajait, lepkéit és tájtörténetét.

Pilisszentiván egyetlen római katolikus temploma. Építése 1780-ban kezdődött meg, mai formáját az 1914-es átalalakítással nyerte el. Belső festése viszonylag dísztelen; két nagyméretű festményét Feszty Masa alkotta 1950-ben.

Pilisszentiván ( tájház)

A falu tablókon leírt és ábrázolt története mellett bemutatják azokat a munkaeszközöket, bútorokat, ruhákat is, amelyek a német ősök mindennapi életéhez tartoztak. Tárlatvezetés magyar és német nyelven.

Pilisszentiván ( műemlék épület)

A Kálvária-domb helyi védettséget élvez.

Pilisszentiván ( temető)

Lezárt temető, 1888 és 1975 között üzemelt.

Pilisszentkereszt ( különleges hely)

Pilisszentkereszt ( vízesés)

Pilisszentkereszt ( híd)

Pilisszentkereszt ( különleges hely)

Pilisszentkereszt ( kopjafa)

Pilisszentkereszt ( forrás)

Pilisszentkereszt ( emlékmű)

Pilisszentkereszt ( templom)

Pilisszentkereszt ( emlékmű)

Pilisszentkereszt ( emlékmű)

Pilisszentkereszt ( tájház)

Pilisszentkereszt ( különleges hely)

Pilisszentkereszt ( forrás)

Pilisszentkereszt ( szikla)

Pilisszentkereszt ( szikla)

Pilisszentlászló ( templom)

Pilisszentlászló ( feszület)

Pilisszentlászló ( kápolna)

Pilisszentlászló ( vízesés)

Pilisszántó ( különleges hely)

Pilisszántó ( forrás)

Pilisszántó ( kastély)

Pilisszántó ( kápolna)

Pilisszántó ( szökőkút)

Pilisszántó ( különleges hely)

Pilisszántó ( különleges hely)

Pilisszántó ( különleges hely)

Pilisszántó ( szökőkút)

Pilisszántó ( különleges hely)

Pilisszántó ( feszület)

Pilisszántó ( kápolna)

Pilisszántó ( kálvária)

Pilisszántó ( feszület)

Pilisszántó ( forrás)

Pilisszántó ( kúria)

Pilisszántó ( tájház)

Pilisvörösvár ( emlékház)

A Bányász emlékszobát 2008. november 21-én avatta fel Gromon István polgármester az 1928. december 11-i bányászsztrájk emlékére a Bányatelep egyik patinás épületében, a Napos Oldal Szociális Központ könyvtártermében. A gyűjtemény anyagát Zelenai István nyugalmazott bányamérnök, pilisvörösvári lakos gyűjtötte össze, az állandó kiállítást a Művészetek Háza munkatársai segítségével készítette el.

Pilisvörösvár ( Tó)

Pilisvörösvár ( kápolna)

Pilisvörösvár ( emlékmű)

Pilisvörösvár ( kápolna)

Pilisvörösvár ( tájház)

Pilisvörösvár ( római kori romok)

Pilisvörösvár ( emlékmű)

Pilisvörösvár ( kápolna)

Pilisvörösvár ( római kori romok)

Pilisvörösvár ( templom)

Pilisvörösvár ( emlékház)

A zsidótemető melletti agyagbánya (Lahmgrube) gödrében kis tó alakult ki, melyet svábul Lakmkruam-nak neveztek. A tavat az 1970-es épekben betemették, s helyén a Vízgazdálkodási Vállalat telephelye, majd általános iskolai gyakorlókert volt. Ezt 2009-ben az önkormányzat helytörténeti emlékparkká alakította, kis mesterséges tóval, melyben 11 kétnyelvű helytörténeti tábla mutatja be Pilisvörösvár 320 éves történelmét az első sváb betelepülésektől napjainkig.

Pilisvörösvár ( kápolna)

1774-ben építette Steinmüller Mátyás pilisvörösvári molnár. A rokokó stílusú oltárt téglából építették. Látogatható: húsvétvasárnap hajnalban.

Pilisvörösvár ( templom)

Eredetileg XIX. sz.-i épület. Többször átépítették.

Pilisvörösvár ( templom)

Pilisvörösvár ( különleges hely)

Pilisvörösvár ( kápolna)

Látogatható: vasárnap du. fél 3-tól.

Pilisvörösvár ( szobor)

Pilisvörösvár ( különleges hely)

Pilisvörösvár ( műemlék épület)

Pilisvörösvár ( római kori romok)

A 18. sz.-ban létesült, számos sírkő a 18. sz. végéről. Főútról nyíló bekötőút végén, a főúttal párhuzamos utcában, teleksorban fekvő, kőfallal övezett, már nem használt temető. A temető telke téglány alaprajzú terület, rövidebbik oldalával az utcára merőleges elhelyezkedéssel. A sírok – melyek között 18. század végi is található – a temető hátsó felében csoportosulnak.

Pomáz ( templom)

Pomáz ( templom)

Pomáz ( kastély)

A szerbek 1791-re fölépítették templomukat. Elsőrendű műemlék, ikonosztáza rokokó stílusú, sok szép ikonnal. Keresztelőkútja XV. századi, valószínűleg a klisszai régi templomból származik. A református templom 1814-re készül el. Jóminőségű klasszicista munka, remek belső térrel, visszafogott díszítésű szép berendezéssel.

Pomáz ( különleges hely)

Pomáz ( emlékmű)

Pomáz ( különleges hely)

Pomáz ( forrás)

Pomáz ( különleges hely)

Pomáz ( kiállítás)

Pomáz ( római kori romok)

Pomáz ( emlékmű)

Pócsmegyer ( templom)

Pócsmegyer ( templom)

Pócsmegyer ( kápolna)

Solymár történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Solymár ( templom)

A Szűz Mária neve templom Solymár egyetlen római katolikus temploma

Solymár ( emlékmű)

1924 októberében állították az első világháború solymári áldozatainak emlékére

Solymár ( kiállítás)

Kegytárgyakat és más helyi vallási emlékeket bemutató, miniatűr egyházközségi múzeum

Solymár ( tájház)

Az 1930-as években épült, jellegzetes solymári sváb parasztház.

Solymár ( kiállítás)

Helyi és környékbeli képzőművészek alkotásaiból szervezett időszakos kiállítások számára 2012-ben létesített kiállítóhely a Polgármesteri Hivatal nagytanácstermében.

Solymár ( szobor)

A szoborcsoport egy templomba induló, jellegzetesen solymári sváb népviseletbe öltözött házaspárt ábrázol.

Solymár ( temető)

Több nagykereszt helyi műemléki védelem alatt áll, ezen felül a temető érdekességei még az M parcellában található régi papi síremlékek.

Solymár ( kúria)

A XIX-XX. század fordulójától 1906-ig Nieger Károly festőművész, templomfestő, majd id. és ifj. Valkó László iparművészek, valamint dr. Valkó Arisztid régész lakhelye.

Solymár ( szobor)

Késő barokk stílusú, valószínűleg a 18. század utolsó évtizedeiben, a helyi hagyományok szerint hálaadásból állított, ülő Krisztus-szobor.

Solymár ( emlékmű)

Az olimpiai bajnok kardvívó 1929-ben a közelben szenvedett olyan súlyos balesetet, melynek következtében néhány napon belül életét vesztette.

Solymár ( temető)

A sírkertben összesen hét nemzet 200-nál több katonája nyugszik.

Solymár ( vár, várrom)

A solymári vár, amit a turisztikai irodalom gyakran (sajnálatosan téves módon) Szarkavár néven tart számon, egy középkori vár, mely Solymár mellett, a Pilis és a Budai-hegység magaslatai között emelkedik, a Mátyás-dombon.

Solymár ( kálvária)

A keresztút stációi és keresztjei az 1990-es évek második felében valósultak meg, a Golgota Alapítvány szervezésében, az egyes stációk feliratai a kivitelezést adományaikkal segítő családok neveit is őrzik.

Szentendre ( római kori romok)

A Kr.u. II. században felépült katonai tábor Szentendrén, az egykori római tartomány, Pannóniai része volt.

Szentendre ( műemlék épület)

A kereskedőházak, a polgárházak mellett létezik még egy ugyancsak foglalkozáshoz köthető épülettípus: a szőlősgazdaház. A legismertebb, ma is látható szőlősgazdaház az úgynevezett Ráby-ház.

Szentendre ( műemlék épület)

Az 1781-ben épült ház kosáríves barokk kapujának zárókövén a Szerb Privilegiális Szentendrei Kereskedő Társaság jelvénye látható, mely három elemből tevődik össze. A pravoszláv kereszt a görögkeleti vallást, a 4-es szám a négyszázalékos tisztes kereskedői hasznot, a horgony pedig a vízi úton történő szállítást szimbolizálja.

A Fő tér 8. számú ház (kereskedőház barokk stílusban, épült 1737-ben) kapujának zárókövén ugyancsak látható a négyes szám.

Szentendre ( műemlék épület)

Az 1700-as évek végéből származó copf stílusú épület emeleti ablakai fölött rozettás füzéres domborművek láthatók.

 

 

Szentendre ( műemlék épület)

Szentendre egyik legrégebbi, falusias jelleget őrző, hangulatos épülete 1779-ben épült iskola céljára, 1805-től tanítólakás, 1845-től a mindenkori harangozó lakása. A ház 1977-től múzeum, a Népművészetek Háza.

Szentendre ( műemlék épület)

Az 1794-ben copf stílusban épült emeletes épület adott otthont egykor az első szerb tanítóképzőnek 1816-ig. Később gimnáziumként működött, majd ebbe az épületbe költözött be a Ferenczy Múzeum és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. Az épület tulajdonjoga 2009-től került vissza a Szerb Ortodox Egyházhoz.

Szentendre ( műemlék épület)

E jellegzetesen szerb kereskedőház timpanonos kapu szárnyai copf stílusban készültek. Eredetileg egy görög kereskedőé volt az épület, mely két részből – lent hatalmas pince, fent lakóház – állt, középen a kerítésbe vágott kapuval. A múlt század második felében vette meg Dumtsa Jenő, Szentendre első polgármestere. Az épületben működik az 1972-ben alakult Vajda Lajos Stúdió.

Szentendre ( műemlék épület)

Szentendre legnagyobb kereskedőháza a 18. század közepén barokk stílusban épült. 

Szentendre ( műemlék épület)

A késő barokk, kora klasszicista Dimcsics-ház a 18. század közepe táján épült. A kosáríves barokk kapu azonban későbbi, zárókövén az 1800-as szám látható. Figyelmet érdemel a dongaboltozatos kapualj és a barokk boltozatos lépcsőház. Az udvari homlokzat nyitott folyosója klasszicista díszítésű.

Szentendre ( műemlék épület)

A Szerb Kereskedőházat barokk stílusban építették az 1720-as években. 

A művésztelep a trianoni döntés után, a nagybányai festőiskola hagyományait követve 1926-ben jött létre. 

Szentendre ( múzeum)

1993-ban nyílt meg közel 650 nm-en, ódon hangulatú pincerendszerben a bormúzeum és bor-shop. A múzeum a magyar szőlő és borkultúra fejlődését, a hazai szőlőtermelő tájegységek jellegzetességeit mutatja be.

Szentendre ( kiállítás)

A Korona Étteremben berendezett, 2005-ben nyílt kiállítás különlegessége, hogy a bemutatott, aranyból készült alkotások mikroszkóp alatt készültek, és mikroszkóp alatt tekinthetők meg.

Szentendre ( emlékház)

1964-ben a festőművész családja nyitotta meg az emlékszobát a hagyatékban maradt művekből, abban a Duna-parti házban, amelyben a művész második szentendrei korszakában 1954-től haláláig élt.

Szentendre ( múzeum)

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 60 hektáros területén 8 tájegységbe rendezett 312 kiállítási épület várja a szabadban kikapcsolódni vágyókat. A Skanzen területén a könnyebb közlekedés érdekében az akadálymentesített Skanzen Vonat a bejárati épülettől induló 2,2km hosszú pályáján 5 megálló található.

Szentendre ( emlékház)

A Hubay Ház igazi kincsesbánya mindazoknak, akik az ünnepi díszítés lelkes hívei. A Karácsony Kiállítás és Szalon különleges gyűjteménye az év minden ünnepéhez kínál egyedi és különleges díszeket, vaalamint lakberendezési kiegészítőket, hogy „Legyen minden nap Ünnep!”.

Szentendre ( múzeum)

A Szentendre belvárosát új színfolttal gazdagító Retro Design Center múzeum a 70-es és 80-as évek világát igyekszik felidézni: Az 1000 négyzetméteres külső és belső terekkel rendelkező kiállítás bemutat 25 autót.

Szentendre ( kiállítás)

A szép kilátást nyújtó verandás lakóházban lévő múzeum két állandó kiállítás helyszíne: az emeleten látható a Vajda Lajos életművét bemutató anyag, míg az alsó szinten az Európai Iskola elnevezésű csoportosulás szentendrei mestereinek műveiből tekinthető meg válogatás. A múzeum kertjében, kortárs szentendrei szobrászok művei láthatók.

Szentendre ( kiállítás)

A 18. században épült Fő téri Kereskedőház hajdani bolthelyiségeinek egybenyitásával 1978-ban nyílt meg a Ferenczy Múzeum időszakos kiállító terme, mely Szentendre és környéke helytörténetét, régészeti- és képzőművészeti értékeit bemutató kiállításoknak ad otthont.

Szentendre ( múzeum)

Szentendre egyik legrégibb, falusias jelleget őrző, hangulatos épülete a megye néprajzi, népművészeti kiállításainak helyszíne, melyben kétévente nyílnak időszaki kiállítások.

1981-ben egy Fő téri 18. századi épületben kapott helyet a nyaranta a Régi Művésztelepen dolgozó Kmetty János festőművész hagyatékát bemutató múzeum.

Czóbel Béla portréit, aktjait tájképeit, csendéleteit és enteriőrjeit egy sajátos, mélyről sugárzó színvilág jellemzi. A múzeum kamratermében a Szentendrei Festők Társasága nyolc alapító tagjának műveiből látható válogatás, bemutatva azt a kiindulópontot, amelyből a mára valamennyi modern művészeti irányt felmutató szentendrei festészet ágazott el.

Szentendre ( kiállítás)

Barcsay Jenő művészete nemcsak Szentendrén, hanem a XX. század magyar művészettörténetében is fogalom. 

Szentendre ( múzeum)

A művészházaspár a XX. századi magyar festészet expresszív szürrealista vonulatának képviselője.

Szentendre ( kiállítás)

A múzeum több mint 300 alkotást mutat be Kovács Margit keramikusművész életművéből. A tárgyak többsége figurális kompozíció, melyek a művésznő bensőséges anyagszeretetét és az emberi értékekbe vetett hitét tükrözi.

Szentendre ( kiállítás)

A 19. században épült malom épületében 1999-ben nyílt meg hazánk egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb kiállítóhelye. Az alapítók – szentendrei képzőművészek – célja a kortárs szentendrei művészet időszakos kiállításokon történő bemutatása mellett egy modern művészeti központ létrehozása volt. 

Szentendre ( múzeum)

A Ferenczy Károly Városi Múzeumot 1951-ben alapították meg, s a II. világháború után államosított hajdani szerb tanítóképző iskola épületében helyezték el. 

Szentendre ( emlékház)

A múzeum a háború előtti szentednrei zsidóság életét mutatja be az utókornak. Itt található a világ legkisebb működő zsinagógája.

 (bejárat a Hunyadi utca felől)

Szentendre ( múzeum)

A Szerb Egyházi Múzeum Magyarországon, Szentendre városában található a Pátriárka utcában, a Belgrád székesegyház kertjében.

A magyarországi édesipar históriájának két nagy alakja, Szamos Mátyás és Szabó Károly műhelye, munkássága fogott össze itt Szentendrén a közösen működtetett üzlet megvalósításával.

A Városi Tömegközlekedési Múzeum névre elkeresztelt ipartörténeti szakgyűjtemény 1992. július 14-én nyitotta meg kapuit először a nagyközönség előtt egy 1914-ben épült régi HÉV-kocsiszínben.

Az 1985-ben létrehozott cég védjegyoltalom alatt áll. Kétezer éves technikával időálló, savmentes papírokat készítenek: fehér, pasztell, antik színben; illetve természetes-merített, rojtos-cakkos széllel; különböző vastagságokban és méretekben.

Szentendre ( galéria)

Ez egy művész galéria, ahol, mindent az itt kiállitó három művész készit. Három éve nyitottunk Szentendrén. Festmények,szobrok,ékszerek találhatók a galériában.

Szentendre ( galéria)

A Városházán belül található kiállítótér 2014-től megújult formában ad otthont különböző kiállításoknak. 

Szentendre ( galéria)

A Vajda Lajos Stúdió 1972-től a legfontosabb és leginkább haladó szellemű, alternatív művészeti csoportosulás Magyarországon, mely az 1970-es, 1980-as években új dimenziókkal bővítette a szentendreiség és a hazai modern művészet fogalmát.

Szentendre ( galéria)

A szentendrei parti sétány egy kicsi, de fontos helye a P’art Galéria. A magyar kortárs képzőművészet két jelentős és közismert egyéniségének munkái töltik meg a kiállító teret. Kutas László és Tóth Ernő. A maga nemében egyéni mindkettő. Tűz és víz. Egyiknél nyugalom és líra, másiknál kirobbanó energia… A galéria ízelítőt ad Kutas Ágnes és Tóth Kristóf munkáiból is.

Szentendre ( galéria)

A kortárs olasz, finn, német és magyar design legkedveltebb lelőhelye Szentendrén és Budapesten, 1998 óta.

Szentendre ( galéria)

A Galéria 1986-ban nyílt, azóta is az ország egyetlen metszetekkel foglalkozó galériája. Többek között rengeteg lovat és vadászatot ábrázoló képük, valamint sok városmetszetünk van XVI. századtól a XX. századig. Az üzlet másik profilja a konzervatív lakberendezés.

Szentendre ( galéria)

Kortárs és klasszikus értékek egyaránt szerepelnek kínálatunkban a művészet több ágából.

Szentendre ( galéria)

Az Erdész Galéria jelenlegi helyén 1992 óta működik. Tulajdonosai E. Ilosvai Magdolna és Erdész László, aki 30 éve szereplője a műtárgypiacnak. 

Szentendre ( templom)

Az eredetileg szerb ortodox templom 1738-ban épült a Szentlélek tiszteletére. 1948-ban került a római katolikus egyház birtokába, s már ebben az évben felszentelte Mindszenty József bíboros. A templomot rögtön átalakították: egy boltszakasszal, kereszthajóval és oratóriummal bővítették.

Szentendre ( templom)

A barokk templomot 1741-1746 között építették többek között a Boszniából érkezett szerbek. 

Szentendre ( templom)

A szerbiai Pozserevac környékéről érkezett menekültek Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomukat 1690-ben fából, 1759-ben kőből építették fel. Tornya 1794-ből való. 

Szentendrén a református egyház az 1820-as évektől kezdett el erősödni. 1913-ban jött létre az önálló egyházközség, amely alapítványt hozott létre az akkor már évek óta használaton kívüli, görögkeleti templom megvásárlására.

A város legrégebbi temploma mai formáját négy nagyobb átalakítás során kapta. A tatárjárást követően, 1241 és 1283 között román stílusú templom épült, melyet 1294-ban leromboltak.

A város Fő terén álló templomot eredetileg 1690-ben a Brankovics dinasztia szentjeinek földi maradványait a törökök elöl Szentendrére menekítő szerémségi szerzetesek emelték. 

Szentendre ( templom)

A püspöki székesegyházat, mely a Szerb Ortodox Püspökség és a Szerb Egyházi Múzeum kertjében, ősfás kertben, kőkerítéssel zárt területen fekszik, a Belgrádból érkező szerbek leszármazottai építették a Nagyboldogasszony tiszteletére.

Szentendre ( szobor)

A Szántó Piroska (1913–1998) festőművész születésének 100. évfordulója alkalmából felállított két méter magas karcsú oszlopon gravírozott szalagfelirat fut körbe, melyen Vas István költő Rapszódia egy őszi kertben című, feleségéhez írt versének egy részlete olvasható.

Szentendre ( szobor)

A 11-es út mentén kialakított nagy parkban található szobrok alkotója a Visegrádon élt Mészáros Dezső (1923–2003), Áprily Lajos költő veje. Az itt látható, a figurativitás és a nonfigurativitás határán lévő, általában két méter magasságú, több tonnás kőszobrok az antik szobrok 20. századi rokonai.

Szentendre ( szobor)

A padon szomorúan üldögélő Czóbel Béla (1883–1976) szobra a festőművész egykori műteremháza közelében került felállításra Varga Imre (1923–) alkotásaként, melyet a festő egy jó barátja, Vas István avatott fel.

Szentendre ( szobor)

Kerényi Jenő (1908–1975) görög mitológiát idéző nagy kőszobrának témája, a bikává változott szerelmes isten, Zeusz, aki hátán cipeli Europét, a thüroszi király lányát, földrészünk névadóját.

Szentendre ( szobor)

A neves zeneszerezőről elnevezett kis téren álló régi szerb keresztelőkútra épített díszkút oszlopának tetején látható ez a lábaival a templomi zászlót tartó bárány, amely Szentendre város címerének központi heraldikai eleme. A szobor alkotója a Szentendrén élő, Munkácsy-díjas Asszonyi Tamás (1942–).

Szentendre ( szobor)

A Templomdomb mellet lévő ház oldalában található kis fiúszobor alkotója Ferenczy Béni (1890–1967), aki ikertestvérével, a gobelinszövő Noémival együtt itt született a közeli 1. számú házban.

Szentendre ( emlékház)

A sétálóutcának kialakított Dumtsa Jenő utca végén egy kovácsoltvas lefolyórácson áll az a két méter magas mészkőoszlop, melynek három kiszélesedő, a kő erodáltságára utaló mélyedésben víz csörgedezik. Az oszlop tetején megjelenő vizet egy kovácsoltvas hagyakupola teszi ünnepélyesebbé, amely a város szerb borkereskedőinek kíván emléket állítani. A szobor Csíkszentmihályi Róbert (1940–)alkotása, aki 1964-től él és alkot Szentendrén.

Szentendre ( szökőkút)

A szobor alapja egy fiumei tengerpartról származó, vízmosta, mintegy 4.5 tonnás kő, a tetején bronzból öntött madarak állnak. A csobogó víznek a kő felső felületébe faragott bemélyedések adnak helyt, amely így a kő repedése felé tart. A csobogó Asszonyi Tamás (1942–) szobrászművész alkotása.

Szentendre ( szökőkút)

 A Vujicsics Tihamér Zeneiskola közelében látható kis kút igen figyelemre méltó. Ugyan a halat formázó szobor eredetijét 2008-ban ellopták, két szentendrei lokálpatrióta (Pap Lajos kőfaragó mester és Paizs Béla, a Szentendrei Szoboröntöde tulajdonosa) jóvoltából újra megcsodálható ez a különleges alkotás.

Szentendre ( szobor)

1980 óta köszöti a városba érkezőket a Duna parton ez a díjnyertes szobor, amely alkotója a gyerekkorától a városban élő Farkas Ádám (1944–) Munkácsy-díjas szobrászművész. A környezetéből megnyúlt csúcsával felkiáltójelként kiemelkedő fordított villáskulcs forma a „modern ember jele a természetben”.

Az 1955-ben megépült iskola bejáratához – amely a város első középiskolája volt – 1960-ban helyezték el Szabados Béla (1894–1970) azóta is ott álló szobrát.

A szobortól nem mesze az épületet oldalán pedig a Szentendrén született Holdas György (1944–) Ferenczy Béni-díjas szobrász majdnem egész alakos portréja látható Petzelt Józsefről, amely az iskola névadójának állít emléket.

Szentendre ( szökőkút)

A fővárosból Szentendrére érkezők már a város szélén, a Magyar Központi Tiszthelyettes Szakképző Iskola (korábban Kossuth Lajos Katonai Főiskola) Kossuth Galériája az út mellett 1985 óta megnézhet egy érdekes szobrot. Egy vadászrepülőre emlékeztető, poliészterből készült nagy posztamensen álló térplasztikát. Alkotója Paizs László (1935–2009) modern köztéri alkotásairól ismert. Sajnos a poliészter szobrok gyorsan kopnak, azért a miénk még tartja magát.

Szentendre ( szobor)

A szobor alkotója a Salgótarjánban született (1950–) efZámbó István 1958 óta él Szentendrén, aki a képzőművészet mellett zenével is foglalkozik: a Bizottság Együttes és a Happy Dead Band alapító tagja. Az általa készített átalakított műgyanta, az égre nyúló új pozitív jel, mely a felső és a lenti lét összekötésére utal. A rajta lévő kígyó, a bibliai Éva csábítója, itt most nem a rosszra csábít, inkább figyelmeztet, a dekorativitást segíti.

Szentendre ( szökőkút)

A Lázár cár tér sarkán, szépen faragott korinthoszi oszlop tetején egy 1778-ból származó, egyszerű vaskereszt látható. 

Szigetmonostor ( emlékmű)

Szigetmonostor ( római kori romok)

Szigetmonostor ( szobor)

Szigetmonostor ( emlékmű)

Szigetmonostor legújabb látnivalója a Kossuth téren 2005-ben felállított 1848-as emlékmű. Az alkotást Nagy Kristóf szobrászművész készítette.

Szigetmonostor ( templom)

Szigetmonostor ( templom)

Szigetmonostor ( templom)

Tahitótfalu Tahi ( villa)

A faszerkezetes tornácú ház a XIX-XX. sz. fordulóján épült, egykor nyaraló volt (Tahi, Feszty Á. u.).

Tahitótfalu Tahi ( műemlék épület)

  Emlékház, Pollack Mihály szüreti háza. Klasszicista, 19. sz. első fele.   Szabadon álló egyhelyiséges téglalap alaprajzú épület. Földszintes, sátortetős új cserépfedéssel ellátott tetőzet. Elől 4 dóroszlop tartja a bejárat előtti tornác gerendázatát. A gerendázat is felújított, eltűnt a meanderszalag- festésdísz. A veranda falán a bejárat mellett egy-egy füzérdíszes dombormű mélyített falmezőben. Fehérre festett a külső fal.

Tahitótfalu Tahi ( szökőkút)

Római erődök maradványai a Szentendrei-Duna (Bolhavár) és a Váci Duna-ág (a váci révnél) partján.  

Tahitótfalu Tótfalu ( templom)

Tahitótfaluban a két testvér egyház ( Református és Római katolikus ) mellett megtalálható egy 74 tagú baptista gyülekezet is. Jelenlegi lelkipásztora Nagy Sándor testvér, aki 2003 januárjától pásztorolja a gyülekezetet. A mai baptizmus tanítását és gyakorlatát a reformáció korában keletkezett anabaptista mozgalmak közelítették meg legjobban. Ezek az evangéliumi irányzatok egymástól függetlenül, több helyen, a Biblia tanulmányozása alapján jöttek létre ( először Svájcban ).

Tahitótfalu Tótfalu ( templom)

Tahitótfalu - Szent István Király Plébánia Szentendrei Espereskerület Cím: 2021 Dózsa György u. 17. Telefon: 06/26 385-807 Plébániai kormányzó: Erdős Attila Filia: Pócsmegyer-Surányitelep

Tahitótfalu Tótfalu ( templom)

Tahitótfalu Tótfalu ( emlékmű)

Hősi emlékmű a Szabadság téren

Tahitótfalu Tótfalu ( tájház)

A Faluházban kapható a falutérkép és a Tahitótfaluról szóló kiadványok.

Visegrád ( múzeum)

2001-ben vásároltuk meg az épületet Visegrád belvárosában, amiben most a Zugfőzde Pálinkamúzeum működik.

Visegrád ( vár, várrom)

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.

Visegrád ( palota)

A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. 

Visegrád ( múzeum)

Bár a múzeum hivatalosan csak 1952-ban nyitotta meg kapuit, a tudományos feltáró- és gyűjtőmunka már jóval korábban megkezdődött. 

Visegrád ( szikla)

Az alsóvár lakótornya, az ún. Salamon-torony a korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület.

Visegrád ( kilátó)

A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították.

Szolgáltatások:

Kilátó, pihenőhely,sétautak,alpesi és nyári bobpálya, mini golfpálya, étterem, szálloda.

Visegrád ( római kori romok)

Római tábor maradványai

Visegrád ( különleges hely)

A Fő utca 5. számú házban töltötte utolsó évtizedeit önkéntes száműzetésben, a szabadságharc legendás tábornoka, Görgey Artúr. A ház eredetileg testvérének háza volt, aki befogadta a Klagenfurti száműzetést követően.

A visegrádi műemlék templomot  Leonard Schade  esztergomi építőmester tervei szerint emelték 1773-82 között.

Visegrád ( kápolna)

A Duna parton áll a XVIII. század első felében, barokk stílusban épített kis kápolna, a Mária kápolna. 

Visegrád ( kápolna)

A Kálvária kápolna a XVIII. században, 1770-ben épült, barokk stílusú épület a település fölött lévő dombon áll. A kápolna szomszédságában egy természetes sziklaképződmény látható, a kálváriához vezető stációkat Szakál Ernő szobrászművész készítette 1961-ben. A kálváriától csodálatos panoráma tárul a Dunakanyarra.

Visegrád ( emlékmű)

A Fellegvár alatt épült emlékművet 1969-ben állították Viktorin József (1822-1876) szlovák származású visegrádi papnak. Az ő nevéhez fűződik a fellegvári romok feltárásának kezdeményezése és a Várhegy oldalában sétaút létesítése (mai Viktorin sétány). 

Visegrád ( vár, várrom)

A hajóállomástól néhány lépésnyire a XIII. századi régi Vízibástya maradványai láthatók, amelyet valamikor nagyméretű falak kapcsoltak az Alsóvárhoz. A kapu, amelyen keresztül haladva a vendég Visegrád területére lép, később, 1938-ban épült.

Visegrád ( vízesés)

Az Ördögmalom-vízesés a Visegrádi-hegységben található Visegrád központjától 2,5 km-re délkeletre, a Malomkerti-völgyben van. Visegrádról a piros turistajelzés vezet a vízeséshez. Autóval burkolt úton is megközelíthető.

Visegrád ( római kori romok)

A régi Lepencei strandnál található, a Duna partján, a főút közvetlen közelében. Szépen helyre van állítva, tábla is tájékoztat róla, hogy mit látunk.

Üröm ( templom)

Üröm ( kápolna)

Üröm ( kálvária)

Üröm ( híd)

Üröm ( feszület)

Üröm ( emlékmű)

Üröm ( emlékmű)

Üröm ( emlékmű)

Üröm ( kopjafa)

Címlap
Előző oldal
Lap tetejére
Lista eleje

Technikai kérdések

Üzlet

Adataim

  • Bejelentkezés
  • Regisztráció
  • Belépés/regisztráció facebook-kal
©2018 Minden jog fenntartva | szallas@szallashegyek.hu | +36 70 603 3312
Börzsöny szállásBörzsöny vendéglátásBörzsöny látnivalóBörzsöny programBörzsöny szolgáltatásBörzsöny túraBörzsöny közlekedésBörzsöny helyi termékBörzsöny szabadidőBörzsöny erdei iskolaBörzsöny csapatépítésPilis szállásPilis vendéglátásPilis látnivalóPilis programPilis szolgáltatásPilis túraPilis közlekedésPilis helyi termékPilis szabadidőPilis erdei iskolaPilis csapatépítésCserhát szállásCserhát vendéglátásCserhát látnivalóCserhát programCserhát szolgáltatásCserhát túraCserhát közlekedésCserhát helyi termékCserhát szabadidőCserhát erdei iskolaCserhát csapatépítésGerecse szállásGerecse vendéglátásGerecse látnivalóGerecse programGerecse szolgáltatásGerecse túraGerecse közlekedésGerecse helyi termékGerecse szabadidőGerecse erdei iskolaGerecse csapatépítésVértes szállásVértes vendéglátásVértes látnivalóVértes programVértes szolgáltatásVértes túraVértes közlekedésVértes helyi termékVértes szabadidőVértes erdei iskolaVértes csapatépítésBükk szállásBükk vendéglátásBükk látnivalóBükk programBükk szolgáltatásBükk túraBükk közlekedésBükk helyi termékBükk szabadidőBükk erdei iskolaBükk csapatépítésMátra szállásMátra vendéglátásMátra látnivalóMátra programMátra szolgáltatásMátra túraMátra közlekedésMátra helyi termékMátra szabadidőMátra erdei iskolaMátra csapatépítésMecsek szállásMecsek vendéglátásMecsek látnivalóMecsek programMecsek szolgáltatásMecsek túraMecsek közlekedésMecsek helyi termékMecsek szabadidőMecsek erdei iskolaMecsek csapatépítésVelencei tó szállásVelencei tó vendéglátásVelencei tó látnivalóVelencei tó programVelencei tó szolgáltatásVelencei tó túraVelencei tó közlekedésVelencei tó helyi termékVelencei tó szabadidőVelencei tó erdei iskolaVelencei tó csapatépítésBalaton szállásBalaton vendéglátásBalaton látnivalóBalaton programBalaton szolgáltatásBalaton túraBalaton közlekedésBalaton helyi termékBalaton szabadidőBalaton erdei iskolaBalaton csapatépítés