Ecsegi Szentkút (Kút)

A török hódoltság végének egyháztör - téneti jelentőségű eseménye, hogy a falu délnyugati határában, a mai Petőfi út végén túl, a domboldalban gyógyító vizű forrás tört fel, amely fölé 1680- ban Nagyboldogasszony tiszteletére templomot emeltek

 Hamar búcsúhel y - lyé lett az ecsegi Szentkút, amely főleg szembetegségek gyógyítása terén vált híressé. Még Máramarosból is érkez - tek ide zarándokok. Ettől a víztől várt gyógyulást gróf Grassalkovich Antalné is, aki elveszett szeme világának vis z - szanyerését remélte a kúrától. 1772-re azonban a forrás elapadt, a zarándokok száma is megcsappant, a templom ál - lapota romlásnak indult, míg 1864-re nyoma sem maradt. Az 1930-as évek - ben Pálos Pál plébános feltárta a régi templom alapjait, és ismét megfúrat - ta a forrást. Utódja, Rácz István, majd Thuróczy Jenő plébános a kápolna fel - építésébe is belekezdett, de a befejezés elmaradt. Az omladék egészen a ’80-as évekig állt, aztán végleg elbontották. Néhány éve az önkormányzat ismét megfúratta a kutat, amely ma tiszta, hideg és jóízű vizet ad. Mára a Szent - kút környezete megszépült: nagy fa - kereszt és kis fémfeszület jelzi a szent helyet a faluszéli füves-fás dombháton, ahonnan csodás panoráma tárul fel északi-északkeleti irányba. A kút köré lourdes-i barlangot emeltek, bejáratát vasrács óvja.