Környék km | Rendezés:   Infobuborék

Cserhát látnivaló

A közel hat hektáros parkban az építkezéssel 1910-re készült el a Prónay család. Az épület megjelenésében a régi magyar várkastélyokat idézi, a saroktornyok a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemzők. A belső tér a kényelem és a reprezentáció mértéktartó barokkos megfogalmazása.

Acsa ( templom)

A homlokzati tornyos, kisméretű barokk templomot 1780-ban emeltette Migazzi püspök - a korábbi, középkori templomból megmaradt alapfalakra.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom hajóját és a keskenyebb négyzetes alaprajzú szentélyt csehsüveg-boltozat fedi. A belsőben egyszerű berendezés látható.

Acsa ( templom)

Az Acsára bevándorolt szlovák ajkú telepesek a hagyomány szerint elõbb kezdtek el templomot építeni, (1630 körül) mint saját házaikat. œHa lesz Istennek háza, lesz hol erõt kapnunk, hogy házainkat felépíthessük.œ Ez a vesszõbõl és sárból tapasztott falú templom csak néhány évig állt, és átadta helyét egy jóval nagyobb és igényesebb fatemplomnak. (1636) Ez 1702-ben leégett, vagy felgyújtották, de fél év múlva már állt a még szebb és még nagyobb fatemplom. Ebben az idõben telepedett a környékre a báró Prónay család, akik szintén evangélikusok lévén elhatározták, hogy Acsára kõtemplomot építenek. Mivel Acsa nem volt artikuláris hely, a kõtemplom építése igencsak nehéz feladatnak bizonyult. Hatósági engedélyeket nem kaptak. Végül olyan feltételekkel kaptak templomépítésre engedélyt, hogy annak alapterülete nem lehet nagyobb 6-szor 18 méternél, a templomnak nem lehet tornya, harangja, karzata, boltíve, orgonája, padok is csak korlátozott számban. A legfurcsább kitétel azonban az volt, hogy ennek a templomnak építésével egyidõben építeni kell egy meghatározott méretû katolikus templomot is. Ezért az evangélikus Prónay báró kénytelen volt egyszerre két templomot építeni, melyek felszentelése is egyszerre történt 1752 november elsõ vasárnapján. Hiába mondta Prónay, hogy Acsán nincsenek katolikusok, œmajd lesznekœ - volt a válasz. Az evangélikus templom is elkészült jóval nagyobb méretben, mint amit az engedély elõírt, (10 x 27 méter) amiért bizonyos bírságot is kellett fizetni, de ezt a család bekalkulálta az építésbe. A templom alá a Prónay család kriptája került.

Acsa ( kastély)

Hegytetőre épült, téglalap alaprajzú, egyemeletes barokk épület. A kastély négyzetes udvar köré épült, sarkain négyszögletes alaprajzú tornyokkal. Az épületet magas kontyetető, tornyait nyolcoldalú sátortetővel lezárt manzárdtető fedi. A homlokzat földszinti részét sávozás díszíti. A főhomlokzat a saroktornyokkal 1+7+1 tengelyes osztást mutat, az oldalhomlokzatok 7 tengelyesek. A falak alján magas lábazat fut körül. A tornyok minden szintjén és oldalán 1-1 szögletes záródású ablak található. A főbejárat aszimmetrikus elhelyezésű. Fölötte díszesen faragott, ívelt szemöldökpárkány látható ötágú bárói koronás, akantusszal és kagylóval díszített címerrel, fáklyákkal és az építtetőkre utaló, kronosztikonos felirattal.

Alsópetény ( kastély)

Az alsópetényi Prónay-kastély épített örökségünk értékes eleme, mivel a nemesi rezidenciák egy nagymértékben elpusztult csoportjához tartozik. 

Alsópetény ( park)

2 ha-os park, a kertészlakkal és a botanikai értékekkel, természetvédelmi terület.

Alsópetény ( műemlék épület)

A templom mellett áll a XVIII. századi barokk kétemeletes harangtorony öv-, és órapárkánnyal.

Alsópetény ( emlékmű)

Magyarországon egyedülálló a temetőben található későbarokk piramis alakú oszlop, amelyet 1791-ben Gyurcsányi Ignácné Blaskovics Terézia emeltetett, a Hármaskönyv (Tripartitum) szerzője, Werbőczy István emlékére. Latin nyelvű felirata magyar fordításban körülbelül így hangzik: "A haza törvényeit itt szedte rendbe Werbőczy, porlad az írójuk, a háza, de törvénye él az ősi."

Alsópetény ( templom)

Alsótold ( műemlék épület)

A ma is meglévő harang egy kétágú, kútágasszerű haranglábban volt. A jelenlegi homokkőből készült, gúlafedelű haranglábat 1957-ben építette Fekete Pál alsótoldi kőművesmester, amelyet az önkormányzat 2005-ben újíttatott fel. Nefelejcs út 1.

Alsótold ( műemlék épület)

Alsótold ( kúria)

Klasszicista jellegű, 1830-ban épült. Jelenleg üresen áll.

Alsótold ( emlékmű)

A világháborúban a község lakói közül 72-en vonultak hadba, kik közül 8 hősi halált halt. A két világháború helybeli áldozatainak emlékére 1993-ban kettős keresztel ellátott emlékművet állított az önkormányzat a község központjába.

Alsótold ( kápolna)

Balassagyarmat ( templom)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( templom)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( múzeum)

Balassagyarmat ( emlékmű)

Balassagyarmat ( múzeum)

Balassagyarmat ( galéria)

Balassagyarmat ( kálvária)

Balassagyarmat ( tanösvény)

Balassagyarmat ( szobor)

Balassagyarmat ( múzeum)

Balassagyarmat ( szobor)

Balassagyarmat ( galéria)

Balassagyarmat ( emlékmű)

Balassagyarmat ( szobor)

Becske ( kúria)

Az 1820 körül épült, eredetileg klasszicista stílusú épületet a XIX. században eklektikus stílusban átalakították. 2002-ig óvodaként üzemelt.

Becske ( emlékmű)

2008. szeptember 14-én, a Becske község mellett található Csigahegyen avatták fel Magyarország új, szám szerint hetedik buddhista sztúpáját.

Becske ( feszület)

A templom előtt áll. "a dézsai szőlő gazdák 1858" felirattal.

Becske ( emlékmű)

A műkőből készült obeliszket a két világháború áldozatainak emlékére állították.

Becske ( híd)

A kőhíd a XVIII. században létesült, boltozata magas ívelésű, anyaga terméskő.

A római katolikus templom a legrégebbi épület a faluban. Eredetije középkori, a jelenlegi fallal körülkerített templom klasszicista stílusban épült 1800-ban. Az előző, 1593 őszén felgyújtott templomból megmentett 500 fontos harangján 1532-es évszám olvasható. A harang jelenleg is a templomban található. A dombra épített és körülkerített jellegzetes sisakfedésű egytornyú templom Becske faluképének meghatározó építménye. A templom előtt található egy kőfeszület „a dézsai szőlős gazdák 1858 felirattal.”

Bercel ( kastély)

Bercel legrégebbi katélyát várkastélyként szokás emlegetni. XVII. század végén a Bene család által épített kastély kisebb átalakításoktól eltekintve szinte eredeti formájában látható ma is. Számos nemesi család birtokában lévő épület végül 1945 után került a Magyar Állam tulajdonába, illetve a községi tanács kezelésébe. Ezt követően számos funkció látott el, pl: napközi otthon, iskola, könyvtár, gyógyszertár...!A négy saroktornyos korabarokk kastély ma magántulajdonban van, Bodor-kastély néven.

Bercel ( kastély)

Műemlékjellegű a Bercelly család által a XIX. század közepén késő klasszicista stílusban építtetett kúria. A család a nevét a faluról vette fel Berczelly-nek. A kúriát 1945 után többször átalakították, Működött itt Vakok Otthona, majd Szociális Foglalkoztató Intézet.Ma a megyei önkormányzat által működtetett Rehabilitációs Intézet és Ápoló- Gondozó Otthon található itt.

Bercel ( kastély)

A délnémet neogót stílusú épület 1890-ben nyerte el végleges formáját. Ezzel az évszámmal azonban a településen utolsóként épült kastély lett. 1906-ban Kállay Béniné Bethlen Vilma vásárolta meg, aki a híres Kállay Benjamin özvegye volt.( Róla bővebben a Kállay család síremléke pontban lehet olvasni) Halála után két lánya 1945-ben díjtalanul felajánlotta a kastélyt a falunak. Évekig iskola működött az épületben. Ma azonban egy magyar- és egy francia magánszemélyekből álló társaság tulajdonában va, akik különböző tréningek színhelyéül használják a kastélyt.

Bercel ( kúria)

A thüringiai eredetű nemesi család, a Marschallok 1880-ban vásárolták meg ezt az úrilakot. Így alakult ki a Marshall- kúria. 1952-től sorozatosan ötletek születtek a felhasználására, végül a "Vakintézet"bővítésére haswználták fel. 1980-tól szellemi fogyatékosok intézete működik itt, melyet a Megyei Önkormányzat üzemeltet.

Bercel ( kúria)

A thüringiai eredetű nemesi család, a Marschallok 1880-ban vásárolták meg ezt az úrilakot. Így alakult ki a Marshall- kúria. 1952-től sorozatosan ötletek születtek a felhasználására, végül a "Vakintézet"bővítésére haswználták fel. 1980-tól szellemi fogyatékosok intézete működik itt, melyet a Megyei Önkormányzat üzemeltet.

Bercel ( kúria)

A földszintes későbarokk épületének két kis saroktornya van. Előreugró középső, verandaszerű része zárt. Kéményén az 1782-es évszám látható, ez a legkorábbi adat amely a kúriával kapcsolatban felmerült. Legismertebb tulajdonosa, és egyben névadója Mühlrád Mór volt, aki részt vett az első világháborúban, és mint főhadnagy szerelet le. Aktív tagja volt a falu társadalmának, mind a megyei bizottság, mind a község képviselőtestülete soraiban tudhatta.73 évesen egy koncentrációs táborban halt meg. Ezt követően az épületet államosították.

Bercel ( kúria)

A kúriát az 1810- es években építették. Az épületnek nevet adó Pápay László katonatiszt volt. Az első világháborúban az Erdélyi fronton hadnagyként harcolt. Katonatársai elmondása alapján rendkívül jószívű, tisztességes ember volt. Minden tiltó rendelkezés ellenére minden zsidó és zsidó származású embert segített aaz őket ért támadásokkal szemben. Később a szovjet fronton harcolt, a háború végeztével pedig több hadifogoly tábort is megjárt. Az épület 1970-től varrodaként üzemelt, ez a műhely ma már azonban nem üzemel.

Bercel ( kúria)

A kúria építési ideje ismeretlen, de igen valószínű, hogy mai alakját az 1910-es évek környékén nyerte el. Névadója Székessy György földbirtokos. Részt vett az első világháborúban, 33 hónapig harcolt az orosz fronton, ahonnan többszörös kitüntetéssel tért haza. A falu életében szervesen részt vett. A berceli Gazda és Iparoskör , a Tejszövetkezet, az Egységes Párt és a Lövészegylet elnöke, tűzoltóparancsnok és nem utolsó sorban községi képviselő volt. A második világháborúban a szovjet fronton harcolva tűnt el. A kúria ma magánkézben van

Bercel ( templom)

Műemlék jellegű Bercel római katolikus temploma is, amely 1752-1767 között épült barokk stílusban. Ez a falu jelenlegi temploma, amely Szent Péter és Pál apostolok nevében őrzi a korábbi templom emlékét. Az új templom felépülése két váci püspöknek köszönhető, akiknek emlékét kőcímer jelzi. Althann Mihály Károly váci püspök címere az oltárnál,a főbejárata felett pedig Migazzi Kristóf váci püspök címere látható. Az építkezés 1767-ben fejeződött be, de ekkor még nem volt tornya a templomnak. Ennek építéséhez 1811-ben kezdtek hozzá. Említésre méltó még a templom előtt látható Vir dolorum, vagyis a Búsuló Krisztus szobra.

- Boldogságos Szűz Mária képolna A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére ajánlott kápolna a temetőben, a Berczelly család sírboltja fölé épült.  Berczelly Jenő 1897-ben családi sírboltot építetett, fölé pedig egy képolnát. Innen ismeretes a kápolna megépülésének dátuma.

Bercel ( kápolna)

A régi kövesdi országút mellett lévő kápolna keletkezési körülményeit csak találgatjuk. Első említése 1829- ből származik.

Bercel ( emlékmű)

Kállay Benjamin (1839- 1903)

Kállay Béni 1839-ben született Pesten. Tanulmányait főként magánúton végezte. Igen tehetséges fiatalember volt, több nyelven beszélt, érdekelte a történelem és a matematika is. 1867-es kiegyezést követően gróf Andrássy Gyula javaslatára az osztrák-magyar közös külügyminisztériumba került. 1882-ben már mint osztrák-magyar pénzügyminiszterrel találkozhatunk vele. Minden fontos tisztsége mellett történelmi műveket írt, fordított, tanulmányokat írt, különösen érdekelte a Balkán helyzete. A Magyar- és az Osztrák Tudományos Akadémia tagja is volt. 1903-ban Bécsben halt meg, a temetésére azonban a Fiumei úti temetőben került sor.

Halála után özvegye megvásárolta a Kállay-kastélyt, 1906-ban. Tervei között szerepelt egy családi kripta megépítése, melyre sor is került. Az öregedő Kállay Béniné Bethlen Vilma 1926-ban úgy döntött, hogy férje és rokonai maradványait áthelyezteti a családi kriptába. Az 1950-es éveket követően a kriptát többször feltörték, megrongálták, kifosztották. Ezért 2004-ben felszámolták a családi sírboltot, és ünnepélyes keretek között a falu temetőjében az összes családtagot örök nyugalomba helyezték. A temetőben található díszemlékmű található.

Bercel ( múzeum)

A hagyományos paraszti élet berendezéseit és használati tárgyait, eszközeit bemutató gyűjtemény.

Bokor ( különleges hely)

Bokor ( templom)

Bokor ( templom)

Bokor ( templom)

Bokor ( tájház)

A tájház épülete szlovák stílusban épült, közel 110 éves, a falu egyetlen, eredeti állapotában fennmaradt épülete. A gyűjtemény közel 100 darabból áll, jól tükrözi a múltbéli népi tárgyi világot, másrészt e kis falu vitalitását, hiszen kicsinysége ellenére képes volt az elődök értékeit megmenteni és az utódok számára tanulságosan bemutatni. A Tájházról és a gyűjteményről bővebb információk az alábbi személyektől szerezhetők be: Szepes Péterné, Hegedűs Pálné Cím: 3066 Bokor, Béke út 21. Tel.: 32/383-007, 30/292-1199

Barokk stílusban épült. Buják plébániáját először 1542-ben említik, az akkori templom helye azonban ismeretlen. A mai templom 1752-57-ben épült.

Buják ( vár, várrom)

A vár alapjait valószínűleg a tatárjárás után rakták le, az öregtorony 1303-ban már állt. Csák Máté kiskirálysága alatt nagyobb harcok folytak ezen a helyen. Ma már csak romok láthatók.

 

Buják ( tanösvény)

Buják ( kilátó)

Buják ( templom)

Buják ( kálvária)

A községtől nyugatra található a Kálvária-hegy, amelyen egy kálvária, a Szent Anna-kápolna és egy remetelak áll. 

Kálvária

Keletkezésének pontos ideje nem ismert, de egy 1790-es feljegyzés szerint akkoriban három, fából faragott kereszt állt a Kálvária-hegyen. Miután ezeket egy vihar kidöntötte, új, kőből készült kereszteket állítottak a helyükre. Több szobor is itt kapott helyet, köztük Mária Magdolna és János apostol szobra is, amelyek ma a Szent Márton-templom előtti szabadtéri oltáron állnak. 

A kálváriát azonban újabb hatalmas vihar sújtotta, amiben a kálvária elemei ismét megsérültek. 1802-re sikerült mindent újjáépíteni. 

Boltozatos fülkékkel díszített kőfallal vették körbe a kálváriát, a fülkékbe pedig belekerültek a stációképek. 

A kálvária 1802-ben történt felújításakor építették fel a hegyen, a kálvária új kerítése mellett a barokk stílusú Szent Anna-kápolnát, és mellé a kis lakást, amelyet remetelaknak neveztek el. A kápolna teljesen berendezett volt, a kis lakásba pedig beköltözött a "remete", aki valójában a falu szegénye volt. Az ő feladata volt a kápolna felügyelete és rendben tartása, a harangozás és a misék alatt pedig ő kezelte az orgonát. A munkák elvégzéséért cserébe a helyiek gondoskodtak a szegény emberről. 

Buják ( különleges hely)

A község határában találhatóak Buják legfőbb nevezetességei, a védett tölgyfák. A Keselyréten található csemetekert előtt áll a két tölgy matuzsálem, a harmadik pedig bent a kertben, amelyek 380-400 év körüliek, törzskerületük 6 méter, magasságuk pedig eléri a 25 métert.

Buják ( forrás)

Bujáktól Terény felé haladva az erdei úton tehetünk egy rövid kirándulást, amelynek során megcsodálhatjuk az Egidius-forrást. A Selyemrétet elérve, ha az erdő szélén balra haladunk, megtaláljuk a forrást, amely 1943 óta áll oltalom alatt. Ekkor építették fölé a kőboltozatot, amely ma is védi a forrás értékes vizét. 

Buják ( kiállítás)

Buják ( emlékmű)

Készült 1812-ben. A Deréksor út és a Kossuth Lajos utca sarkán található.

Buják ( múzeum)

Bánk ( múzeum)

Szlovák Nemzetiségi Kiállítás Mozgássérülteknek biztosított a látogatás. Tárlat vezetés: magyar nyelven

Bánk ( templom)

Stílusa: késői barokk 

Építési ideje: 1791. 

Bánk ( szobor)

Életnagyságú bronz portré, faragott mészkő talpazaton.  Laluja András szobrászművész alkotása. Felavatva: 1986-ban  A Szlovák Tájház bejáratánál látható.

A múzeum egész évben látogatható. Látványkovácsolás előre egyeztetett időpontban. 

Bér ( pincesor)

Bér ófalujában 70 pince emlékeztet a szőlőművelés helyi hagyományaira.

Bér ( malom)

Bér ( különleges hely)

Bér ( templom)

Bér ( műemlék épület)

1820 körül, feltehetőleg egy korábbi épület felhasználásával épült az a műemléki védelem alatt álló, klasszicista stílusú paplak, amely az evangélikus templom mellett áll. Az épület udvar felé eső homlokzata tornácos, a telken pedig egy XVIII. századi melléképület is található. 

Bér ( kúria)

Cserháthaláp ( templom)

A Szent Péter és Pál római katolikus, a község közepén álló templom elődje egy késő barokk stílusú kápolna, mely a XVIII. században épült. Mai formáját 1907-ben nyerte el, ekkor készült el a torony is. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet 1790 körül festették. Legutóbb 1980-ban újították fel.

Cserháthaláp ( kúria)

1925-ig négy kúriaépület volt a faluban, melyek Buth János, Weiss Emil, Halápi Oszkár és Balcher Ignác tulajdonában voltak. A legidősebb kastély az 1700-as években épült, de napjainkban már csak a romjai láthatók. Weiss Emil 1925-ben épített úri lakot a családjának, róla kapta a nevét a mai is eredeti állapotában látható kúria. Később az épületben található két nagy termet egybenyitották és kultúrházként használták. A kúria bejárata elölről nyílt, amelyhez boltíves kapuval kezdődő lépcsők vezettek - ez később beomlott és betemették. 1969-től a Műdekor KTSZ cserháthalápi telephelyeként funkcionált, ahol kegyeleti tárgyak előállításával foglalkoztak.

Cserháthaláp ( horgásztó)

A település határában helyezkedik el a Rézparti - Víztározó Horgásztó, amelynek 8,8 hektáros területe távolról nézve szívalakú formát rajzol ki. A tó fölött magasodó hegyről (Rézpart) gyönyörű kilátást élvezhetünk. Az 1997-ben mesterségesen kialakított tározót körülölelő dombok kirándulásra, a megkapóan gyönyörű környezet természetfotózásra, horgászatra és pihenésre kiválóan alkalmas.

Cserhátsurány ( kastély)

Cserhátsurány ( templom)

Cserhátsurány ( kastély)

Cserhátsurány ( templom)

Cserhátsurány ( Tó)

Cserhátsurány ( kastély)

Cserhátsurány ( temető)

Cserhátsurány ( temető)

Cserhátsurány ( emlékmű)

Cserhátsurány ( múzeum)

Cserhátsurány ( kopjafa)

Cserhátsurány ( feszület)

Cserhátsurány ( feszület)

Cserhátsurány ( feszület)

Cserhátsurány ( kápolna)

Cserhátszentiván ( templom)

Cserhátszentiván ( római kori romok)

Cserhátszentiván ( templom)

Az 1942-ben épült templom a cserhátszentiváni plébános vezetésével, a helyi mesteremberek és a lakosság összefogásával készült el.

Cserhátszentiván ( különleges hely)

Cserhátszentiván ( kilátó)

Cserhátszentiván ( feszület)

Cserhátszentiván ( emlékmű)

Csővár ( Kút)

A vár a jelenleginél jóval kisebb elődje a feltételezések szerint IV. Béla magyar király szorgalmazására épült, szintén csak feltételezések szerint az ott élő tehetős Csői és Nézsai családok által. Építésének időszakára az ott talált ezüstpénzek utalnak. Később Csák Máté csapatai megostromolták és elpusztították, közel száz évvel később épült fel újra. Ekkori birtokosairól semmit nem tudni. 1423-ban Zsigmond király szerette volna, hogy a vár Garai János kezébe jusson, ez azonban Chapy András, a király egyik kegyeltjének ellenvéleménye miatt nem valósult meg.

Debercsény ( műemlék épület)

Debercsény ( templom)

Ecseg ( templom)

Ecseg ( vár, várrom)

Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény az iskolában.

Ecseg ( malom)

A volt Gyenes-féle vízimalom épülete a Várszeg út végén (ma vendégház)

Ecseg ( pincesor)

Ecseg ( kápolna)

Egyházasdengeleg ( templom)

Egyházasdengeleg ( templom)

Egyházasdengeleg ( tájház)

Felsőtold ( torony)

Felsőtoldnak nincs temploma, így a falu központjában lévő harangtorony harangját kondítják meg, amikor istentiszteletre hívják a lakosokat.

Felsőtold ( feszület)

Felsőtold ( emlékmű)

Galgagyörk ( templom)

Galgagyörk ( templom)

Galgagyörk ( templom)

Garáb ( templom)

Garáb ( különleges hely)

A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben található község fölé emelkedik az 541 méter magas Varjú-bérc, ahonnan jól megfigyelhető a vidék növényvilága.

Garáb ( emlékmű)

Garáb ( feszület)

Garáb ( emlékmű)

Herencsény ( templom)

Herencsény ( templom)

Herencsény ( feszület)

Herencsény ( kúria)

Herencsény ( szobor)

Herencsény ( múzeum)

A Herencsényi Fonó múzeumként, tájházként működik.

Hollókő ( vár, várrom)

Panoptikum Vagyis a „Kacsics-terem”: A 13. századi életkép a vár urát és családját mutatja be, amikor vendégeit fogadja. A hét bábuból álló panoptikum a várat építtető Kacsics család idejébe repít vissza bennünket, bemutatva az 1200-as évek női és férfi, nyugati- és keleti típusú-, valamint közrendű viseletét. A terem képet ad arról az időszakról, amikor lakták és használták a várat. Fegyverterem A falakon elhelyezett kézi fegyverek a 11. századtól a 16. századig mutatják be a hadviselés eszközeinek egy részét. A királyok és nemzetségek címerpajzsai a régi korok hangulatát idézik. A fegyverterem kiállítását a Képes Krónikából kinagyított képekkel és a hozzájuk tartozó magyarázó szövegekkel bővítik.

Hollókő ( múzeum)

Hollókő ( tájház)

Tájház A Hollókői Tájvédelmi Körzet, a Cserhát dombjai közé zárt Hollókő község és környéke építészeti, gazdálkodási és kulturális hagyományainak megóvására alakult 1977-ben. A hollókői várhegy alatt elterülő Ófalu ...

Hollókő ( múzeum)

1990 májusában nyílt meg a világ kulturális örökségéhez tartozó Hollókő védett faluközpontjában a Postamúzeum kiállítóhelye.

Hollókő ( múzeum)

Hollókő Ófalujában, az Alsókút és a várfeljáró között található Babamúzeum órási babagyűjteménnyel várja az érdeklődőket

Hollókő ( múzeum)

A Kossuth út 94. szám alatti palóc portán a hollókői népviselet készítésével, történetével ismerkedhetnek meg a látogatók, a korabeli, fekete-fehér felvételeken a kenderfeldolgozás menetébe pillanthatnak bele.

Hollókő ( múzeum)

Nyomdász szakmatörténeti kiállítás és interaktív bemutató A hét minden napján látogatható műhely az 1900-as évek nyomdaműhelyébe vezeti be a látogatókat, egyfajta időutazásként. A sok eredeti szerszám, használati eszköz, nyomógépek és könyvkötészeti szerszámok mellett több Gutenberg János által feltalált eszközt lehet kézbe fogva egy 19. századi nyomdász életét, munkáját megismerni, kipróbálni.

Hollókő ( múzeum)

A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. Központjában, a templommal átellenben álló egykori lakóház 1964 óta múzeum.

Hollókő ( tanösvény)

Hollókő ( tanösvény)

Hollókő ( tanösvény)

Egy fennmaradt újságcikk szerint a fürdő építése egy Bakay nevű körjegyző ötlete volt. A fürdő 1936-37-ben épült meg és Hollókő háború előtti idegenforgalmában jelentős szerepet játszott. A fürdő mellett kiszolgáló épületek ...

A Vár-alja tanösvény a Vár-forrásból eredő patak völgyében vezet és a környék vízhez kötődő természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A patakok, patak menti ligeterdők és a források élővilágának ismertetését az adott élőhelyen találhatjuk meg. Kétéltűek számára mesterségesen létrehozott kis vizeket is találunk az ösvényen, ahol megismerkedhetünk a foltos szalamandrával, valamint a többi kétéltű szaporodásával. A Vár-forrás és a múltban belőle táplált Parasztfürdő történetét is bemutatja

A források azok a helyek, ahol a láthatatlanul, lassan áramló felszín alatti víz útját valamilyen földtani jelenség megtöri és az a felszínre jut. Minden folyóvíz forrásból ered, de egészen más típusú források vannak a hegyvidéken ...

Hollókő ( tanösvény)

A források azok a helyek, ahol a láthatatlanul, lassan áramló felszín alatti víz útját valamilyen földtani jelenség megtöri és az a felszínre jut. Minden folyóvíz forrásból ered, de egészen más típusú források vannak a hegyvidéken ...

Hollókő ( tanösvény)

Hollókő ( emlékház)

Hollókő ( templom)

A fatornyos római katolikus templom, amely Tours-i Szent Márton püspökről kapta a nevét, Hollókő egyik jelképe. Az 1889-ben épült templom fából ácsolt tornya egyetlen szög felhasználása nélkül készült. 

Hollókő ( emlékház)

Horpács ( szobor)

Horpács 200 körüli lakosságszámával Nógrád megye egyik legkisebb települése, de kicsinysége ellenére jelentős értékekkel büszkélkedik. Első írásos említése 1291 – ből származik. A település legfontosabb nevezetessége a Mikszáth – kúria (Kossuth u. 5.), melyben a neves író életpályáját bemutató kiállítást tekintheti meg az idelátogató. Mikszáth Kálmán leszármazottai 1949 – ig lakták a kúriát. A falu látnivalói közé tartozik még az 1740 - 1744 között épült barokk stílusú templom. A temetőben és a templom melletti sírkertben nyugszik Nagy Iván történész, a balassagyarmati Palóc Múzeum megalapítója, Szontagh Pál politikus és Mauks Ilona, Mikszáth Kálmán felesége.

Mikszáth Kálmán (1847. január 16.-1910. május 28.) 1904-ben vásárolta meg Szontagh Pál örökösétől a horpácsi birtokot. A földszintes öreg kúria mellé 1906-ban új kastélyt építtetett fia tervei alapján. Homlokzati falán Jókai Mór dombormű látható. Horpács Mikszáthnak valóságos menedék volt. A választott otthon az idős, egyre súlyosodó betegséggel küszködő embernek a nyugalmat biztosította. A horpácsi kastély Mikszáth hírnevének köszönhetően őrizte meg irodalmi kegyhely jellegét.

A MIKSZÁTH című állandó kiállítás mikszáthi önéletrajz és korrajz is egyben. A mikszáthi életút szellemi és tárgyi hagyatéka legteljesebben itt, Horpácson, az ország egyetlen Mikszáth emlékhelyén tekinthető meg.

Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született egy Nógrád megyei kis faluban, Szklabonyán, és 1910. május 28-án halt meg az ország fővárosában, Budapesten. Életpályája a magyar történelem két tragikus pólusa közé feszül. Életműve nemcsak elválaszthatatlanul összekapcsolódik azzal a korszakkal, amelyben létrejött, de mi több, meghatározóan alakította is, úgyszólván Mikszáth a magyar századvéget saját arculatára formálta, és hagyományozta ránk műveiben. Erre a gondolatra épül fel az állandó irodalomtörténeti kiállítása, amelynek címe mindössze annyi: Mikszáth.

Az író műveiből vett szövegrészletek kísérik a látogatót. Az eredeti bútorok, használati tárgyak, képzőművészeti alkotások, a személyes relikviák, mind-mind az író emlékét idézik.

Kisecset ( emlékmű)

Kisecset ( emlékmű)

Kisecset ( templom)

XVIII.században épült.

Kisnémedi ( tájház)

Kisnémedi ( templom)

Kosd ( szobor)

Kosd ( emlékmű)

Kosd ( emlékmű)

Kosd ( templom)

Kosd ( templom)

Kozárd egyik érdekes látnivalója a Faluházhoz 2006-ban hozzáépített, fából készült Szeplőtelen fogantatás-kápolna, amelynek tetején üvegpiramis áll. A faluházként, kultúrházként és kápolnaként működő épületegyüttes tetőteraszáról beláthatjuk az egész falut és a környező dombokat.

 

 

Kozárd ( műemlék épület)

A falu központban álló, 1830 körül épült klasszicista stílusú haranglábat 2006-ban újították fel. Műemléki védelem alatt áll.

Kozárd ( kopjafa)

Kozárd ( szobor)

Kozárd ( szobor)

Kutasó ( műemlék épület)

Kutasó ( templom)

Kutasó kis evangélikus temploma a XX. század elején épült. 

Kutasó ( különleges hely)

Garábtól északra, a Zsunyi-hegy déli oldalán ered a patak legnagyobb ága, amelyet emiatt Cserhátszentivánig Zsunyi-pataknak neveznek. Cserhátszentivánnál egyesül a Kutasó felől folyó Cserkúti-patakkal, aminek másik neve a Szuha-patak. A Szuha szláv eredetű kifejezés, jelentése száraz. Ez az elnevezés így illik is a Szuha-patakra, ami nyaranta gyakran kiszárad. 

Kétbodony ( templom)

Kétbodony ( tájház)

Kérésre a szővő asszonyok bemutatót tartanak, az 1900-as éveknek megfelelően berendezett parasztházban.

Kétbodony ( horgásztó)

Magyarnándor ( kastély)

(A volt Buttler-kastély) eklektikus, némely részében klasszicista stílusú. Magyarnándorhoz tartozó Kelecsénypuszta (nem látogatható).

Magyarnándor ( kilátó)

A Nagy-Kilátó melyet Nagy János és családja építtetett, a Magyarnándor fölé emelkedő "Körtvélyes-árok" környéki domboldalon helyezkedik el. Az 5 x 5 méteres alapterületű 20 méter magas építményből csodás panoráma tárul elénk. Szemeink előtt megjelennek a Cserhát hegyvonulatai, a Naszály hegy, a Börzsöny hegység kontúrvonala, a Karancs hegy, tiszta idő esetén az Alacsony-Tátra vonulatait is megcsodálhatjuk.

Az építmény bárki számára, bármikor, ingyenesen látogatható.

Magyarnándor ( emlékmű)

Magyarnándor ( szobor)

XVIII. század végéről való.

Magyarnándor ( feszület)

Magyarnándor ( templom)

Magyarnándor ( emlékház)

Magyarnándor ( különleges hely)

A csobogó Magyarnándor délnyugati részén, a Debercsény felé vezető Dózsa György utca végénél, a Debercsényi-patakon található.

Magyarnándor ( múzeum)

A környék népi hagyományaihoz híven lett berendezve.

Magyarnándor ( pincesor)

A nándori pincesor egységesnek mondható terméskőből készült homlokzati megoldású. A fölötte magasodó fenyőerdővel és a pincesor előtt elterülő füves térséggel jó lehetőséget kínál egy kellemes pihenőhely kialakításához.

A magyarnándori I. Világháborús emlékmű (Hősök szobra). Itt a doni áttörés évfordulójakor (január 12.) és Hősök Napján (május utolsó vasárnapja) vannak megemlékezések.:

Az emlékművet 1933-ban, Hősök Napján (május utolsó vasárnapja) szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. Sajátossága a tetején elhelyezett Szent korona műkő másolat.

Az emlékmű eredetileg csak az I. világháború 40 magyarnándori hősi halottjának állít emléket, de később, 1953-ban a második világháború katona és civil áldozatainak az emléktáblája is erre az emlékműre került.

Magyarnándor ( műemlék épület)

Magyarnándor ( Tó)

Mohora ( kastély)

Építésének idejét pontosan nem tudni, a XVII. vagy XVIII. században épülhetett. A szépen karbantartott, felújított épület különlegessége a saroktornyain lévő négy hagymakupola. A főbejárathoz kétkarú lépcső vezet. A gróf Zichy, majd a Vay család a XIX. században volt birtokosa a kastélynak. Magántulajdonban van, nem látogatható.

A kiállításon a Mauks- és a Mikszáth család életéből is láthatunk mohorai kötődésű relikviákat. Az egykori Mauks-kúria kertjében egy több mint 150 éves, védett gesztenyefát találunk, amely alatt ülve Mikszáth Kálmán alkotott

Mohora ( pincesor)

Ezen a településrészen találhatók Mohora borospincéi és présházai.

Mohora ( emlékház)

A 2000-ben nyílt emlékkiállítás a mohorai születésű színésznő életét bemutató személyes tárgyakból és a színpadi szerepeiben viselt kosztümökből áll.

Mohora ( templom)

A község római katolikus temploma a XVIII. században épült.

Mohora ( emlékmű)

Az emlékművön egy obeliszk áll, annak a tetején pedig egy kardot tartó turul. Az I. világháború áldozatainak emlékére épült emlékmű később újabb emléktáblákkal bővült, így az 1848-49-es szabadságharcról, valamint a II. világháborúról is megemlékeznek. 

Mohora ( emlékmű)

Az egyszerű emlékművön fehér márványtábla található, amelyen a II. világháborúban elesett 26 mohorai neve szerepel, alatta pedig az elhurcolt katonák és civilek nevei.

Nagylóc templomát a XV. században építették, a XIX. században pedig nagymértékben átalakították, valamint ekkor építették hozzá a ma is látható neogót stílusú oldalhajókat.

Nagylóc ( különleges hely)

Egy ásatás során Árpád-kori és késő középkori cserepeket találtak a Várhegyen, amelyekből arra következtettek, hogy valaha egy őrtorony állhatott itt.

Nagylóc ( különleges hely)

Nagylóc ( kápolna)

A Hollókő felé vezető út mellett találjuk ezt a XVIII. századból ránk maradt kápolnát.

Nógrádkövesd ( templom)

Nógrádmegyer ( templom)

Nógrádmegyer ( templom)

Nógrádmegyer ( kúria)

Nógrádmegyer ( kúria)

Nógrádmegyer ( kúria)

Nógrádsipek ( templom)

Nógrádsipek ( kúria)

Nógrádsipek ( kúria)

Nógrádsipek ( emlékmű)

Nógrádsipek ( emlékmű)

Nógrádsipek ( feszület)

Nógrádsipek ( különleges hely)

Nógrádsipek ( forrás)

Nógrádsipek ( vár, várrom)

Nógrádsipek ( pincesor)

Nógrádsáp ( templom)

Nógrádsáp ( műemlék épület)

Nógrádsáp ( barlang)

Nőtincs ( templom)

1415-ben építették gótikus stílusban a falu külterületén, később a a terjeszkedés során került a faluba. Valószínűleg Széchy Miklós építtette. 1720-ban átépítették barokk stílusúra. A török pusztítás ideje alatt hosszabb ideig fedél nélkül állt. 1690-ben helyreállították. Egy ideig a reformátusok használták, ekkor 66 táblából álló festett, kazettás mennyezete volt. Később a váci püspök visszakövetelte a templomot, ekkor a reformátusok Kosdra távoztak. A templom kis dombon áll, főbejárata az előreugró toronyból nyílik. A hajó három részre osztható, boltozatokkal tagolva: a karzat és a hajó között pilléreket, míg a szentély és a hajó között csúcsíves boltozatot találunk. A korábbi hagymasisakú tornyot 1932-ben átalakították egyszerű gúlasisakká. A keleti oldalon mérműves ablak található. A főoltárkép 1858-ban készült, Szent Mártont ábrázolja. Szent Márton a betegek, szegények gyámolítójaként ismert tours-i püspök 316-397 között élt, Franciaország védőszentje. 1976-ban a templom restaurálásakor a keresztboltozatos szentélyben gótikus szentségtartó fülkét (pastoforium) és körülötte 16. századi falképtöredéket tártak fel. Nagy művészeti értékkel bír a templomban található rokokó stílusú szószék is. Orgonáját Schäfer Ágoston építette 1942-ben. A templomtoronyban 3 harang lakik: a 78 cm átmérőjű harangot Walser Ferenc öntötte 1890-ben, az 54,5 cm átmérőjű harang a Harangművek Rt-nél készült 1923-ban, míg a 46 cm átmérőjűt Szlezák László készítette 1929-ben. A templomon gótikus, barokk, rokokó és népi építészeti stílusjegyek egyaránt felfedezhetők.

Nőtincs ( kúria)

1809-ben épült a falu közepén klasszicista stílusban. A nemesi kúriák földszintes, L-alakú, hagyományos stílusában épült, nevezetes angolparkkal. Az épületen széles, tagolt koronázópárkány fut körbe. A Scitovszkyak 1859-től birtokolták a kúriát. A kastélyt övező 2 hektáros kertet védetté nyílvánították, hogy a még meglévő idős fákat, illetve a terület angolpark jellegét megőrizzék.

Nőtincs ( szobor)

    Egykori iskolaépület déli homlokzatán, csúcsíves, fogrovatos díszítésű falfülkében elhelyezett kisméretű, kőből faragott, festett barokk szobor. A szent álló alakja római katonai öltözékben, lábánál égő házzal látható. Alatta utólag odafalazott kettős barokk címerpajzs. Valószínűleg másodlagos elhelyezésben került jelenlegi helyére 1868-1869 között.

Nőtincs ( kápolna)

1892 épült, nevét a csehországi védőszentről, Nepomuki Szent Jánosról kapta. Nepomuki Szent János a gyónási titok védőszentje. A település peremén, a jelenkori temetőhöz vezető út mellett található. A kápolna Szent Amália nevét is viseli. Szent Amália, (eredeti nevén Analberga), nevének jelentése: szeplőtelen. Witgát lotharingiai herceg felesége volt. Három gyermeke született, haláluk után mindhármukat szentté avatták. Gyermekei: szent Adalbert, máskép Emebert, cambrayi püspök, szent-Renildisz apáca és szent Gudula, szinten apáca. Harmadik gyermekének születése után apácának, férje pedig szerzetesnek állt. A maubeugi kolostorban 690-ben halt meg. Holtteste Bingenben nyugszik.

Nőtincs ( Tó)

A Lókos-patak festői völgyében kialakított 40 hektáros mesterséges tavat a patak földuzzasztásával hozták létre.A rövid idő alatt itt megtelepedett növény és állatvilág védelme érdekében természet védelmi területté nyilvánították (forrás: itthon.hu)

Nőtincs ( temető)

Nőtincs ( emlékmű)

Alkotó: Ziman Lajos Avatás: 2002

A szobi szobrász itt talált helyet álmának, miután Szobon nem fogadták el az ötletét. Nap és hold az életet szimbolizálja, amelyből létre jött a kereszténység és ezeket a motívumokat óvja- védi a turul kiterjesztett szárnya. Az obeliszk közepén látható még a Széchy-ek pecsétje, ami ma már a község címere is.

Nőtincs ( szobor)

Alkotó: Koltai László Avatás: 2014

A királyi pár egy egy tömbből lett kifaragva a szobrászra jellemző fafaragást ebben a megyében több helyen láthat a kiránduló. Szent István kezében kard és kettős kereszt látható mögöttük három zászlórúd. Gizella kezében látható az országalma ami ebben az esetben szokatlan.

Nőtincs ( szobor)

Alkotó: Koltai László Avatás: 2014

"SZENT LÁSZLÓ 1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt.

Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett.

Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát.

Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán."

Patak ( híd)

A Dejtárra vezető úton, a Derék-patak fölött átívelő, háromlyukú barokk stílusú kőhíd 1800 táján épült, mellvédjét később emelték. A híd anyaga romhányi homokkő.

Patak ( múzeum)

A KALÁSZ ház épülete 2000-ben került átadásra. A közösségi ház több helyiségből áll. Az utcafronton található a tiszta szoba, melyben vetett ágy, sublót, szekrény, varrógép és egyéb használati tárgy található. A konyhában régi edények, kint, a pitvar részen gazdasági felszerelések láthatók. A nagyteremben népviseleti bemutató és a megújult KALÁSZ életéről fényképes kiállítás tekinthető meg.

Barokkstílusú kápolna.

Patak ( kápolna)

Patak ( templom)

Penc ( templom)

Penc ( templom)

Penc ( templom)

Penc ( kápolna)

Penc ( pincesor)

Penc ( kúria)

Penc ( különleges hely)

Püspökszilágy ( szobor)

Püspökszilágy ( feszület)

Püspökszilágy ( templom)

Püspökszilágy ( templom)

Püspökszilágy ( tájház)

Rimóc ( templom)

Palóc Főkötő kiállítás Kiállításunk igyekszik bemutatni a palócföldi főkötők szemet gyönyörködtető, finoman kidolgozott, igényesen díszített, csodálatos sokszínűségét, tisztelegve Palócföld népművészete és gazdag kultúrkincse előtt. A felújított, hagyományos stílusú parasztházban kialakított kiálíllítás keretében 20 palóc település 40 db főkötője csodálható meg. Cím: 3177 Rimóc, Hunyadi út 5. Elérhetőség: a polgármesteri hivatal telefonszámain, illetve: Beszkid Jánosné, 06-30-533-2383 Nyitva tartás: Telefonos egyeztetés szerint.

Rimóc ( műemlék épület)

A Szent Miklós-templomtól pár száz méterre, szemben található a műemlék jellegű, a templomhoz hasonlóan barokk stílusú plébániaház, amely 1786-ban épült, és jelenleg is működik.

Rimóc ( szobor)

Rimóc ( múzeum)

Falumúzeum Településünkön hagyományos stílusú parasztházban tekintheti meg a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, egykori életformájának tanúságtételét. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban megtekinthetőek az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak. Cím: 3177 Rimóc, István király út 43. Elérhetőség: a polgármesteri hivatal telefonszámain, illetve: Bablena Miklósné, 06-70-518 0997 Nyitvtartás: Az érdeklődőknek kérésre vagy csengetésre bármikor kinyitják, előzetes telefonos egyeztetés előnyös.

Rimóc ( múzeum)

A magántulajdonban lévő népviseletes Babamúzeumban a gyönyörű rimóci népviseletbe öltöztetett életnagyságú babák egy hagyományos stílusú parasztházban, régi bútorokkal és hagyományos használati tárgyakkal a korabeli paraszti életstílusnak megfelelően vannak elhelyezve. A múzeumban a „Bölcsőtől a sírig” című kiállítás keretében minden korcsoport rimóci népviselete megtekinthető. Cím: 3177 Rimóc, Virág út 10. Elérhetőség: Kiss Bertalanné, 06-32-388-266 Nyitva tartás: Előzetes telefonos egyeztetés előnyös.

Rimóc ( kápolna)

Rimóc ( kápolna)

Rimóc ( szobor)

Rimóc ( emlékmű)

Rimóc ( feszület)

Rimóc ( emlékmű)

Rimóc ( emlékmű)

Rimóc ( szobor)

Rimóc ( emlékház)

Romhány ( különleges hely)

Mintegy 25 m korona-átmérőjű, 20 m magas és 250 cm törzskerületű török mogyorófa (Corylus colurna) több mint 300 éves. Írásos feljegyzések szerint a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy török mogyorófa cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban az 1710. január 22-i csata emlékére. Történetek szerint a fát a katona nem a csata helyszínén ültette el, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi-mogyorófája.

Romhány ( templom)

1836-ban építették klasszicista stílusban.Egyhajós templom homlokzati síkban álló toronnyal. A főhomlokzat közepén két-két fali pillér felett háromszöges, párkányokkal erősen hangsúlyozott oromzati rész látható. A tornyot barokk sisak fedi. A szentély a hajótól keskenyebb, egyenes záródású. A templom ablakai szegmentívvel záródnak. A belső tér háromboltozatos.

Története: A községet egy 1496-os oklevél Eghazas Rohman néven említette. A név alapján középkori egyházának létezése feltételezhető. 1675-ben a Pongrácz térkép a törökdúlás után megmaradt egyházas helyek között tüntette fel. Az 1711-es Cananica Visitatió rossz állapotban lévő fatemplomot írt le, ennek helyére épült egy barokk templom. 1746- ból fa haranglábról van adatunk, de 1767 és 1832 között viszont már a templom tornyának harangjait sorolják fel. A mai épületet 1936-ban készítette Regele József építőmester klasszicista stílusban.

Romhány ( kúria)

Klasszicista jellegű épület, a XIX sz. elején épült, a XIX. Század végén átépítették. Földszintes, téglalap alaprajzú épület. A főhomlokzatból négy teljes és négy féloszloppal támasztott  nyitott portikusz ugrik ki, melyet párkánnal, faltükrökkel tagolt timpanon zár le.A timpanon belsejében körmezőben nemesi címerpajzs látható. A falak díszítés nélküliek.A főbejárat nagyobb előcsarnokba nyílik, a helyiségek részben boltozottak. A Prónay kastélyhoz hasonlóan az udvarát kétoldalt cselédházak zárják le.

Története: Borovszky szerint a kúriát még Sembery Márton építette 1780-ban. Az építés éve vitatható. 1888-ban az épület leégett, mai formáját a XIX. század végi helyreállításkor nyerte el. Időkozben a Laszkári család tulajdonába került. 1945 után a rendőrség épülete volt. 1980-tól mintabolt működött benne. Napjainkban az épület Önkormányzati tulajdon.

Romhány ( kastély)

A Prónay család építette 1780 körül, barokk stílusban. 1945 után TSZ iroda, majd általános iskola volt, aztán a Híradtástechnikai Anyagok Gyára vette meg. Napjainkban  Magántulajdonban van. Földszintes téglalap alapú kastély, két oldalán középrizalitta. A főbejárat a középrizalitról nyílik, ezt párkányok tagolják. A megtört vonalú oromzaton a Prónay család címere volt elhelyezve, de a címernek 1980 körül nyoma veszett. Az épületet kontyolt dongafedél borítja. Kétmenetes, középfolyosós helyiségeinek egy része boltozott. A kastély előtti kertet kétoldalt Egykori cselédházak fogják közre, az utca vonalát vaskerítés zárja le.

Romhány ( emlékmű)

Bereczki Máté 1824. szeptember 24-én született Romhányban. Apja  kőfaragó mester volt.  Iskoláit sok anyagi nehézségek közt végezte. Falusi iskolákba járt,  gimnáziumi tanulmányait Vácon végezte. Ezt követően korrepetálással tartotta fenn magát és elvégezte a Pesten jogot. Megtanult németül és franciául. Részt vette az 1848-49-es szabadságharcban, melynek leverése után álnéven bujdosott. 1862-ben Mezőkovácsházán telepedett le, hol rövid ideig körjegyző volt, majd tíz évig házitanító volt Sármezey Antal Csanád  gyermekei mellett. Megvásárolt egy földterületet, melyen megalapította jeles faiskoláját  és gyümölcsnemesítő telepét. A magyar és külföldi gyümölcsfajták leírásával a magyar pomológiai szakirodalom megteremtője. Tagja lett a belga Van Mons társulatnak és a német gyümölcsészegyletnek. Munkatársa volt a híres Pomologische Monatshefte című lapnak. Sok csümölcsészeti cikke jelent meg a gazdasági lapokban. 800 gyümölcsfajta pontos megállapítását és leírását végezte el. Legfőbb műve: Gyümölcsészeti vázlatok és a Gyümölcsjegyzék.

A török hódoltság idején a török haderő 1592. november 11-én érkezett Romhányhoz, ahova a 40 ezer fő körüli magyar sereg is megérkezett. Az ütközet a magyarok teljes győzelmével végződött, melynek során az akkor még fából készült Lókos patakon átívelő híd is elpusztult. Ennek emlékére készült a mai is meglévő háromlyukú műemlék kőhíd.

Romhány ( emlékmű)

A polgármesteri hivatal előtt álló kőből faragott millenniumi emlékoszlopot helyi faragók készítették.

Romhány ( tájház)

A néprajzi értékek bemutatása, a hagyomány és a múlt üzenetének átadása kiemelt figyelmet kap. Többnyelvű információ és háttéranyagok engednek közelebb a tárgyakhoz. Gyűjteményünk szívesen várja az érdeklődőket és a néprajzkutatókat.

Salgótarján Salgóbánya ( vár, várrom)

Szanda ( forrás)

Szanda ( kápolna)

Szanda ( tájház)

Kérjük, ajánlják rokonaiknak, távolabbi ismerőseiknek is ezt a közösségi összefogásból létrejött, helyi értékeket őrző, ingyenesen megtekinthető kiállítást!

Szanda ( vár, várrom)

Szirák ( kastély)

Ma kastélyszállóként üzemel.

Szirák ( templom)

Szirák ( templom)

Szátok ( templom)

Szátok ( emlékmű)

Szécsény ( múzeum)

Szécsény ( múzeum)

Szécsény ( múzeum)

Szécsény ( vár, várrom)

Az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt egykor a vár. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla. Egykor a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A 16. század második felében Disznóssy Ferenc várkapitány felgyújtatta. Az egykori gótikus vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkaI erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg.

Szécsény ( templom)

Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá. A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt díszudvarral. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet.

Kérjük a tisztelt látogatókat, hogy a hely szelleméhez méltó öltözékben jelenjenek meg (nők és férfiak egyaránt fedett vállal, térd alatt érő öltözetben)!

Szécsény ( templom)

Szécsény ( szobor)

A pestisjárvány megszűnésének emlékére állíttatta Forgách Zsigmond és felesége a Szentháromság-szobrot a 18. században.

Szécsény ( emlékház)

A Rákóczi utca 67. számú épületben működött Nógrád megye legrégibb, XVIII. századból való gyógyszertára.

Szécsény ( emlékmű)

A régi Velics házhoz tartozó kert kapuja. Haynald Lajos érsekről kapta a nevét, aki ebben a házban született és hármas intézményt - iskola, kórház, árvaház - alapított Szécsényben.

Szécsény ( park)

A Forgách kastély alján található a Várkert. A nagykiterjedésű gondozott terület a sétálni, és kikapcsolódni vágyó turisták, fiatalok kedvence. A gyönyörű fekvésű terület kavicsos sétányokkal behálózott tájvédelmi körzet nagyon szép turisztikai látnivalót kínál. A területen fekvő kis és nagy tó vízelvezető árkaival és szép fahidjaival okoz örömöt a természetszerető turistáknak.

Szécsény ( különleges hely)

A történelmi belvárost behálózzák a város díszburkolatú sétálóutcák. Az utcákon körbejárva Szécsény majdnem minden műemléke és turisztikai látnivalója a kastély, a várkert, a bástyák, a várfalak, a romtemplom, a templom, és egykori várkapu bejáratánál a gyógyszertár, és a Szentháromság szobor megtekinthető. A belső sétálóutcán ami a négyzet alakú Déli bástya mellett vezet az egykori várárok mellett a Velich ház udvarára és a Haynald kapun át a város főutcájára. A Haynald kapuval szemben a Tűztorny található. A virágos sétálóutca a kovácsoltvas padokkal és lámpaoszlopokkal hangulatos kiegíszítője városunknak.

Szécsény ( emlékház)

Tereske ( templom)

Tereske ( horgásztó)

Tereske ( múzeum)

Terény ( templom)

Terény ( templom)

Terény ( múzeum)

Terény ( múzeum)

Terény ( múzeum)

Terény ( tájház)

Terény ( galéria)

Terény ( emlékmű)

Terény ( műemlék épület)

Terény ( emlékház)

Terény ( emlékház)

Terény ( emlékház)

Terény ( kiállítás)

Terény ( emlékház)

Terény ( emlékház)

Terény ( fűvészkert)

Terény ( kiállítás)

Terény ( emlékház)

Varsány ( különleges hely)

Varsány ( emlékház)

Varsány ( kúria)

Varsány ( kastély)

Varsány ( múzeum)

Varsány ( kápolna)

Érsekvadkert ( emlékház)

Gazdag helytörténeti gyűjteménynek ad otthont a Helytörténeti Emlékház, amely 2005-től működik. Gyűjtője és gondozója a Réti házaspár, mindketten nyugdíjas pedagógusok.

Érsekvadkertet már 1227-ben az esztergomi érsek vadaskertjeként említik az okiratok.

Első községi pecsétjében (1795) és a mai címerében Szent Albert püspök, I. István királyunk bérmálójának alakja található. Az itt élők mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak, a kendertermesztés, feldolgozás mesterei voltak. Maguk fonta, szőtte, varrta, hímezte ágyneműivel, öltözetükkel Nógrád-megye egyik legszebb, legszínesebb palóc öltözetét hozták létre és viselik olykor ma is. Jellegzetes kontyos, később nagy kapubeállóval épített lakóházaik legtöbb bútorát, mezőgazdasági eszközeiket falusi mesterek vagy maguk készítették.

A Réti házaspár munkája tette lehetővé, hogy legyen emléke ennek a szorgos, hívő népnek, a kornak, amikor gáz, villany, vízvezeték, műanyag nélkül tisztább, emberibb életet éltek verejtékes munkában a szép nagy családok. Ezt példázza a kiállítás szereplőjeként a 8 felnőttből és a 3 gyermekből álló bábcsalád is.

Érsekvadkert ( galéria)

Érsekvadkert ( templom)

Érsekvadkert ( kápolna)

Érsekvadkert ( kúria)

Műemlék jellegű, késő barokk kúria, 1790 körül épült. Több átalakítás, felújítás után bölcsődeként hasznosították, majd kiállítási célokat szolgál. Az épület műemléki védelem alatt áll. A kúria főépületét kettős nyeregtető fedi, az udvari homlokzaton dór fejezetű pillérekkel megtámasztott, mellvédes tornác fut végig. Holakovszki István Pro Cultura-díjas tanár vásárolta meg a kúriát, majd saját pénzéből hozatta rendbe. Elképzelése szerint helytörténeti kiállítás, képzőművészeti galéria és alkotókör céljára hasznosítják majd a hajdanvolt úri lakot.

Érsekvadkert ( műemlék épület)

Az egykori intézői lak 1840 körül épült késő klasszicista stílusban. Az épületet később szolgálati lakásként hasznosították, majd állaga erősen leromlott.

Érsekvadkert ( Tó)

kellemes környezetben várja a horgászni, pihenni vágyókat

Címlap
Előző oldal
Lap tetejére
Lista eleje

Technikai kérdések

Üzlet

Adataim

  • Bejelentkezés
  • Regisztráció
  • Belépés/regisztráció facebook-kal
©2018 Minden jog fenntartva | szallas@szallashegyek.hu | +36 70 603 3312
Börzsöny szállásBörzsöny vendéglátásBörzsöny látnivalóBörzsöny programBörzsöny szolgáltatásBörzsöny túraBörzsöny közlekedésBörzsöny helyi termékBörzsöny szabadidőBörzsöny erdei iskolaBörzsöny csapatépítésPilis szállásPilis vendéglátásPilis látnivalóPilis programPilis szolgáltatásPilis túraPilis közlekedésPilis helyi termékPilis szabadidőPilis erdei iskolaPilis csapatépítésCserhát szállásCserhát vendéglátásCserhát látnivalóCserhát programCserhát szolgáltatásCserhát túraCserhát közlekedésCserhát helyi termékCserhát szabadidőCserhát erdei iskolaCserhát csapatépítésGerecse szállásGerecse vendéglátásGerecse látnivalóGerecse programGerecse szolgáltatásGerecse túraGerecse közlekedésGerecse helyi termékGerecse szabadidőGerecse erdei iskolaGerecse csapatépítésVértes szállásVértes vendéglátásVértes látnivalóVértes programVértes szolgáltatásVértes túraVértes közlekedésVértes helyi termékVértes szabadidőVértes erdei iskolaVértes csapatépítésBükk szállásBükk vendéglátásBükk látnivalóBükk programBükk szolgáltatásBükk túraBükk közlekedésBükk helyi termékBükk szabadidőBükk erdei iskolaBükk csapatépítésMátra szállásMátra vendéglátásMátra látnivalóMátra programMátra szolgáltatásMátra túraMátra közlekedésMátra helyi termékMátra szabadidőMátra erdei iskolaMátra csapatépítésMecsek szállásMecsek vendéglátásMecsek látnivalóMecsek programMecsek szolgáltatásMecsek túraMecsek közlekedésMecsek helyi termékMecsek szabadidőMecsek erdei iskolaMecsek csapatépítésVelencei tó szállásVelencei tó vendéglátásVelencei tó látnivalóVelencei tó programVelencei tó szolgáltatásVelencei tó túraVelencei tó közlekedésVelencei tó helyi termékVelencei tó szabadidőVelencei tó erdei iskolaVelencei tó csapatépítésBalaton szállásBalaton vendéglátásBalaton látnivalóBalaton programBalaton szolgáltatásBalaton túraBalaton közlekedésBalaton helyi termékBalaton szabadidőBalaton erdei iskolaBalaton csapatépítés