Környék km | Rendezés:   Infobuborék

Gerecse látnivaló

Bajna ( kálvária)

Bajna ( barlang)

Javasolnám felkeresni ezt a szent helyet, melyet lourdes-i barlang-nak hívnak, mely valójában nem barlang, hanem egy kegyhely. A bajnaiak "Máriácskának" hívják. Ez a parkoló helye, de innen már látszik, hogy merre kell menni.

Bajót ( múzeum)

Bajót ( templom)

Bajót ( forrás)

Bajót ( barlang)

Csabdi Csabdi p. ( templom)

Csabdi Csabdi p. ( műemlék épület)

Csabdi Csabdi p. ( templom)

Csabdi Csabdi p. ( templom)

Csolnok ( múzeum)

Csolnok ( Tó)

Csolnok ( kápolna)

Csolnok ( templom)

Dorog ( emlékmű)

1944. június 15-én a dorogi német nemzetiségű katonakötelesek egy csoportja levelet fogalmazott meg a belügyminiszterhez címezve. Ebben kérték, hogy ne a német, hanem a magyar hadseregbe sorozzák be őket, hangsúlyozva magyar hazájukkal szembeni kötelezettségüket, melyet maradéktalanul teljesíteni kívántak. Bátor kérésüket elutasították. Emlékükre a város 1993-ban a Hősök terén felállította a Hűségnyilatkozat emlékművét, az aláírókat pedig - a még élő személyek mellett - posztumusz díszpolgári címmel jutalmazta.  (Terv: Furlán Ferenc., Pécsi L. Dániel). Mészkő. 

Dorog ( emlékmű)

1997-ben, a kitelepítések 50. évfordulóján Dorog város önkormányzata a Templom téren emlékművet avatott a Megbékélés Napján. Alkotója Árvai Ferencszobrászművész. Szövege: "Ide-oda vándorlunk és nincs sehol hazánk már - 1947-1997" a kitelepítettek vagonjainak feliratát, továbbá a kitelepítés és az emlékműállítás évét idézi. (Építész: Puchner Ferenc.) Vegyes technika.

Dorog ( emlékmű)

A Pro Urbe-díjas Árvai Ferenc szobrászművész alkotása 1981-ből. (Puchner Ferenc és Bakos Géza közreműködésével). Vegyes technika, Jubileumi tér. 

Csíkszentmihályi Róbert szobrász-, éremművész készítette 2004-ben.Vegyes technika – Jubileumi tér 

Dorog ( kálvária)

A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész, és Végh Éva festőművész ajánlotta fel. 

Dorog ( torony)

1981-ben állították a Kálvária-domb tetején, a felrobbantott Kálvária-kápolna helyén. 

Dorog ( barlang)

1925-ben született határozat a megépítésére. A kegyhely vízelvezető támfalnak készült. Morva Izidor főjegyző a családját elkerülő szerencsétlenség emlékére állíttatta a falban elhelyezett barlangot. 1926-ban szentelték fel. Morva Izidor márványtábláján ma is olvasható az alábbi szöveg: A Szűz Anya megoltalmazott 1926. augusztus 7-én 3 órakor. Morva család. Az építő Dorog község volt. Végleges formáját az új kúttal és vízvezetékrendszerrel 1928-ban nyerte el.

Dorog ( emlékmű)

A fejtőgép az Otthon téren, a parkban látható.

 

Dorog ( emlékház)

A kiállítás a dorogi bányászat száz éves történetét és a bányászok életét mutatja be, valamint egy 1958-ban megtalált facsillét, a magyar szénbányászatban használt legrégibb szállítóeszközt.

Dorog ( műemlék épület)

Schmidt Sándor bányaigazgató építette Fleischl Róbert műépítész tervei alapján, 1926-ban készült el a bányavállalat székháza. 2010-ben újították fel, Intézmények Háza néven működik a mai napig.

Dorog ( műemlék épület)

A dorogi Zenepavilon 1924-ben, Gáthy Zoltán tervei alapján épült. A kör alaprajzú, toronnyal ellátott faépület a sporttelep területén kapott helyet, és a sportrendezvények előtt a helyi bányász zenekar innen szolgáltatta a zenét a közönség számára. Jelenleg új formájában, a sportmúzeum mellett található.

Dorog ( műemlék épület)

A Schmidt-villa Dorog és Esztergom-kertváros határán, a Kenyérmezei-patak partján található épület.

Dorog ( műemlék épület)

1925-ben épült Gáthy Zoltán tervei alapján Schmidt Sándor bányaigazgató részére.

Dorog ( templom)

Gáthy Zoltán mérnök terve szerint 1924-ben kezdődik a Bányatemplom építése. Először a torony készül el. A főoltár mögötti falikép alkotója: Kákonyi Asztrik. 1931. augusztus 23-án Serédi Jusztinián szenteli fel a templomot.

A megszaporodott lakosság részére a kegyúr, az esztergomi káptalan 1767-ben kezdi meg a mai, barokk, műemlék jellegű templom (296 m2) építését. 1775-ben Révay Antal püspök szenteli fel. 

Dorog ( műemlék épület)

Egykori bányafürdő épülete, melyet a munkások és tisztviselők részére a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1914-15 között, Mende Valér tervei alapján építtetett. Az épület jó állapotban van, manapság a Relabor Kft. működik benne.

Dorog ( múzeum)

A dorogi Sportmúzeum 1999-ben nyitotta meg kapuit, és a dorogi sport egész történetét öleli fel az első egyesület megalakulásától napjainkig. Többek között fotók, írásos dokumentumok, kupák, érmek, zászlók, újságcikkek sorakoznak a falakon és a tárlókban. Sok tárgy közülük magánszemélyeké, akik felajánlották őket, hogy a múzeum látnivalóit gazdagítsák. A város színfoltját jelentő gyűjtemény Szabó Gyula, Balázs Mihály és Polonyi Zsolt és sok lelkes szurkoló és sportbarát munkájának köszönhető.

 

Gyermely ( Tó)

Gyermely ( templom)

A dombtetőn álló katolikus templomot 1749-ben építették egy XV. században épült gótikus templom újjáépítésével.

Gyermely ( templom)

Gyermely ( forrás)

Mány ( templom)

Mány ( Tó)

Néhány adat a tóról

  4 hektár vízfelület, ami az 50-es években épült. Az átlag vízmélység 1,5 méter. Vadregényes családbarát környezet a Sajgó patak vonalában. Megközelítés az M1-es utópálya felől vagy az egyes útról, a bicskei kőrforgalom irányából. Éjszakai horgászati lehetőség a hét minden napján. Sátorozás, bográcsozás lehetséges. Esőbeállók a nedvesebb napokra. 15 éves ős halállománnyal rendelkezik, kapitális méretű halakkal. Büfé (horgászcikkek, italok). Az átlag vízmélység 1,5 méter.

Mány ( emlékmű)

Neszmély ( múzeum)

Neszmély ( különleges hely)

Neszmély ( templom)

Neszmély ( templom)

  "Elfogadva a szakemberek véleményét megállapíthatjuk, hogy a mai református templomot Mátyás király nagy építkezéseinek idején XIV. századi alapokra építették. Abból, hogy 1404-ben Zsigmond király Neszmélyen tartózkodott, bizton következtethetünk arra, hogy a mai templom elődje már állt, s azt valószínűsíthetően 1396 táján kezdte építeni a birtokos Hancko család." Forrás: "Neszmély című könyv:Bárdos István és Szénássy Zoltán"

Neszmély ( pincesor)

Nyergesújfalu ( múzeum)

Az új városháza megépítésével egyidejűleg nyitott meg a gyűjtemény 1998-ban. A Nyergesújfalui kötődésű festőművészek alkotásait lehet megtekinteni a galérián, valamint az épületben időszakos kiállításokat is rendeznek.

Nyergesújfalu ( emlékház)

1996-ban nyílt meg Nyergesújfalu helytörténeti múzeuma és tájháza a neves nyergesi festőművész, Nyergesi János végakaratának megfelelően. A helytörténeti részben bemutatja a település tárgyi és írásos emlékeit a kőkorszaktól napjainkig. Az emeleti műteremben Nyergesi János és Nyergesi István képei, szobrai és munkásságuk egyéb relikviái tekinthetők meg.

Nyergesújfalu ( pincesor)

Nyergesújfalu ( Tó)

Nyergesújfalu ( emlékmű)

Nyergesújfalu ( emlékmű)

Milleneumi emlékmű (896-1896)

Nyergesújfalu ( emlékmű)

Nyergesújfalu ( szobor)

Szent István szobor 2004-ben került sor az Illyés András által készített Szent István szobor felavatására.

Nyergesújfalu ( római kori romok)

Nyergesújfalu ( emlékmű)

1896. május 25-én a Millennium alkalmára Nyergesújfalu közönsége ünnepségek keretében avatta fel az Árpád-dombon emelt obeliszket Emlékművek az új Köztemetőben

Nyergesújfalu ( szobor)

Nyergesújfalu ( emlékmű)

Sárisáp ( horgásztó)

Sárisáp ( templom)

Sárisáp ( kálvária)

rövid leírásA tokodi úttal párhuzamosan, a templomtól É-ra kialakított stációsor. A stációsor elején kereszttel, a végén Golgotával. A kereszt hasáb alakú lábazattal és párkánnyal tagolt talapzaton áll, jelenleg félbetörve. A kereszt alján Mária töredékes alakja. A stációk oszlopon álló, íves lezárású aedikulák. A Golgotán csak a jobb lator szobra található: tagolt posztamensen emelkedő tau keresztre feszített alak. A másik két keresztnek csak a talapzata található. A Golgotát 1793-ban állították fel, a stációsor 1850-ben készült.

Süttő ( kápolna)

Süttő ( templom)

Süttő ( emlékmű)

Tata Agostyán ( Arborétum)

Tata ( múzeum)

Tata ( múzeum)

Tata ( kastély)

A tatai Öreg-tóra tekintve a XVIII. század második felében, 1765 és 1780 között, romantikus történeti parkban épült fel a késő-barokk stílusjegyeit viselő, építészeti értékekben, díszesen kialakított belső terekben gazdag Esterházy-kastély.

Tata ( vár, várrom)

Vár

A Lackffy család kezdeményezésére az 1300-as évek végétől folyamatosan épült és átépült, ma Tata egyik gyöngyszeme. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk. Az Öreg-tó partján álló építmény ma is szemet gyönyörködtető látvány.

Tata ( műemlék épület)

Az Óratoronynak is nevezett építmény különlegessége, hogy faácsolata vasszögek nélkül épült. Falán emléktábla őrzi az egykor Tatán tartott országgyűlés emléklét. 2004. augusztusa óta az idő múlását minden órában harangjátékkal jelzi.

Tata ( vár, várrom)

Charles Moreau francia építész építette 1803-ban. Ehhez a 12. század elején épült, előbb a bencések, majd a domonkos-rendiek által használt Vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről előkerült domborműves III. századi római-kori sírkövet helyeztek el

 

 

A háromhajós templom maradványait imitáló rom romantikus stílusban épült. Egy francia építész, Charles Moreau nevéhez köthető az Angolpark északi részén található műremek.

Tata ( templom)

Egy gyülekezetet bemutatni...

... nagyon nehéz. Egyrészt minden bemutatkozásnál a jobbik arcunkat igyekszünk mutatni, másrészt minden alakul, változik - így a gyülekezet is. Közvetlen "rálátásom" 1988 óta van erre a közösségre, fél-közvetlen pedig már 1984 óta. (Ekkor ismertem meg feleségemet ill. a tatai evangélikusokat.)

Családias gyülekezet... ez általában azt jelenteni: papcsalád+néhány ember, vagyis nem szorongatják az emberek egymást a padokban. Nálunk a "családias" jelző az átláthatóságot jelenti, azaz mintegy 50-70 ember találkozik vasárnapról vasárnapra. (Ez kb. 50-60%-al növekszik a nagyünnepi istentiszteleteken.) Tatán - a legutóbbi népszámlálási adatok szerint - 456-an vallották magukat evangélikusnak, a város vonzáskörzetében lévő falvakkal együtt több mint félezer az "evangélikus" lélek. Egyharmadukat személyesen ismerem, s akiket személyesen ismerek, azoknak az egyharmada egyházfenntartói járulékot is fizet... Támogatóink - ha nem is rendszeresen -, azért több van. - Hála Istennek! Ez köszönhető gyülekezeti tagjaink agilisságának, akik megragadnak minden alkalmat, hogy odaálljanak a jó ügyek mellé, ezzel öregbítve a maroknyi lutheránusság jó hírét városunkban, ugyanakkor nekünk is vissza-vissza segítenek, amikor erőnket meghaladó feladatokat kell megoldanunk... Persze a helyi evangélikus pap (szerénységem) is igyekszik lankadatlanul mosolyogni mindenkire - klasszikus diaszpóra-lét...

Tata ( kápolna)

Kápolna a barokk hangulatú városkép kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab emlékét őrzi. A kápolna az egykori Keresztelő Szent János tiszteletére épült később megsemmisült templom alaköveire épült.

Tata ( templom)

A templom igen egyszerű külseje lenyűgöző barokk belsőt rejt. A kapucinus szerzetesek Eszterházy József invitálására érkeztek a városba. A világtól elzárt atyák három szerzetesi fogadalmát – szegénység, tisztaság, engedelmesség – a barna csuhájukat összefogó fehér kötélöv is jelképezi.

Honlap: www.tataikapucinus.hu

 

Halaszthatatlan ügyben: Szentmisék előtt és után Szalai Gábor plébános: 06 20 / 410 05 11 (sms)

Tatai Kapucinus Plébánia: 06 34 / 380 019 (van üzenetrögzítő)

Tata ( templom)

Tata ( műemlék épület)

Tata ( kilátó)

Tata ( emlékház)

A Majkon 1733-ban letelepedett kamalduli szerzetesrend tagjai 1747-ben Esterházy Józseftől állandó tatai tartózkodásra kapták ezt a házat, és egy telket az Öreg-tó partján. Utcai homlokzatán hét rokokó kovácsoltvas díszítésű ablakkal, egyszerű gyalogbejárati és kosáríves kocsibejáró kapuval. A benti ajtón vörös márvány keret, felette ovális nyílásban rokokó vasrács van. Az épület 1750 körüli években épült, A tatai református egyház tulajdonában van.

Tata ( kastély)

Kiskastély

Az Angolpark legkorábbi épülete eredetileg nyári laknak épült, copf stílusban. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi.

Tata ( műemlék épület)

Török mecset

A szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves kis épület érdekessége, hogy a hiedelmek szerint helyén egykor egy szentéletű török remete kunyhója állt.

Tata ( torony)

A kápolnától keletre található a 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³–es víztorony. Tervezője Csaó Imre volt, jellegzetes tömbszerű, sokszögű, vakolatlan tégla falazatú torony, 30 méteres magasságával hozzátartozik a domb látványához. Napjainkban a torony műemléki védettséget kapott, és az üzemeltető vízmű nemcsak műszaki létesítményként használja, hanem a toronybelső nagy terében alkalmanként kiállításokat, sőt - az épület kiváló akusztikájának köszönhetően - hangversenyeket is rendeznek.

Tata ( szobor)

A teret, mai parkosított formájában, 1964-ben alakították ki, ekkor helyezték el Brém Ferenc süttői mészkőből készült Vízbe néző lány című szobrát, melyet szökőkút vesz körül. A tér közepén háromszög alakú talapzatból kiindulva 17 méter magas obeliszk tetején levő felhőgomolyagos földgömbön, jobb kezét szívére tartva áll Mária Immaculata (Szeplőtlen Boldogasszony), Schweiger Antal 1780 táján készített szobra.

Tata ( villa)

Tata ( szobor)

Tata ( kálvária)

A kápolna közelében levő kör alakú építmény közepén álló hatalmas, dinamikus kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két oldalán Szűz Mária és Szent János apostol alakját látjuk. A fatörzs jellegű keresztre feszítve a latrok alakja torzított testtartásban jelenik meg.

Tatabánya ( kiállítás)

A skanzen, vagyis a Szabadtéri Bányászati Múzeum az egykori XV.ös aknát, a szénmedence utolsó termelőüzemét adta át a Tatabányai Múzeumnak, ahol 1988-ban nyílt meg a bányászati múzeum a központi irodaépületben. Ma itt ásványkiállítás, igazgatói és mérnöki iroda berendezése, bányabiztonsági felszerelések gyűjteménye látható, 2003 óta pedig egy bányászigazgatói lakás is,korabeli berendezési tárgyakkal.

A szabadban gépparkot állítottak ki. Berendeztek egy ötlakásos bányászházat a két világháború közötti bányászotthonok jelegzetes paraszti múltat a bányász és proletár kultúrával keverő enteriőrjével.

Az egykori kovácsműhely, a fodrászat, a szabóság is megtekinthető: jeles napokon korabeli öltözetű szakemberek bemutatójával. Az ipari környezettel sajátos összhangban vannak Lois Viktor hangszerszobrai.   KIÁLLÍTÁSOK A SKANZEN TERÜLETÉN

Üzemiroda és mérnöki szoba >> Kovácsműhely >> Történelmi emlékpark >> Szabadtéri géppark >> „Szakestély” terem,a Tatabányai Sport Club története A „Villám” újság és nyomda története >> A bányavilágítás helyi története >> 100 éves a villamosenergia termelés >> Erőmű-történeti géppark >> Ásvány- és kőzettár >> Földalatti bányatérség Mesterségek háza >> Hatajtós ház – kolóniaház a századfordulótól 1945-ig >> Polgári otthon a tatabányai bányatelepen >> Iskolamúzeum >> „Hangfürdő” – Lois Viktor szobrászművész kiállítása >> Kortárs művészeti szoborkert >>  

Tatabánya ( múzeum)

Tatabánya ( múzeum)

Megható látvány fogadja a múzeumba betérőket. Mintha a múlt század kelt volna életre a 60-70 éves autó matuzsálemek között. Marczis Bála magángyűjtő 200 autóból - melybol 25 sportautó - és 25 motorkerékpárból álló gyűjteményéből közel 20 működőképes, teljesen felújított veterán autót és motort csodálhatnak meg a látogatók. A tájékoztató táblák segítségével megtudhatjuk legfontosabb műszaki adataikat, és hogy melyik mikor és hol készült, mennyi ideig volt forgalomban.

 

009-ben Tatabánya önkormányzata sikerrel pályázott a „Tatabánya – a Vértes Agórája” című, TIOP-1.2.1-08/2-2009-0004 azonosítószámú, az „AGÓRA - multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása” című pályázaton. A megítélt hozzájárulás összege 1.567.948.458 forint, az elszámolható összköltség 1.844.574.929 forint. A kivitelezésre irányuló szerződéskötés összege 1.447.177.328 forint. Új korszak vette kezdetét a volt Közművelődés Háza épületének felújítási és az új tartalom tervezési munkálatainak elindításával. 2011. december 16-án a megyeszékhely képviselő-testülete döntött a Közművelődés Háza Közhasznú Nonprofit Kft. és a Sport Létesítményeket Üzemeltető és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. átalakulásáról. Ennek eredményeként a cégbíróság 2012. május 23-án bejegyezte az AGORA Sport és Szabadidő Közhasznú Nonprofit Kft-t. Tatabánya képviselő-testülete 2012. május 24-én határozott arról is, hogy az új szervezetbe integrálja a város négy önkormányzati fenntartású művelődési házát.  2012. augusztus 31-től a bánhidai Puskin Művelődési Ház, a kertvárosi Bányász Művelődési Otthon, az alsógallai József Attila Művelődési Ház és a felsőgallai Széchenyi Művelődési Ház az Agora Nonprofit Kft. részeként végzi munkáját.  A város 2011-12-es döntései értelmében az Agora Nonprofit Kft. egy olyan komplex kultúra-, szabadidő-, és közösségszervező, sportlétesítményeket üzemeltető szervezetként működik, amelyben a sport, a kultúra és a vendéglátás egymást erősítő módon kiszolgálja a város és a térség lakóinak, cégeinek igényeit. Az új szervezet, az új név egy új, sikeres korszakot ígér a város közösségi életének szervezésében, menedzselésében.         

 

Előzmények A Közművelődés Háza 1985-ös alapítása óta a megyeszékhely egyik jelentős kulturális intézményeként mindig a figyelem középpontjában állt. Mértékadó, modern gondolkodású szakmai irányzata nem csak a megyében, de az országban, sőt a határon túl is ismertté tette. 1991. január 1-ig – megyei fenntartásban – módszertani-hálózati és fejlesztő központként működött. Ezek a funkciók a városi fenntartásba való kerülést követően részben megmaradtak, részben átalakultak. Városi intézményként  a kultúra közvetítése, a szabadidő szervezése, rekreáció és közösségszervező funkciók ellátása volt a legfontosabb feladata. A házban működött színjátszó-versmondó, néptánc, népzene csoport, amatőr képző- és iparművész kör és kórusmozgalom (KÓTA) is. A Közművelődés Háza 1994-ben – Magyarországon elsőként – közhasznú társasággá alakult. A nehéz pénzügyi helyzet ellenére – pályázatoknak, szponzoroknak és nem utolsó sorban elhivatott kollégáknak köszönhetően – ebben az időszakban épült meg galériája, átépült az aula, elindult több program mellett a Tatabányai Társasági Estély, a Szentivánéji Karnevál és a munkanélküli fiatalok pályaorientációs programjának szervezése. Ekkor indult útjára számtalan, ma is élő, népszerű kezdeményezés és program:

A Közösségi rádió (Radír Rádió), A Tatabányai Hírmondó, Az Itthon, városi hetilap, A Víz, Zene, Virág Fesztivál elődje, a „Várudvari Játékok, avagy reneszánsz mulatság Zsigmond király emlékére” a tatai vár környékén.

A fenntartó, a működési feltételek és formák többször változtak az évek során.  Egy dolog változatlan maradt: a szakmai elhivatottság, a minőségre és az állandó megújulásra való törekvés

Tatabánya ( emlékmű)

Tatabánya ( barlang)

Tatabánya ( művészeti alkotás,építmény)

A színház 2009. szeptember 25-én tartotta ünnepélyes színháznyitó díszelőadását: Bertolt Brecht darabját Kaukázusi krétakör - Tatabánya címmel Novák Eszter állította színpadra.

Tatabánya ( kilátó)

A Tatabánya feletti Csúcs-hegyen álló 30 méteres, aknatoronyból kialakított toronyból kitűnő kilátás nyílik a környék szépségeire. Az eredeti nevén Bányász kilátót ma Ranzinger Vince kilátónak hívják.

 

Tatabánya ( templom)

Tatabánya ( templom)

Tatabánya ( templom)

A község neve 1947-ig Alsógalla volt. Felsõgalla filiájából 1800-ban alapították újra plébániáját. Mai temploma 1751-71 közt épült. A gyõri egyházmegyétõl 1993-ban került egyházmegyénkhez.

Anyakönyvek: kereszteltekrõl 1800-tól, Anyakönyvek: házasultakról 1801-tõl, Anyakönyvek: megholtakról 1807-tõl Historia Domus: 1986-tól Plébánosok: Zetykó János 1800–, Puszaker Tóbiás 1802–, Polák József 1843–, Gelbmann Márton 1846–, Csermely Ignác 1847–, Hencz József 1855–, Garay Sádor 1866–, Sumbzky Antal –; Rosta József 1890–, Huber Dénes –, Csebits Ignác 1937–, Ledniczky József 1937–, Pregler Mátyás 1941–, Fennesz Imre 1942–, Vass Péter SchP 1948–, Horváth József 1955–, Jéger György 1969–, Pados József 1976–, Takács Nándor 1978–, Varga János 1986–, Simon Péter 2000–, Tatabánya-Alsógalla látja el 2007–, Tatabánya-Bánhida látja el 2015-től.

Tatabánya ( templom)

1903-ban alapított egyházközség, temploma 1911-ben épült. A gyõri egyházmegyétõl 1993-ban került egyházmegyénkhez.

Anyakönyvek: 1903-tól Historia Domus: – Plébánosok: Seedoch Vince Károly 1903–, Kriegler György 1935–, Nedosovszky János 1936–, Káli László 1960–, Brückner Ákos 1969–, Lándori Tamás 1976–, Kóczán Árpád 1991–, Nyárai Horváth István 1994–, Tatabánya-Alsógalla látja el 2007–, Tatabánya-Bánhida látja el 2015-től

Tatabánya ( szobor)

Szent Imre herceg műkő szobra Tatabányán a Május 1. parkban látható az Óvárosi Szent István templom mellett. Reisch Károly 1924-ben készítette a Szent Imrét ábrázoló remekműve, és eredetileg az Újtemplom előtti téren állt, és csak 1990-ben került áthelyezésre a jelenlegi helyére.

Szent Imre

Szent Imre herceg Magyarország első királyának I. Szent István és Boldog Gizella volt az egyik fia. A herceg alakját legtöbbször lágy, szinte nőies vonásokkal szokták megformálni, életében tett szüzességi fogadalma és érzékeny, istentisztelő jelleme miatt. A kezében tartott attribútuma, a liliom is tisztaságát jelképezi. A szobor egy széles, szépen megmunkált, motívumokban gazdag oszlopszerű talapzaton áll.

Tatabánya ( különleges hely)

Tatabánya ( kápolna)

Tatabánya ( emlékmű)

Tokod ( kápolna)

Tokod ( templom)

Tokod ( templom)

Tokod ( római kori romok)

Tát ( horgásztó)

Tát ( templom)

Tát ( torony)

Tát ( feszület)

Tát ( kápolna)

Tát ( emlékmű)

Tát ( szökőkút)

Tát ( szobor)

Tök ( galéria)

Tök ( templom)

Templomrom, román stílusú, 12. sz.

    A községtől ÉK-re, szabad fennsíkon épült. Jelenleg kiterjedt szőlő veszi körül Téglalap alaprajzú hajóhoz félköríves szentély csatlakozik, felmenő falai azonban számos helyen leomlottak. Hiányzik a szentély középső része, a teljes Ny-i homlokzat, valamint a hajó É-i és D-i falának Ny-i szakasza. A még álló falak öt-hat méter magasak. A vegyes kőfalazat meglévő sarkai faragott kváderkövekből rakottak. Külső és belső falfelületein számos gerendalyuk figyelhető meg. Az É-i fal diadalív felőli sarkán fülke /?/, melynek negyedköríve a diadalív homlokfalába fut.

Tök ( templom)

Vértesszőlős ( múzeum)

Vértesszőlős ( tájház)

A régi parasztházat a helyi önkormányzat vette meg néprajzi gyűjtemények elhelyezése céljából. Azóta restaurálták, és a helyi népi bútorzattal, tárgyakkal be is „lakták”.

Vértesszőlős ( templom)

Vértesszőlős ( kápolna)

Vértesszőlős ( emlékmű)

Vértesszőlős ( emlékmű)

Vértesszőlős ( szobor)

Vértesszőlős ( híd)

Zsámbék ( templom)

(Ez a honlap csak ismeretterjesztési célt szolgál, konkrét informácókért - nyitva tartás, belépő árak stb. - kérjük, keresse Zsámbék Város Önkormányzatát (www.zsambek.hu))

Zsámbék ( múzeum)

Zsámbék ( kiállítás)

A múzeum a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület szervezésében a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum segítségével 2006. szep-tember 22-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A Magyarországon elsőként megvalósuló speciális fegyvernemi múzeum a magyar légvédelem történetét mutatja be. A hajdani Zsámbéki Légvédelmi Rakétaosztály harcál-láspontjának területe teszi lehetővé a cseppet sem kisméretű légvédelmi berendezések bemutatását. A korábban szigorúan titkos katonai objektum a Budapest körüli légvé-delmi rendszer részét képezte. A 60-as évektől a 90-es évek végéig működő rendszer vegyes típusú légvédelmi rakétaosztályokból állt, melyek eszközei 500 m-től egészen 257 km hatótávolságig képesek lehettek volna ellenséges légi célok megsemmisítésére, magassági tartományuk pedig 20 m-től 40 km-ig terjed. A rendszerváltás, a Varsói-szerződés megszűnése és a NATO-hoz való csatlakozás szükségessé tette a magyar haderő átalakítását is. Az átszervezés 1990-2001-ig tartott. Ebben az időszakban osztályok szűntek meg, és sok eszközt vontak ki a hadrendből, melyeket a Múzeum létrehozása mentett meg az enyészettől.

Zsámbék ( templom)

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom építésére 1749-54 között került sor, mikor már szinte csak sváb bevándorlók alkotják Zsámbék lakosságát.

Zsámbék ( emlékmű)

Az emlékmű mai formájában nem teljes. Az oszlopfejről hiányzik az Immaculata (Szűz Máriát ábrázoló) szobor.

Zsámbék ( pincesor)

Összefüggő zöld sziget Zsámbék belterületén, amely a kitelepítésig itt élt német lakosság borászati hagyományainak emlékét őrzi.

Zsámbék ( kápolna)

Zsámbék ( műemlék épület)

Zsámbék egyik legrégebbi, 1740 körül épült lakóházában, sváb helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg.

Zsámbék ( Kút)

A szokatlanul nagy méretű gyönyörű építmény évszázadokon át szolgáltatott ivóvizet a zsámbékiak számára.

Zsámbék ( különleges hely)

A terület 1908-ban került a Keresztes nővérek tulajdonába, akik tanuló, pihenő és imádkozó helyet hoztak itt létre diákjaik és maguk számára. Műemléki védettség alatt áll.

Címlap
Előző oldal
Lap tetejére
Lista eleje

Technikai kérdések

Üzlet

Adataim

  • Bejelentkezés
  • Regisztráció
  • Belépés/regisztráció facebook-kal
©2018 Minden jog fenntartva | szallas@szallashegyek.hu | +36 70 603 3312
Börzsöny szállásBörzsöny vendéglátásBörzsöny látnivalóBörzsöny programBörzsöny szolgáltatásBörzsöny túraBörzsöny közlekedésBörzsöny helyi termékBörzsöny szabadidőBörzsöny erdei iskolaBörzsöny csapatépítésPilis szállásPilis vendéglátásPilis látnivalóPilis programPilis szolgáltatásPilis túraPilis közlekedésPilis helyi termékPilis szabadidőPilis erdei iskolaPilis csapatépítésCserhát szállásCserhát vendéglátásCserhát látnivalóCserhát programCserhát szolgáltatásCserhát túraCserhát közlekedésCserhát helyi termékCserhát szabadidőCserhát erdei iskolaCserhát csapatépítésGerecse szállásGerecse vendéglátásGerecse látnivalóGerecse programGerecse szolgáltatásGerecse túraGerecse közlekedésGerecse helyi termékGerecse szabadidőGerecse erdei iskolaGerecse csapatépítésVértes szállásVértes vendéglátásVértes látnivalóVértes programVértes szolgáltatásVértes túraVértes közlekedésVértes helyi termékVértes szabadidőVértes erdei iskolaVértes csapatépítésBükk szállásBükk vendéglátásBükk látnivalóBükk programBükk szolgáltatásBükk túraBükk közlekedésBükk helyi termékBükk szabadidőBükk erdei iskolaBükk csapatépítésMátra szállásMátra vendéglátásMátra látnivalóMátra programMátra szolgáltatásMátra túraMátra közlekedésMátra helyi termékMátra szabadidőMátra erdei iskolaMátra csapatépítésMecsek szállásMecsek vendéglátásMecsek látnivalóMecsek programMecsek szolgáltatásMecsek túraMecsek közlekedésMecsek helyi termékMecsek szabadidőMecsek erdei iskolaMecsek csapatépítésVelencei tó szállásVelencei tó vendéglátásVelencei tó látnivalóVelencei tó programVelencei tó szolgáltatásVelencei tó túraVelencei tó közlekedésVelencei tó helyi termékVelencei tó szabadidőVelencei tó erdei iskolaVelencei tó csapatépítésBalaton szállásBalaton vendéglátásBalaton látnivalóBalaton programBalaton szolgáltatásBalaton túraBalaton közlekedésBalaton helyi termékBalaton szabadidőBalaton erdei iskolaBalaton csapatépítés