Környék km | Rendezés:   Infobuborék

Cserhát látnivaló

A közel hat hektáros parkban az építkezéssel 1910-re készült el a Prónay család. Az épület megjelenésében a régi magyar várkastélyokat idézi, a saroktornyok a felvidéki késő reneszánsz várkastélyokra jellemzők. A belső tér a kényelem és a reprezentáció mértéktartó barokkos megfogalmazása.

Acsa ( templom)

A homlokzati tornyos, kisméretű barokk templomot 1780-ban emeltette Migazzi püspök - a korábbi, középkori templomból megmaradt alapfalakra.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom hajóját és a keskenyebb négyzetes alaprajzú szentélyt csehsüveg-boltozat fedi. A belsőben egyszerű berendezés látható.

Acsa ( templom)

Az Acsára bevándorolt szlovák ajkú telepesek a hagyomány szerint elõbb kezdtek el templomot építeni, (1630 körül) mint saját házaikat. œHa lesz Istennek háza, lesz hol erõt kapnunk, hogy házainkat felépíthessük.œ Ez a vesszõbõl és sárból tapasztott falú templom csak néhány évig állt, és átadta helyét egy jóval nagyobb és igényesebb fatemplomnak. (1636) Ez 1702-ben leégett, vagy felgyújtották, de fél év múlva már állt a még szebb és még nagyobb fatemplom. Ebben az idõben telepedett a környékre a báró Prónay család, akik szintén evangélikusok lévén elhatározták, hogy Acsára kõtemplomot építenek. Mivel Acsa nem volt artikuláris hely, a kõtemplom építése igencsak nehéz feladatnak bizonyult. Hatósági engedélyeket nem kaptak. Végül olyan feltételekkel kaptak templomépítésre engedélyt, hogy annak alapterülete nem lehet nagyobb 6-szor 18 méternél, a templomnak nem lehet tornya, harangja, karzata, boltíve, orgonája, padok is csak korlátozott számban. A legfurcsább kitétel azonban az volt, hogy ennek a templomnak építésével egyidõben építeni kell egy meghatározott méretû katolikus templomot is. Ezért az evangélikus Prónay báró kénytelen volt egyszerre két templomot építeni, melyek felszentelése is egyszerre történt 1752 november elsõ vasárnapján. Hiába mondta Prónay, hogy Acsán nincsenek katolikusok, œmajd lesznekœ - volt a válasz. Az evangélikus templom is elkészült jóval nagyobb méretben, mint amit az engedély elõírt, (10 x 27 méter) amiért bizonyos bírságot is kellett fizetni, de ezt a család bekalkulálta az építésbe. A templom alá a Prónay család kriptája került.

Acsa ( kastély)

Hegytetőre épült, téglalap alaprajzú, egyemeletes barokk épület. A kastély négyzetes udvar köré épült, sarkain négyszögletes alaprajzú tornyokkal. Az épületet magas kontyetető, tornyait nyolcoldalú sátortetővel lezárt manzárdtető fedi. A homlokzat földszinti részét sávozás díszíti. A főhomlokzat a saroktornyokkal 1+7+1 tengelyes osztást mutat, az oldalhomlokzatok 7 tengelyesek. A falak alján magas lábazat fut körül. A tornyok minden szintjén és oldalán 1-1 szögletes záródású ablak található. A főbejárat aszimmetrikus elhelyezésű. Fölötte díszesen faragott, ívelt szemöldökpárkány látható ötágú bárói koronás, akantusszal és kagylóval díszített címerrel, fáklyákkal és az építtetőkre utaló, kronosztikonos felirattal.

Alsópetény ( kastély)

Az alsópetényi Prónay-kastély épített örökségünk értékes eleme, mivel a nemesi rezidenciák egy nagymértékben elpusztult csoportjához tartozik. 

Alsópetény ( park)

Alsópetény szélén álló kisebb kúria az Andreánszky családé.

Alsópetény ( műemlék épület)

A templom mellett áll a XVIII. századi barokk kétemeletes harangtorony öv-, és órapárkánnyal.

Alsópetény ( emlékmű)

Magyarországon egyedülálló a temetőben található későbarokk piramis alakú oszlop, amelyet 1791-ben Gyurcsányi Ignácné Blaskovics Terézia emeltetett, a Hármaskönyv (Tripartitum) szerzője, Werbőczy István emlékére. Latin nyelvű felirata magyar fordításban körülbelül így hangzik: "A haza törvényeit itt szedte rendbe Werbőczy, porlad az írójuk, a háza, de törvénye él az ősi."

Alsópetény ( templom)

Alsótold ( műemlék épület)

A ma is meglévő harang egy kétágú, kútágasszerű haranglábban volt. A jelenlegi homokkőből készült, gúlafedelű haranglábat 1957-ben építette Fekete Pál alsótoldi kőművesmester, amelyet az önkormányzat 2005-ben újíttatott fel. Nefelejcs út 1.

Alsótold ( műemlék épület)

A település egykor a Toldi család birtokához tartozott, a község Felsőtold felé eső külterületén egy középkori nemesi udvarház romjai állnak, amely egykor a falu birtokosáé volt. 

Alsótold ( kúria)

Klasszicista jellegű, 1830-ban épült. Jelenleg üresen áll.

Alsótold ( emlékmű)

A világháborúban a község lakói közül 72-en vonultak hadba, kik közül 8 hősi halált halt. A két világháború helybeli áldozatainak emlékére 1993-ban kettős keresztel ellátott emlékművet állított az önkormányzat a község központjába.

Alsótold ( kápolna)

A falu területén, a Toldi utcában kis huszadik században épült kápolna fekszik. A fa huszártornyos Toursi Szent Márton imaház a cserhátszentiváni plébánia misézőhelye.

Balassagyarmat ( templom)

Az egykori vármegyei vesztõhely dombjára 1785-ben kezdték építeni a barokk stílusú templomot, melyet egy évvel késõbb, 1786. november hatodikán fel is szenteltek.

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( templom)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( műemlék épület)

Balassagyarmat ( múzeum)

Balassagyarmat ( emlékmű)

Balassagyarmat ( múzeum)

Balassagyarmat ( galéria)

Balassagyarmat ( kálvária)

Balassagyarmat ( szobor)

Balassagyarmat ( múzeum)

A kiállítás egy kisnemesi kúriában található, mely a XIX. században készült. 

Balassagyarmat ( szobor)

Balassagyarmat ( galéria)

Balassagyarmat ( emlékmű)

Balassagyarmat ( szobor)

Becske ( kúria)

Az 1820 körül épült, eredetileg klasszicista stílusú épületet a XIX. században eklektikus stílusban átalakították. 2002-ig óvodaként üzemelt.

Becske ( emlékmű)

2008. szeptember 14-én, a Becske község mellett található Csigahegyen avatták fel Magyarország új, szám szerint hetedik buddhista sztúpáját.

Becske ( feszület)

A templom előtt áll. "a dézsai szőlő gazdák 1858" felirattal.

Becske ( emlékmű)

A műkőből készült obeliszket a két világháború áldozatainak emlékére állították.

Becske ( híd)

A kőhíd a XVIII. században létesült, boltozata magas ívelésű, anyaga terméskő.

A római katolikus templom a legrégebbi épület a faluban. Eredetije középkori, a jelenlegi fallal körülkerített templom klasszicista stílusban épült 1800-ban. Az előző, 1593 őszén felgyújtott templomból megmentett 500 fontos harangján 1532-es évszám olvasható. A harang jelenleg is a templomban található. A dombra épített és körülkerített jellegzetes sisakfedésű egytornyú templom Becske faluképének meghatározó építménye. A templom előtt található egy kőfeszület „a dézsai szőlős gazdák 1858 felirattal.”

Bercel ( kastély)

Bercel legrégebbi katélyát várkastélyként szokás emlegetni. XVII. század végén a Bene család által épített kastély kisebb átalakításoktól eltekintve szinte eredeti formájában látható ma is. Számos nemesi család birtokában lévő épület végül 1945 után került a Magyar Állam tulajdonába, illetve a községi tanács kezelésébe. Ezt követően számos funkció látott el, pl: napközi otthon, iskola, könyvtár, gyógyszertár...!A négy saroktornyos korabarokk kastély ma magántulajdonban van, Bodor-kastély néven.

Bercel ( kastély)

Műemlékjellegű a Bercelly család által a XIX. század közepén késő klasszicista stílusban építtetett kúria. A család a nevét a faluról vette fel Berczelly-nek. A kúriát 1945 után többször átalakították, Működött itt Vakok Otthona, majd Szociális Foglalkoztató Intézet.Ma a megyei önkormányzat által működtetett Rehabilitációs Intézet és Ápoló- Gondozó Otthon található itt.

Bercel ( kastély)

A délnémet neogót stílusú épület 1890-ben nyerte el végleges formáját. Ezzel az évszámmal azonban a településen utolsóként épült kastély lett. 1906-ban Kállay Béniné Bethlen Vilma vásárolta meg, aki a híres Kállay Benjamin özvegye volt.( Róla bővebben a Kállay család síremléke pontban lehet olvasni) Halála után két lánya 1945-ben díjtalanul felajánlotta a kastélyt a falunak. Évekig iskola működött az épületben. Ma azonban egy magyar- és egy francia magánszemélyekből álló társaság tulajdonában va, akik különböző tréningek színhelyéül használják a kastélyt.

Bercel ( kúria)

A thüringiai eredetű nemesi család, a Marschallok 1880-ban vásárolták meg ezt az úrilakot. Így alakult ki a Marshall- kúria. 1952-től sorozatosan ötletek születtek a felhasználására, végül a "Vakintézet"bővítésére haswználták fel. 1980-tól szellemi fogyatékosok intézete működik itt, melyet a Megyei Önkormányzat üzemeltet.

Bercel ( kúria)

A thüringiai eredetű nemesi család, a Marschallok 1880-ban vásárolták meg ezt az úrilakot. Így alakult ki a Marshall- kúria. 1952-től sorozatosan ötletek születtek a felhasználására, végül a "Vakintézet"bővítésére haswználták fel. 1980-tól szellemi fogyatékosok intézete működik itt, melyet a Megyei Önkormányzat üzemeltet.

Bercel ( kúria)

A földszintes későbarokk épületének két kis saroktornya van. Előreugró középső, verandaszerű része zárt. Kéményén az 1782-es évszám látható, ez a legkorábbi adat amely a kúriával kapcsolatban felmerült. Legismertebb tulajdonosa, és egyben névadója Mühlrád Mór volt, aki részt vett az első világháborúban, és mint főhadnagy szerelet le. Aktív tagja volt a falu társadalmának, mind a megyei bizottság, mind a község képviselőtestülete soraiban tudhatta.73 évesen egy koncentrációs táborban halt meg. Ezt követően az épületet államosították.

Bercel ( kúria)

A kúriát az 1810- es években építették. Az épületnek nevet adó Pápay László katonatiszt volt. Az első világháborúban az Erdélyi fronton hadnagyként harcolt. Katonatársai elmondása alapján rendkívül jószívű, tisztességes ember volt. Minden tiltó rendelkezés ellenére minden zsidó és zsidó származású embert segített aaz őket ért támadásokkal szemben. Később a szovjet fronton harcolt, a háború végeztével pedig több hadifogoly tábort is megjárt. Az épület 1970-től varrodaként üzemelt, ez a műhely ma már azonban nem üzemel.

Bercel ( kúria)

A kúria építési ideje ismeretlen, de igen valószínű, hogy mai alakját az 1910-es évek környékén nyerte el. Névadója Székessy György földbirtokos. Részt vett az első világháborúban, 33 hónapig harcolt az orosz fronton, ahonnan többszörös kitüntetéssel tért haza. A falu életében szervesen részt vett. A berceli Gazda és Iparoskör , a Tejszövetkezet, az Egységes Párt és a Lövészegylet elnöke, tűzoltóparancsnok és nem utolsó sorban községi képviselő volt. A második világháborúban a szovjet fronton harcolva tűnt el. A kúria ma magánkézben van

Bercel ( templom)

Műemlék jellegű Bercel római katolikus temploma is, amely 1752-1767 között épült barokk stílusban. Ez a falu jelenlegi temploma, amely Szent Péter és Pál apostolok nevében őrzi a korábbi templom emlékét. Az új templom felépülése két váci püspöknek köszönhető, akiknek emlékét kőcímer jelzi. Althann Mihály Károly váci püspök címere az oltárnál,a főbejárata felett pedig Migazzi Kristóf váci püspök címere látható. Az építkezés 1767-ben fejeződött be, de ekkor még nem volt tornya a templomnak. Ennek építéséhez 1811-ben kezdtek hozzá. Említésre méltó még a templom előtt látható Vir dolorum, vagyis a Búsuló Krisztus szobra.

- Boldogságos Szűz Mária képolna A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére ajánlott kápolna a temetőben, a Berczelly család sírboltja fölé épült.  Berczelly Jenő 1897-ben családi sírboltot építetett, fölé pedig egy képolnát. Innen ismeretes a kápolna megépülésének dátuma.

Bercel ( kápolna)

A régi kövesdi országút mellett lévő kápolna keletkezési körülményeit csak találgatjuk. Első említése 1829- ből származik.

Bercel ( emlékmű)

Kállay Benjamin (1839- 1903)

Kállay Béni 1839-ben született Pesten. Tanulmányait főként magánúton végezte. Igen tehetséges fiatalember volt, több nyelven beszélt, érdekelte a történelem és a matematika is. 1867-es kiegyezést követően gróf Andrássy Gyula javaslatára az osztrák-magyar közös külügyminisztériumba került. 1882-ben már mint osztrák-magyar pénzügyminiszterrel találkozhatunk vele. Minden fontos tisztsége mellett történelmi műveket írt, fordított, tanulmányokat írt, különösen érdekelte a Balkán helyzete. A Magyar- és az Osztrák Tudományos Akadémia tagja is volt. 1903-ban Bécsben halt meg, a temetésére azonban a Fiumei úti temetőben került sor.

Halála után özvegye megvásárolta a Kállay-kastélyt, 1906-ban. Tervei között szerepelt egy családi kripta megépítése, melyre sor is került. Az öregedő Kállay Béniné Bethlen Vilma 1926-ban úgy döntött, hogy férje és rokonai maradványait áthelyezteti a családi kriptába. Az 1950-es éveket követően a kriptát többször feltörték, megrongálták, kifosztották. Ezért 2004-ben felszámolták a családi sírboltot, és ünnepélyes keretek között a falu temetőjében az összes családtagot örök nyugalomba helyezték. A temetőben található díszemlékmű található.

Bercel ( múzeum)

A hagyományos paraszti élet berendezéseit és használati tárgyait, eszközeit bemutató gyűjtemény.

Bokor ( különleges hely)

A monda szerint létezik egy Bokorból Bujákra vezető alagút. A szóbeszéd szerint a törökök ellen ásták, a bejárata a bokori temetőben van.

Bokor ( templom)

Bokor ( templom)

Bokor ( templom)

Bokor ( tájház)

A tájház épülete szlovák stílusban épült, közel 110 éves, a falu egyetlen, eredeti állapotában fennmaradt épülete. A gyűjtemény közel 100 darabból áll, jól tükrözi a múltbéli népi tárgyi világot, másrészt e kis falu vitalitását, hiszen kicsinysége ellenére képes volt az elődök értékeit megmenteni és az utódok számára tanulságosan bemutatni. A Tájházról és a gyűjteményről bővebb információk az alábbi személyektől szerezhetők be: Szepes Péterné, Hegedűs Pálné Cím: 3066 Bokor, Béke út 21. Tel.: 32/383-007, 30/292-1199

Barokk stílusban épült. Buják plébániáját először 1542-ben említik, az akkori templom helye azonban ismeretlen. A mai templom 1752-57-ben épült.

Buják ( vár, várrom)

A vár alapjait valószínűleg a tatárjárás után rakták le, az öregtorony 1303-ban már állt. Csák Máté kiskirálysága alatt nagyobb harcok folytak ezen a helyen. Ma már csak romok láthatók.

 

Buják ( kilátó)

A kilátó remek kirándulóhely kisgyermekes családok számára, akik szívesen piknikeznek a szabadban, vagy fedeznének fel egy aprócska erdőszegletet.

Buják ( templom)

A mai falutól északra a falu felett van egy igen meredek domb. Itt egy tágas fennsíkon a domb délre néző meredek szélén rom látható egy templomnak a romjai. A bujáki néphagyomány ezt a helyet „Káponkának” nevezte el.

Buják ( kálvária)

A községtől nyugatra található a Kálvária-hegy, amelyen egy kálvária, a Szent Anna-kápolna és egy remetelak áll. 

Kálvária

Keletkezésének pontos ideje nem ismert, de egy 1790-es feljegyzés szerint akkoriban három, fából faragott kereszt állt a Kálvária-hegyen. Miután ezeket egy vihar kidöntötte, új, kőből készült kereszteket állítottak a helyükre. Több szobor is itt kapott helyet, köztük Mária Magdolna és János apostol szobra is, amelyek ma a Szent Márton-templom előtti szabadtéri oltáron állnak. 

A kálváriát azonban újabb hatalmas vihar sújtotta, amiben a kálvária elemei ismét megsérültek. 1802-re sikerült mindent újjáépíteni. 

Boltozatos fülkékkel díszített kőfallal vették körbe a kálváriát, a fülkékbe pedig belekerültek a stációképek. 

A kálvária 1802-ben történt felújításakor építették fel a hegyen, a kálvária új kerítése mellett a barokk stílusú Szent Anna-kápolnát, és mellé a kis lakást, amelyet remetelaknak neveztek el. A kápolna teljesen berendezett volt, a kis lakásba pedig beköltözött a "remete", aki valójában a falu szegénye volt. Az ő feladata volt a kápolna felügyelete és rendben tartása, a harangozás és a misék alatt pedig ő kezelte az orgonát. A munkák elvégzéséért cserébe a helyiek gondoskodtak a szegény emberről. 

Buják ( különleges hely)

Bujákot egyéb nevezetességei mellett,   az öreg tölgyek falujának„ is hívhatnánk. A község határában találhatóak  a védett tölgyfák. A Keselyréten található csemetekert előtt áll a két tölgy matuzsálem, a harmadik pedig bent a kertben, amelyek 380-400 év körüliek, törzskerületük 6 méter, magasságuk pedig eléri a 25 métert.

Buják ( forrás)

Bujáktól Terény felé haladva az erdei úton tehetünk egy rövid kirándulást, amelynek során megcsodálhatjuk az Egidius-forrást. A Selyemrétet elérve, ha az erdő szélén balra haladunk, megtaláljuk a forrást, amely 1943 óta áll oltalom alatt. Ekkor építették fölé a kőboltozatot, amely ma is védi a forrás értékes vizét. 

Buják ( kiállítás)

Glatz Oszkár, Kossuth-díjas festőművészt megihlették Buják természeti szépségei, valamint a helyi népviseleti öltözék színpompás kavalkádja, és közel 30 éven át festett itt tájképeket, női portrékat és gyerekképeket, köztük a Bujáki menyecske kancsóval című képét is. 

Buják ( emlékmű)

Készült 1812-ben. A Deréksor út és a Kossuth Lajos utca sarkán található.

Buják ( múzeum)

A község központjában található Piroska néni a bujáki képviseltet bemutató babamúzeuma. Piroska néni halála óta, testvére Ilus néni végzi a gyűjtést és mutatja be az érdeklődőknek a palóc népszokásokhoz kötődő ruhaköltemények szerepét és elkészítésének módját.

Bánk ( múzeum)

Szlovák Nemzetiségi Kiállítás Mozgássérülteknek biztosított a látogatás. Tárlat vezetés: magyar nyelven

Bánk ( templom)

Stílusa: késői barokk 

Építési ideje: 1791. 

Bánk ( szobor)

Életnagyságú bronz portré, faragott mészkő talpazaton.  Laluja András szobrászművész alkotása. Felavatva: 1986-ban  A Szlovák Tájház bejáratánál látható.

A múzeum egész évben látogatható. Látványkovácsolás előre egyeztetett időpontban. 

Bér ( pincesor)

. A falu északkeleti szélén csaknem hetven pince emlékeztet a szőlőművelés hagyományaira. A pincesor nagy része a XIX. század közepén épült, 1663-ból két borospince maradt meg.

Bér ( malom)

Bér ( különleges hely)

Bér ( templom)

Az evangélikus templom helyén valaha egy középkori templom állt, amelynek alapjaira 1721-ben építették rá ma is álló, barokk stílusú templomukat a bériek. 

Bér ( kúria)

 A Bér központjától két km-re található, 7,5 hektáros területű Virágos-pusztán áll az 1943-44-ben Gerlóczy Gedeon tervei alapján épült Lázár-kúria. 

A Bértől 2 km-re található Virágos-pusztán 2006-ban nyitották meg a környéken egyedülálló múzeumot, ahol közel 1000, a XX. századból származó rádió, gramofon, magnetofon, lemezjátszó tekinthető meg. 

Cserháthaláp ( templom)

A Szent Péter és Pál római katolikus, a község közepén álló templom elődje egy késő barokk stílusú kápolna, mely a XVIII. században épült. Mai formáját 1907-ben nyerte el, ekkor készült el a torony is. A Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet 1790 körül festették. Legutóbb 1980-ban újították fel.

Cserháthaláp ( kúria)

1925-ig négy kúriaépület volt a faluban, melyek Buth János, Weiss Emil, Halápi Oszkár és Balcher Ignác tulajdonában voltak. A legidősebb kastély az 1700-as években épült, de napjainkban már csak a romjai láthatók. Weiss Emil 1925-ben épített úri lakot a családjának, róla kapta a nevét a mai is eredeti állapotában látható kúria. Később az épületben található két nagy termet egybenyitották és kultúrházként használták. A kúria bejárata elölről nyílt, amelyhez boltíves kapuval kezdődő lépcsők vezettek - ez később beomlott és betemették. 1969-től a Műdekor KTSZ cserháthalápi telephelyeként funkcionált, ahol kegyeleti tárgyak előállításával foglalkoztak.

Cserhátsurány ( templom)

Cserhátsurány ( kastély)

A XVIII. században a Simonyi család részére épült ez a barokk stílusú kastély, amely később a Sréter család tulajdona volt. Az épület kert felé néző homlokzatán kétszárnyú bejárati ajtó található, amely előtt oszlopok állnak, amik a felső szintről nyíló apró erkélyt tartják.

Cserhátsurány ( templom)

Cserhátsurány ( Tó)

Cserhátsurány ( kastély)

Az épület ismertetése: A kastély 1857 és 1867 között épült földszintes, alápincézett épület, melyet a Sréter család harmadik kastélyaként épített a településen.1973-ban - sajnos - emeletet építettek rá, és sík födémmel (lapos tetővel) zárták le. A kastélyt 1930-tól az államosításig Kreybig Lajos Kossuth díjas talajkutató, az MTA tagja és családja lakta, talajtani és laborkísérleteit a cserhátsurányi birtokán végezte.

 

Cserhátsurány ( temető)

Cserhátsurány ( temető)

I- II. világháború idején elesett cserhátsurányi áldozatoknak állít emléket.

Emlékmű tulajdonosa: Községi Önkormányzat Emlékmű típusa : kopjafa tölgyfából és fatábla. Korszak : I.-II. Világháború Emlékmű feliratai: A hazáért haltak .nevek……

Cserhátsurány ( múzeum)

Megtekintés előzetes bejelentés alapján.

Kiss Melinda : +36-30/299-8264 Szalai Anasztázia : +36-20/823-1113

Cserhátsurány ( kopjafa)

Cserhátsurány ( kápolna)

Cserhátsurány ( emlékmű)

I- II. világháborúban elesett hősi halottaknak állított emlékmű. Az emlékmű köveit a kis iskola kertjében lévő első világháborús emlékmű elbontásából nyerték, mely első világháborús emlékművet a II. világháború frontjára induló és a településen állomásozó tüzérek építették. Köveket a település határában lévő szilvágy pusztán a paphegyben fejtették.

Cserhátsurány ( kastély)

A Cserhátsurányi Jánossy-kastély 1602-ben épült reneszánsz-barokk stílusban a meglévő erőd helyére, amely a 15 éves háborúban elpusztult. A 17. század elején épült két őrtornya hétszögletű, ami Magyarországon egyedül a török időkből fennmaradt minareteknél figyelhető meg. 1811-ben udvari homlokzatát klasszicista stílusban átalakították, és bővítették. Az egyik legrégebbi Nógrád megyei várkastély. 1808 és 1854 között ez volt Deák Ferenc otthona. Az épület helyén a 16. század elején épült udvarház nyomai kerültek elő. Az északi szárny boltozott szobája 17. századi.

Forrás: Wikipedia

Cserhátszentiván ( templom)

Cserhátszentiván ( rom)

Cserhátszentiván ( templom)

A település központjában álló új katolikus templom hat falu (Cserhátszentiván, Alsótold, Felsőtold, Bokor Garáb és Kutasó) összefogásának köszönhetően épült 1940-1942 között, és 1942. szeptember 8-án Kovács Vince váci püspök szentelte fel Kis Boldogasszony tiszteletére. A torony két harangját a régi templomból hozták át.

 

Cserhátszentiván ( különleges hely)

Az Alsótold felé vezető út mentén, a Szuha-patak túloldalán, egy elhagyott kőbánya rekultivációja nyomán a település és a Bükki Nemzeti Park igazgatósága biológiai és geológiai tanösvényt alakított ki. A patakparti sétány ismeretgazdagító, romantikus kirándulást ígér a felfedezőinek. 

Cserhátszentiván ( kilátó)

Cserhátszentiván ( feszület)

A temetőben, a régi templomtorony mellett áll a szintén országos műemlékvédelem alatt álló népi feszület, amelyet Gyurcsányi János állíttatott 1810-ben.

Cserhátszentiván ( emlékmű)

Fotó: Solti István

A falu közepén álló új hídtól nem messze található az 1800 körül épült egykori evangélikus imaház és a hozzá tartozó fa harangláb, amely jelenleg sajnos romokban áll. Innen tovább a Szuha-patak völgyében festői szépségű erdei út vezet Ecseg felé, amely egyben szintén biológiai és geológiai tanösvény is.

Csesztve ( múzeum)

A csesztvei emlékmúzeum Magyarország egyetlen Madách - emlékhelye. A nógrádi kisközség kúriájában Az ember tragédiájának költője 1844 decembere és 1853 szeptembere között lakott. 

Csesztve ( templom)

A templom építése a műemléki szakirodalom szerint 1212-ben történt, az épület szerepel az 1382. évi plébániajegyzékben is. 

Csesztve ( kápolna)

A rkat. templom bejáratával szemben épült szabadtéri oltár - emlékhely, felszentelve 1952-ben. Az oltár - mint több helyen a világon - a franciaországi Lourdes-ban található kegyhely mintájára készült.

Csesztve ( templom)

Kálnay Nándor "Csesztve község története és leírása" című 1884-ben megjelent könyvének 2000-es hasonmás kiadásából:

Csesztve ( kúria)

Az épület országos műemlékvédelem alatt álló létesítmény. A barokk stílusú, szabadon álló, földszintes kastélyt Majthényi Károly építtette a 18. sz. második felében. 

Csesztve ( kastély)

Az épületet Paksy Ádám építtette 1864-ben. 1882-ben bekövetkezett halála után Kálnai Nándor, a Madách család házitanítója vásárolta meg a házat és gazdálkodott a 100 holdnyi földjén. 1911-től Rákóczi Lajos és rokonai laktak a kúriában, innen ered a neve.

Csesztve ( tájház)

A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület Csesztve Község Önkormányzatától kapott a falu közepén egy kis házat. A házban helytörténeti kiállítást rendeztek be eredeti régi bútorokkal, ruhákkal, felszerelési tárgyakkal, sárguló fotográfiákkal és egy egyedülálló régészeti kutatás bemutatója is látható itt

Csesztve ( forrás)

Helyi védelem alatt álló létesítmény

Kálnay Nándor, a Madách gyerekek tanítója tollából:  A falu végén a völgyben az úgynevezett Tabánban, van egy belülről faragott kővel körülkerített két ölnyi mélységű, már századok óta létező forrás-kút. E kút még ma is fennáll és az egész faluban ez a legjobb víz. E kútnak faragott oldalkövei alkalmasint a régi templom omladékaiból lehetnek.

Csesztve ( pincesor)

A Tabánból a műemléktemplomhoz vezető, meredek út mentén a domboldalba pincéket vágtak. A környékbeli telkekhez tartoztak, terményeket tartottak bennük. A hűtőszekrényes kor beköszöntével kiürültek, az utóbbi időben viszont újra kezdik használni - a szaporodó lakatokról látható.

Csesztve ( park)

Madách Imre a Fráter Erzsébettel 1845. július 20-án, Csesztvén megtartott esküvője után a csesztvei kúriába költözött ifjú feleségével. Itt töltöttek el néhány boldog évet, majd itt élték boldogtalan napjaik nagy részét is. Az egykori Madách kúria szépen felújított épülete ma az Ember tragédiája zseniális alkotójának emlékmúzeuma. 

A mai templomot valószínű Bossnyák Mihály esztergomi kanonok építette 1747-ben. A templom torony nélküli lehetett, mert 1755-ben és 1789-ben a 3, illetve 2 harang külön haranglábban volt elhelyezve.

Csitár ( tájház)

Községünk már-már veszendőbe menő, részben megmentett értékeit összegyűjtöttük, tovább őrizzük, ápoljuk. A község vallási, világi, néphagyományi értékeinek gyűjtését, őrzését, felújítását kiemelt feladatunknak tartjuk. Felújított faluházunk méltó helyet biztosít e nemes célnak. „Csak értékes múltra építhet a jelen, értékesebb jövőt”

Csitár ( szobor)

Nepomuki Szent János szobra 1850-ben készült. Az óvoda hátsó falán kiképzett fülkében vigyázza az arra járókat.

Csitár ( feszület)

A faluba vezető utak mentén vallásosságra utaló kőkeresztek találhatóak, ezek közül három műemlék jellegű. Az egyik feszület a Belsőgörbe dűlőben található, mellette egy Szűzanya szobrot is elhelyeztek (1803), a másik a temetőben látható kőfeszület, a harmadik pedig a templomtéren őrzi a híveket.

1840-es években Gárdony puszta Torkos László földbirtokos tulajdonába került. Ybl Miklós tervei alapján épült földszintes kastélyból irányította, fejlesztette a gazdaságát. A gárdonyi temetőben nyugszik a családjával. Ide temetkeztek a kastély további építtetőjének, Mailáth István Géza grófnak a családtagjai is. A gárdonyi gazdaságot új cselédházakkal bővítette, modernebb gazdasági eszközöket szerzett be, generátorral fejlesztett árammal látta el a pusztán lévő épületeket.

Csitár ( kastély)

  Csitár felől érkező elsőként egy bal oldalon lévő, hosszú, régi építésű   istálló mellett halad el. Jobboldalt a hatalmas parkban a  klasszicista   stílusú emeletes kastélyt láthatjuk, melyet Hubert József építész terve alapján Gróf Majláth István Géza építtette 1894-ben.

Csővár ( Kút)

A vár a jelenleginél jóval kisebb elődje a feltételezések szerint IV. Béla magyar király szorgalmazására épült, szintén csak feltételezések szerint az ott élő tehetős Csői és Nézsai családok által. Építésének időszakára az ott talált ezüstpénzek utalnak. Később Csák Máté csapatai megostromolták és elpusztították, közel száz évvel később épült fel újra. Ekkori birtokosairól semmit nem tudni. 1423-ban Zsigmond király szerette volna, hogy a vár Garai János kezébe jusson, ez azonban Chapy András, a király egyik kegyeltjének ellenvéleménye miatt nem valósult meg.

Debercsény ( műemlék épület)

Debercsény leghíresebb népi építészeti emléke a fa harangláb. A Szent Erzsébet-templom előtt találjuk ezt a fa zsindelyes haranglábat, amely - ha szemben állunk a templommal -, úgy néz ki, mintha annak hiányzó tornya lenne. Az eredeti haranglábat lebontották, a Szentendrei Szabadtéri Múzeumba szállították, ahol eredeti állapotában összeállították, ma is megtekinthető. A faluban felépítették a másolatát.

Debercsény ( templom)

1983-ban készült el az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom, amely a község főutcájának közepén áll. Debercsény korábbi temploma és az előtte álló harangláb 1663-ban pusztult el, amikor a törökök átvonultak a területen. 

A római katolikus templomban Árpád-kori régészeti kiállítás tekinthető meg. Belépés díjmentes.

Dejtár ( tájház)

Településünkön egyre többen fedezik fel az építészet népi értékeit, újítják fel vagy építik újjá a palóc portákat. Ennek a folyamatnak méltó gyöngyszeme a tájház, amely a nagyközönség előtt 2003-ban nyitotta meg kapuit.

Templomunkat 1810 szeptember 8-án, Szűz Mária születése napján szentelték fel. Ez a nap falunk búcsúja, Kis Boldogasszony, Kisasszony napja.

Dejtár ( szobor)

A szobor a templom mellett áll. 1920-ban állították az I. világháborúban elesett hősök emlékének. Talpazatára később a II. világháborúban meghalt dejtári lakosok neve is rákerült.

Dejtár ( szobor)

A műemlék jellegű Szent Flórián szobor a Szabadság utca felső szakaszán található.

Ecseg ( templom)

Ecseg ( vár, várrom)

A középkorban épült várak legtöbbjének már romjai sem láthatóak, ahhoz pedig, hogy elképzelhessük, hogyan nézett ki valaha a vár, nincs elég feljegyzésünk. Ilyen az ecsegi Ilona-vár is, hiszen ma már csak a Várhegy bozóttal fedett tetején található kőtörmelékek utalnak a régi építményre. 

Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény az iskolában, neolit kori kagylóékszer lelettel.

Ecseg ( malom)

A volt Gyenes-féle vízimalom épülete a Várszeg út végén (ma vendégház).

Ecseg ( pincesor)

A Boros úti pincesor a virágzó szőlőkultúra nyomait őrzi. Ma 25 pince látható, többségük épségben. A pincék 20-25 méter hosszúságúak, márgás kőzetbe vájva.

Ecseg ( kápolna)

Csécsére vezető út mentén, a Szuha patak partján.

Ecseg ( Kút)

A török hódoltság végének egyháztör - téneti jelentőségű eseménye, hogy a falu délnyugati határában, a mai Petőfi út végén túl, a domboldalban gyógyító vizű forrás tört fel, amely fölé 1680- ban Nagyboldogasszony tiszteletére templomot emeltek

Egyházasdengeleg ( templom)

Egyházasdengeleg ( templom)

Egyházasdengeleg ( tájház)

Endrefalva ( templom)

A falu római katolikus templomát a monda szerint II.Endre király emeltette, plébániáját az 1332 - 1337. évi pápai tized-jegyzék is említi. A templom a török hódoltság idején elpusztult, a jelenlegi 1905-ben épült és 1999-ben, az ezredforduló tiszteletére került felújításra.

Felsőtold ( torony)

Felsőtoldnak nincs temploma, így a falu központjában lévő harangtorony harangját kondítják meg, amikor istentiszteletre hívják a lakosokat.

Felsőtold ( feszület)

Felsőtold ( emlékmű)

Galgaguta ( tájház)

Nyitvatartás:  Előzetes bejelentkezés alapján.

A kiállításon szerszámokat, háztartási eszközöket, régi faragott bútorokat, valamint szlovák kék és rózsaszín szoknyás, hímzett főkötős népviseletbe öltöztetett bábukat tekinthetnek meg a látogatók.

Galgaguta ( múzeum)

Nyitvatartás: Előzetes bejelentkezés alapján. Az evangélikus templom mögött található.

Galgaguta ( park)

Galgaguta ( templom)

A feljegyzések szerint a község régi temploma már az evangélikusoké volt, de azt 1702-ben, 1711-ben és 1746-ban romosnak írták le, romjait még 1785-ben is említették.

Galgagyörk ( templom)

Galgagyörk ( templom)

Galgagyörk ( templom)

Garáb ( templom)

Garábon 1171-től 1436-ig egy premontrei apátság állt, amelynek néhány fala 1797-ben még látható volt. Az apátsághoz tartozó birtokokat a jezsuiták kapták meg, akik ezek egyikén építették fel a mai templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd 1804-ben barokk stílusban újjáépítették. A templom 1920-ban leégett, aminek következtében egész tornyát felújították.

A templom berendezése XVIII-XX. századi, toronycsarnokában egy rokokó keretben Szent Alajos képe található.

Garáb ( különleges hely)

A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetben található község fölé emelkedik az 541 méter magas Varjú-bérc, ahonnan jól megfigyelhető a vidék növényvilága.

Garáb ( emlékmű)

Garáb ( feszület)

Garáb ( emlékmű)

Herencsény ( templom)

1290-ből származik az az oklevél, ahol először említik Harasztit. Ez a község is egyike azoknak a Herencsény-közeli falvaknak, amelyek a török hódoltság évei alatt pusztultak el. A Török templomon látható építészeti elemek alapján a gótikus stílusú templomot valamikor a XIV. században építették.

Herencsény ( templom)

A ma álló templom alapja egy XIII. századi körtemplom, amelyet először az 1300-as években bővítettek, ekkor építették hozzá az épület hajóját.

Herencsény ( feszület)

Újabb keletű látványosság Herencsényben a Palócok Vigyázó Keresztje. A 2005 nyarán felszentelt kereszt a falu feletti Gyürki-hegyen áll egy barlangkápolnával a tövében.

Herencsény ( kúria)

Ebben az épületben született Lisznyai Damó Kálmán költő, akinek népies hangú alkotásai rendkívül népszerűek voltak a XIX. század második felében. 

A kúriában ma a község polgármesteri hivatala található. 

Herencsény ( szobor)

A szobor a XVIII. században készült, barokk stílusban.

Herencsény ( múzeum)

Újabban a közösségi élet fontos helyszíne lett a Fonóház, működik benne falumúzeum is, de egyéb, a helybélieket érintő rendezvényeknek szintén találkozóhelyül szolgál, így a település életét előrevivő kezdeményezések, fórumok számára is.

Hollókő ( vár, várrom)

Panoptikum Vagyis a „Kacsics-terem”: A 13. századi életkép a vár urát és családját mutatja be, amikor vendégeit fogadja. A hét bábuból álló panoptikum a várat építtető Kacsics család idejébe repít vissza bennünket, bemutatva az 1200-as évek női és férfi, nyugati- és keleti típusú-, valamint közrendű viseletét. A terem képet ad arról az időszakról, amikor lakták és használták a várat. Fegyverterem A falakon elhelyezett kézi fegyverek a 11. századtól a 16. századig mutatják be a hadviselés eszközeinek egy részét. A királyok és nemzetségek címerpajzsai a régi korok hangulatát idézik. A fegyverterem kiállítását a Képes Krónikából kinagyított képekkel és a hozzájuk tartozó magyarázó szövegekkel bővítik.

Hollókő ( múzeum)

Hollókő ( tájház)

Tájház A Hollókői Tájvédelmi Körzet, a Cserhát dombjai közé zárt Hollókő község és környéke építészeti, gazdálkodási és kulturális hagyományainak megóvására alakult 1977-ben. A hollókői várhegy alatt elterülő Ófalu ...

Hollókő ( múzeum)

1990 májusában nyílt meg a világ kulturális örökségéhez tartozó Hollókő védett faluközpontjában a Postamúzeum kiállítóhelye.

Hollókő ( múzeum)

Hollókő Ófalujában, az Alsókút és a várfeljáró között található Babamúzeum órási babagyűjteménnyel várja az érdeklődőket

Hollókő ( múzeum)

A Kossuth út 94. szám alatti palóc portán a hollókői népviselet készítésével, történetével ismerkedhetnek meg a látogatók, a korabeli, fekete-fehér felvételeken a kenderfeldolgozás menetébe pillanthatnak bele.

Hollókő ( múzeum)

Nyomdász szakmatörténeti kiállítás és interaktív bemutató A hét minden napján látogatható műhely az 1900-as évek nyomdaműhelyébe vezeti be a látogatókat, egyfajta időutazásként. A sok eredeti szerszám, használati eszköz, nyomógépek és könyvkötészeti szerszámok mellett több Gutenberg János által feltalált eszközt lehet kézbe fogva egy 19. századi nyomdász életét, munkáját megismerni, kipróbálni.

Hollókő ( múzeum)

A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. Központjában, a templommal átellenben álló egykori lakóház 1964 óta múzeum.

Hollókő ( emlékház)

Hollókő ( templom)

A fatornyos római katolikus templom, amely Tours-i Szent Márton püspökről kapta a nevét, Hollókő egyik jelképe. Az 1889-ben épült templom fából ácsolt tornya egyetlen szög felhasználása nélkül készült. 

Hollókő ( emlékház)

Hollókő ( múzeum)

Belépve egy század elő oskola hangulata fogad. Ezzel párhuzamosan megjelenik a XXI. század információ technológiája, interaktív, kedves, mesés formában.

Horpács ( szobor)

A „fundus ámbitusa” előtt 1999 óta látható a Mikszáth-szobor, a karos lócán üldögélő író alakját ifj. Szabó István formázta meg. A kertben van még egy Mikszáth-portrészobor is és a hagyományos Mikszáth-napok keretében, 2005. október 15-én tartották a Mauks Ilona-szobor avatását, az író feleségét ábrázoló portré szintén ifj. Szabó István alkotása. 

Mikszáth Kálmán (1847. január 16.-1910. május 28.) 1904-ben vásárolta meg Szontagh Pál örökösétől a horpácsi birtokot. A földszintes öreg kúria mellé 1906-ban új kastélyt építtetett fia tervei alapján. Homlokzati falán Jókai Mór dombormű látható. Horpács Mikszáthnak valóságos menedék volt. A választott otthon az idős, egyre súlyosodó betegséggel küszködő embernek a nyugalmat biztosította. A horpácsi kastély Mikszáth hírnevének köszönhetően őrizte meg irodalmi kegyhely jellegét.

 

Horpács község korábbi templomát, mely fából készült, már 1715-ben említik. A mai, barokk stílusút 1740-ben kezdték építeni, s 1744­-ben fejezték be. Harangjairól, melyek fa haranglábon voltak elhelyezve, 1727-ből és 1832-ből vannak adatok.

Műemléki védettséget élvez a falu barokk stílusú, törtvonalú katolikus temploma.

Hugyag ( híd)

Közlekedési műemléknek számít a csonka hídmaradvány.

Iliny ( szobor)

2004 őszén került felállításra a Magyarok Nagyasszonya szobor. Az Ilinyt körülvevő dombok egyikén, a Mária dombon állították fel a Szpisják Páláltal készített alkotást. 

Iliny ( különleges hely)

A fa 300 éves korral büszkélkedhet. A kocsányos tölgyet az ókori népek (görögök, latinok, germánok, kelták) az ég és a vihar isteneinek szent fájaként tisztelték, az ember eredetét erre vezették vissza (görögök, latinok). Táplálékot adó faként a termékenység szimbóluma lett.

Iliny ( tájház)

A Petőfi utcában levő ház 1938-ban épült, jellegzetes kontytetős épület. Az udvarán egy vályogból és csapongatóból épült nyári konyha található, valamint két hatalmas (fekete és fehér) eperfa, amiket még az 1940-es években ültettek.   

A domb gerincén álló templomot 1947-ben alakították ki egy kastélyból. Ami a mai napig Magyarok Nagyasszonya titulusú római katolikus templomként szolgálja a falú népét. Simon M. Veronika képe Templomunk büszkesége: Magyarok Nagyasszonya Oltárkép, amelyet adományként kapott a falú a művésznőtől. A Vatikánban is jegyzik a freskót. Szintén adományból épült a Mária szobor a hegytetőn, amely szinte védi és óvja a mi kis falunkat. 

 

Ipolytarnóc ( különleges hely)

Ipolytarnóc legjelentősebb büszkesége a település határában található 510 hektáros természetvédelmi területen elterülő világhírű, miocén korból származó, ősmaradvány leletegyüttes. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának gondozásában lévő, pótolhatatlan értékeket felsorakoztató lelőhely, az 1836-ban elkezdődött tudományos kutatások eredményeit egy 1986-ban megnyitott geológiai tanösvény formájában mutatja be az ide érkező látogatóknak. 

Ipolytarnóc ( kastély)

Az eddig feltárt levéltári adatok alapján vélhetően a XVIII. század elején épült barokk stílusban. Bár fellelhetőek olyan nyomok is, melyek arra engednek következtetni, hogy ezt a kúriát nem is a Bory család építette, hanem Stréter János II. Rákóczi Ferenc tüzérségi főparancsnoka.

Ipolytarnóc ( kápolna)

A Szent Anna kápolna Ipolytarnóc község köztemetőjében található. A kápolnát a Bory család építette 1813-ban, barokk stílusban. Mára már jól érzékelhető az idő vasfoga az épület vizuális megjelenésén.

Ipolytarnóc ( kúria)

A klasszicista jellegű épület a Rákóczi út északi oldalán található, amelyhez nagy méretű gazdasági udvar és kertrész tartozik. Utcai homlokzatán a négy vasrácsos eredeti ablakot csempék díszítik. Az épület sima falazatú, a nyeregtető már a felújított állapotot tükrözi. Udvari homlokzatán két ajtó és három ablak látható a homlokzatival megegyező stílusban.

Ipolytarnóc ( kúria)

A Jankovich család által a XVIII. század végén épített földszintes, késő barokk kúria a Rákóczi út déli oldalán áll. Az 1970-es években átépített épületen már nem láthatók az egykori ablakok és a magas mellvédű négy kosáríves árkádos tornác sem. Bolthajtásos pincéje eredeti állapotában maradt meg. Több évtizeden keresztül az iskolai oktatást szolgálta, ma az óvodásoknak és a konyhának ad otthont.

 

Ipolytarnóc ( erőd)

A laktanya építésének indoka a trianoni egyezmény magyarországi szétdarabolásáig nyúlik vissza. Az esemény kapcsán Ipolytarnóc 10 km-es vonzáskörzetében még összesen további három laktanya épült, Ráróspuszta, Kalonda, és Tőrincs, településeken.

Ipolytarnóc ( templom)

A település első római katolikus temploma – feltételezhetően középkori alapokon - 1688-ban épült Jézus Krisztus mennybemenetelének tiszteletére. 

Ipolytarnóc ( különleges hely)

Az Ipoly folyó és a szárazföldi országhatár metszéspontjának sarkában áll ez a határkő, a megcsonkított Magyarország mementójaként az idők végezetéig, emlékeztetve a jövő nemzedékét arra, hogy kik voltunk, mivé lettünk, honnan-hová jutottunk a francia honban született döntés után.

Ipolytarnóc ( különleges hely)

Az ipolytarnóci vasútállomáson álló félig földbe süllyesztett 30 cm fal és ajtóvastagságú, lőrésekkel ellátott, kúpos süvegű betonbunker egykoron a vasút védelmét szolgálta. Újkori büszke szürkesége megkopott, testén megtelepedtek a mohák, körbenőtte megannyi gyomnövény, de ő mit sem törődve a változó külvilággal az igazak álmát alussza évtizedek óta.

A település barokk temploma 1745-ben épült, a XIX. sz. végén és 1932-ben bővítették, így eredeti stílusát elvesztette. A templomban őrzött régi oltárkép érdekessége az, hogy a magyar szenteket népviseletben ábrázolja; a XIX. századból származó, vászonra festett olajképen Hunyadi János alakja is feltűnik.

Ipolyvece ( templom)

A török hódoltság éveit követően települtek be az elnéptelenedett faluba a szlovákok, s velük az új protestáns vallás is. Ők építtették az evangélikus templomot 1883-tól 1886-ig eklektikus stílusban, tervezője Klein András építőmester volt.

Ipolyvece ( tájház)

A több épületből álló, népi jellegű épületegyüttest a jelenlegi tulajdonos nagyapja, Deme János építette a XIX században.

Karancskeszi ( kúria)

A késő barokk stílusú, 1796-ban épült kúria földszintes, téglalap alakú. Főhomlokzatát öt erőteljes pilléren nyugvó, boltíves középrizalit tagolja. Homlokzata a múlt századi átalakítás következtében klasszicista formákat tartalmaz, a manzárdtető barokk hatású. Az árkádok alatt nyíló főbejárata egyenes záródású, fonott mintás barokk kőkerettel készült. Helyiségei teknőboltozatosak, a keleti fallal párhuzamos folyosót és az előcsarnokot dongaboltozat fedi.

Karancskeszi ( templom)

Karancslapujtő ( kúria)

A község sokáig a Mocsáry nemzetség tulajdona volt, ennek emlékét őrzi a településen fennmaradt két kúria. A 19. század elején épült a klasszicista Mocsáry-Papp Szász -kúria, ebben élt és gazdálkodott haláláig Szontagh Ferenc, ki 1848-49-ben a Füleki Járás főszolgabírója volt. Ma a 60 éves fennállását ünneplő Kastélykert Óvoda található az épületben.

Karancslapujtő ( kastély)

1749 körül, eredetileg barokk stílusban épült Mocsáry-kastély, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban átépítettek. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal, Nógrád megye első, magyar nyelven írt monográfiájának szerzője. A jeles polihisztor nevét viseli a községben működő Körzeti Általános és Művészeti Iskola, mely 2010-ben ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját.

Karancslapujtő ( templom)

Magyarok Nagyasszonya tiszteletére 1899-ben emelt új neoromán stílusú katolikus templom, a falu közepén emelkedő cipó alakú dombon áll.

Karancslapujtő ( templom)

Az evangélikus templom egyhajós, torony nélküli, klasszicista stílusú épület. Tulajdonosa és kezelője az Evangélikus Egyházközség.

Karancslapujtő ( harangláb)

Az evangélikus templom melletti domboldalon lévő, négyzet alapú, fából készült harangláb 3 bronzharangnak ad otthont.

Karancslapujtő ( kápolna)

A Karancs-hegyi kápolna a Karancs hegység 685 m magas Kápolna-hegyén található. Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények.

Karancslapujtő ( tájház)

Karancslapujtő Község Önkormányzata és a Karancs Kincse Közhasznú Egyesület összehangolt munkája révén2015. 12.12.-én átadásra került és a nagyközönség számára is látogathatóvá vált településünk legújabb gyöngyszeme a Tájház. Az épület berendezése, tárgyak, eszközök és a helyi népviselet bemutatása nem sikerült volna a lakosság összefogása nélkül.

Karancsság ( kápolna)

A mai Mikszáth utcában áll egy XVIII. századbeli, minden bizonnyal 1767-68-ból származó kápolna is, amely a hagyomány szerint Zách Felícián a község határában állott egykori várának a köveiből épült.

Karancsság ( templom)

Az 1891-92-ben épült 31,5 m hosszú, a toronynál 41 m magas templom, amelyet a százéves évforduló tiszteletére újítottak fel 1992-ben. Az újraszentelést dr. Paskai László bíboros esztergomi érsek végezte. Karancsság „ősrégi temploma” a mostani helyén állt, egy öllel magasabban, fazsindely tetős, homlokzat előtti toronnyal.

Karancsság ( kastély)

Kubinyi Gáspár földesúr építtette 1794-ben a késő barokk stílusú, műemlék jellegű kastélyt, amely később a Prónay család birtokába került.Nagyméretű telken, szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület, manzárdtetővel. Az U két szára között néhány lépcsőfokkal megemelt terasz. A teraszra nyíló Ny-i homlokzaton árkád, a K-i homlokzaton kis kiülésű középrizalit, D-i szélén lőrés alakú nyílással. A szárakban kéttraktusos, az összekötő szárnyban egy traktusos, teknőboltozatos helyiségekkel. Helyenként mennyezeti stukkó, fülkék és kályhahelyek. Pincék a két szár alatt, dongaboltozattal, bejáratuk a Ny-i véghomlokzatokról. Építtette a Kubinyi család 1794-ben, később a báró Prónay család tulajdonába került.

Forrás: Wikimapia.org

Keszeg ( kastély)

A XVIII. század elejétől Keszeg község földesura a Huszár család volt. Kastélyukat Huszár József építette 1749-ben, majd Huszár Károly az 1870-es években udvari szárnnyal bővíttette az épületet.

A T-alaprajzú, késő barokk épület középrizalitos homlokzattal és nyereg- és manzárdtetővel rendelkezik. A tetőzeten copf vázák láthatók, amelyekből mára csak néhány maradt meg. A kastély mögött elterülő kertben egykor hatalmas fák álltak, közepén ma orosz katonai temető található. A kastély egykor gazdag berendezéssel büszkélkedhetett. A festmények között megtalálható volt egy korabeli Rákóczi-ábrázolás, valószínűleg Mányoki Ádám munkája, Philips Wouwerman, Rembrandt tanítványainak alkotásai. Értékes volt még a családi levéltár, illetve a 2000 kötetes könyvtár is.

A kastély falai között megfordult az idők során Deák Ferenc, Madách Imre és Apponyi Albert is. 1926-tól a Purgly család tulajdonába került a birtok, amit Purgly Emil,a Károlyi-kormány földművelésügyi minisztere fiaival igazgatott.

Volt Huszár-Purgly kastély műemléki környezete

Két melléképülete az udvari szárnnyal párhuzamosan, a telek szélén épült. A keleti épületben irodák, szolgálati lakások és magtár volt, míg a kisebb, nyugati építményben óvoda működik.

Ma már erősen elpusztult parkjában egykor hatalmas fák, gondozott utak és virágház volt. A műemléki környezethez tartozik a római katolikus templom kertjében a Huszár család néhány sírköve. A kastélypark északi részében a II. világháborúban elesett orosz katonák temetőjét találjuk. A falu 1803-ban állíttatta a ma is látható feszületet a templom elé, melynek szövege így szól: "Keszegh HeLységben Lakozók tslnáLtatták nyoLCzaDlk MáIusban." A kronosztikon, az évrejtés kedvelt forma volt abban az időben, s a kiemelt római számokból lehetett megfejteni az alapítás dátumát.

Magtár

A védett környezet határán, de azon kívül áll a műemlék magtár. Mint a kastély egykori gazdasági épülete, ez is a műemlék együttes részének tekinthető. A téglalap alaprajzú egyemeletes épületet a XVIII. században építették, s a Huszár család majorsági épületeihez tartozott. Bejárat a keleti oldalon nyílik, földszintjén és emeletén téglalap alakú, kőkeretes ablakai vannak. Falazat kőből készült, nyeregtetős. (Forrás: Nógrád megye műemlékei) 

Az egyhajós, előreugró középtornyos keletelt templom 1706-ban készült barokk stílusban, majd 1747-ben és 1764-ben megnagyobbították.

Kisbárkány ( templom)

A római katolikus templom (épült 1992-1994), melynek templombelsője magán hordozza a 20. sz. sajátos építészeti jegyeit.

Kisbárkány ( harangláb)

A XVIII. században emelték a templom melletti kőből épült harangtornyot. Harangját a rimóciak adták el 1927-ben a kisbárkányiaknak azzal a kikötéssel, hogy a szentkúti búcsúra tartva azt megkongathassák. A harangot egy Walser nevű nagyiparos budapesti gyárában öntötték 60 centiméteres alsó átmérővel, 45 centis palásttal. Egyvonalas f hangot hallat.

 

Kisecset ( emlékmű)

Kisecset ( emlékmű)

Kisecset ( templom)

XVIII.században épült.

Kishartyán ( templom)

A római katolikus templom 1712-ben épült. Az oldalvölgy kis nyúlványán álló templom gótikus, királyfejeket ábrázoló gyámkövei, ablakai, egyszerű pálcatagos szentségtartó fülkéje jelzik régiségét. Műemlék.

 

Kishartyán ( harangláb)

A faluközpont meghatározó eleme a harangtorony.

Kishartyán ( természeti képződmény)

Természetvédelmi oltalom alatt áll a 13 hektáros földtani képződmény, a Kőlyuk-oldal, amely mintegy 30-50 méter magas, 300 méter hosszú, csaknem függőleges homokkő fal. 

 

 

Kisnémedi ( tájház)

Kisnémedi ( templom)

Kosd ( szobor)

Kosd ( emlékmű)

Kosd ( emlékmű)

Kosd ( templom)

Kosd ( templom)

Kozárd egyik érdekes látnivalója a Faluházhoz 2006-ban hozzáépített, fából készült Szeplőtelen fogantatás-kápolna, amelynek tetején üvegpiramis áll. A faluházként, kultúrházként és kápolnaként működő épületegyüttes tetőteraszáról beláthatjuk az egész falut és a környező dombokat.

 

 

 

Kozárd ( műemlék épület)

A falu központban álló, 1830 körül épült klasszicista stílusú haranglábat 2006-ban újították fel. Műemléki védelem alatt áll.

Kozárd ( kopjafa)

Kozárd ( szobor)

Kozárd ( szobor)

alkotó: Demeter István, Székelyudvarhely

A Palóc Út részeként Hagyományőrző Palóc Galéria és Kézművesház nyílt a palóc örökség megőrzésére.

Kutasó ( kemence)

Kutasó ( templom)

Kutasó kis evangélikus temploma a XX. század elején épült. 

Kutasó ( különleges hely)

Garábtól északra, a Zsunyi-hegy déli oldalán ered a patak legnagyobb ága, amelyet emiatt Cserhátszentivánig Zsunyi-pataknak neveznek. Cserhátszentivánnál egyesül a Kutasó felől folyó Cserkúti-patakkal, aminek másik neve a Szuha-patak. A Szuha szláv eredetű kifejezés, jelentése száraz. Ez az elnevezés így illik is a Szuha-patakra, ami nyaranta gyakran kiszárad. 

Kétbodony ( templom)

Kétbodony ( tájház)

Kérésre a szővő asszonyok bemutatót tartanak, az 1900-as éveknek megfelelően berendezett parasztházban.

Kétbodony ( horgásztó)

II. Rákóczi Ferenc 3,5 méter magas, fából készült lovasszobra a püspökhatvani Koltai László és az erdélyi Demeter István alkotása. 

Legénd ( kastély)

A barokk stílusú kastély 1760 körül, magas lábazatra épült a Káldy család számára.

Legénd ( kastély)

A barokk jellegû, színvonalas fõépületet a Nyáry család építtette 1750 körül.

Legénd ( templom)

Barokk stílusban épült 1807-ben.

Legénd ( kápolna)

Kápolna, a település centrumában áll, stílusa klasszicista.

Legénd ( templom)

Római katolikus templom (Nagyboldogasszony). A templom építésének kezdete az Árpád-korra tehető. A templom a XV. században készült el, stílusa gótikus. A XVIII. század elején állapota leromlott, részben elpusztult, 1769-ben és 1888-ban barokk stílusban átépítették. A templom a település külterületén épült.

Legénd ( kúria)

A Hirsch-kúria a XIX. században épült, klasszicista stílusban. A kontyolt nyeregetetős kúria utolsó birtokosa a Hirsch család volt. Jelenleg a kultúrháznak és a polgármesteri hivatalnak ad helyet. Tulajdonos adatai: Legénd Község Önkormányzata

Litke templomáról már a középkorban említést tesznek, bár az épület az 1688. évi egyházlátogatáskor romokban hevert. A jelenleg is meglévő barokk stílusú római katolikus templomot 1766-ban építették újjá az ősi falakra.

Litke ( különleges hely)

Litke községben 1896-ban, a millennium évében nagy ünnepséget rendeztek. Az ünnepség keretében ültették el azt a hét kocsányos- tölgy (Quercus robur) fácskát, amelyeket a gödöllői állami csemetekertből vasúton szállítottak Litkére.

Litke ( természeti képződmény)

Litkétől Ipolytarnóc irányába, a falucentrumtól északra haladva, az Ipoly és a vasút között, a magyar-szlovák határ mentén található a mintegy 300 hektáros Csád-alji mocsárvilága, a vízimadarak kedvelt élőhelye. Nógrádban egyedül itt fordul elő a nagy kócsag és ugyancsak különlegességnek számít a batla megjelenése. Még nem természetvédelmi terület, noha számos érdekességgel és változatos növényvilággal rendelkezik.

Litke ( műemlék épület)

Barokk, 18. százdadi épület. Az épület évek óta lakatlan, folyamatosan pusztul. 1977-ben külső felújítást végeztek rajta. Ekkor készült az egyetlen megmaradt apácarács mintájára a többi ablakrács is.

Litke ( műemlék épület)

Építtette a birtokos gróf Koháry család a 18. században. Az 1945-ben lebontott Koháry-kúriához tartozott.

Litke ( műemlék épület)

Barokk stílusban épült 1725-ben.

A község első protestáns templomát a betelepülő lutheránus vallású szlová - kok építették 1740-ben.

Lucfalva ( tájház)

Lucfalván egy régi porta felújításával rendeztek be tájházat és néprajzi gyűjteményt a település központjában. A nagyobb lakóépület 3 szobájában kiállí- tás várja a látogatókat. A múzeum a falusi élet mindennapi eszközeit mutatja be, magyar és szlovák nyelvű ismertetőkkel. A ház különlegessége az ereszt díszítő motívum, amely több házon visszaköszön a faluban.

Az egykori Alsó- és Felső Ludány találkozási pontjánál található Szent András apostol tiszteletére felszentelt templom története, az Árpád-ház kihalásáig, 1301-ig nyúlik vissza.

Ludányhalászi ( kastély)

A Szent András plébániatemplom szomszédságában található az egykori Ráday kastély, melynek építése Ráday Pál – II. Rákóczi Ferenc kancellárja – nevéhez fűződik. A munkálatok 1700-ban kezdődtek el és 2 évig tarthatott a kastély felépítése.

Ludányhalászi ( park)

Említésre méltó a kastély védettség alatt álló 8 hektáros parkja, (ami az intézmény jellegéből adódóan, engedéllyel látogatható) mely 23 fafajnak ad otthont a páfrányfenyőtől kezdve a török mogyoróig; köztük olyanok is, melyeket még a Ráday család ültetett. Ezek évszázados bizonyítékai az egykoron itt élt nemesi család valaha volt gyönyörű angol parkjának.

Ludányhalászi ( feszület)

1802-ben épült barokk jellegű kőkereszt.

Magyargéc Község Önkormányzata 2014-ben önerőből állítatta a Kerek hegy tetején a Kettős keresztet. 2014. augusztus 20-án, az államlapítás ünnepén került sor a kereszt ünnepélyes avatására.

A falu római katolikus temploma gótikus, XV. századi alapokon áll. Az egyhajós, keletelt templomot 1713-ban helyreállították, 1787-ben átépítették, barokkstílusú formáját 1789-ben kapta, 1920-ban pedig bővítették.

Magyarnándor ( kastély)

(A volt Buttler-kastély) eklektikus, némely részében klasszicista stílusú. Magyarnándorhoz tartozó Kelecsénypuszta (nem látogatható).

Magyarnándor ( kilátó)

A Nagy-Kilátó melyet Nagy János és családja építtetett, a Magyarnándor fölé emelkedő "Körtvélyes-árok" környéki domboldalon helyezkedik el. Az 5 x 5 méteres alapterületű 20 méter magas építményből csodás panoráma tárul elénk. Szemeink előtt megjelennek a Cserhát hegyvonulatai, a Naszály hegy, a Börzsöny hegység kontúrvonala, a Karancs hegy, tiszta idő esetén az Alacsony-Tátra vonulatait is megcsodálhatjuk.

Az építmény bárki számára, bármikor, ingyenesen látogatható.

Magyarnándor ( emlékmű)

Magyarnándor ( szobor)

XVIII. század végéről való.

Magyarnándor ( feszület)

Magyarnándor ( templom)

Magyarnándor ( emlékház)

Magyarnándor ( különleges hely)

A csobogó Magyarnándor délnyugati részén, a Debercsény felé vezető Dózsa György utca végénél, a Debercsényi-patakon található.

Magyarnándor ( múzeum)

A környék népi hagyományaihoz híven lett berendezve.

Magyarnándor ( pincesor)

A nándori pincesor egységesnek mondható terméskőből készült homlokzati megoldású. A fölötte magasodó fenyőerdővel és a pincesor előtt elterülő füves térséggel jó lehetőséget kínál egy kellemes pihenőhely kialakításához.

A magyarnándori I. Világháborús emlékmű (Hősök szobra). Itt a doni áttörés évfordulójakor (január 12.) és Hősök Napján (május utolsó vasárnapja) vannak megemlékezések.:

Az emlékművet 1933-ban, Hősök Napján (május utolsó vasárnapja) szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. Sajátossága a tetején elhelyezett Szent korona műkő másolat.

Az emlékmű eredetileg csak az I. világháború 40 magyarnándori hősi halottjának állít emléket, de később, 1953-ban a második világháború katona és civil áldozatainak az emléktáblája is erre az emlékműre került.

Magyarnándor ( műemlék épület)

Magyarnándor ( Tó)

Mihálygerge ( Tó)

A mihálygergei tározó a horgászok paradicsoma. Jelentős a busa-és pontyállomány, de ragadozóhalak is szép számmal találhatók. A csuka és a süllő mellett megtalálható a balin is. A tározót madarászok is látogatják. Szerencsés esetben az igen ritka halászsas is megfigyelhető zsákmányszerzés közben.

Mihálygerge ( templom)

Az egyházi iratok 1332-ben plébániával rendelkező helységként említik Egyházasgergét. A templom hajóját a XIV., szentélyét a XV. században építették késő gótikus stílusban. 

Mihálygerge ( emlékmű)

Mihálygerge jelképévé vált a 2000-ben felavatott millenniumi emlékmű, ami talapzatával együtt 11 méter magas, s az ország legnagyobb ilyen jellegű műalkotása. A kompozíción, mely Kocsis Előd munkája, az ősmagyar jelképek, a stilizált turulmadár és a napkorong látható. Ezen emlékmű körül tervezi a község az új, korszerű faluközpont kialakítását.

Mohora ( kastély)

Építésének idejét pontosan nem tudni, a XVII. vagy XVIII. században épülhetett. A szépen karbantartott, felújított épület különlegessége a saroktornyain lévő négy hagymakupola. A főbejárathoz kétkarú lépcső vezet. A gróf Zichy, majd a Vay család a XIX. században volt birtokosa a kastélynak. Magántulajdonban van, nem látogatható.

A kiállításon a Mauks- és a Mikszáth család életéből is láthatunk mohorai kötődésű relikviákat. Az egykori Mauks-kúria kertjében egy több mint 150 éves, védett gesztenyefát találunk, amely alatt ülve Mikszáth Kálmán alkotott

Mohora ( pincesor)

Ezen a településrészen találhatók Mohora borospincéi és présházai.

Mohora ( emlékház)

A 2000-ben nyílt emlékkiállítás a mohorai születésű színésznő életét bemutató személyes tárgyakból és a színpadi szerepeiben viselt kosztümökből áll.

Mohora ( templom)

Mohora római katolikus templomát a XVIII. században építették, mai formáját az 1903-as átépítésekor nyerte el.

Mohora ( emlékmű)

Az emlékművön egy obeliszk áll, annak a tetején pedig egy kardot tartó turul. Az I. világháború áldozatainak emlékére épült emlékmű később újabb emléktáblákkal bővült, így az 1848-49-es szabadságharcról, valamint a II. világháborúról is megemlékeznek. 

Mohora ( emlékmű)

Az egyszerű emlékművön fehér márványtábla található, amelyen a II. világháborúban elesett 26 mohorai neve szerepel, alatta pedig az elhurcolt katonák és civilek nevei.

Mohora ( templom)

A falu közepén álló kis evangélikus templom szintén irodalomtörténeti emlékhely, hiszen 1893 januárjában a fiatal pár itt fogadott másodszor örök hűséget egymásnak. Ennek emlékét a bejárat melletti emléktábla őrzi. A templomban megtekinthető az az oltárterítő, amelyet Ilonka saját kezűleg hímzett és házasságkötésük tanúja volt.

Márkháza ( templom)

Márkháza katolikus templomát Szabó István Ybl-díjas épí- tész tervezte, 1978-ban. Az épület természetes anyagokból, a közösség közreműködésével épült. 

Márkháza ( harangláb)

A templomtól párszáz méterre áll a község harangtornya, mellette emlékhellyel, mely a falu első és második világháborús áldozatainak állít emléket. A rendezett kertben két sír is található. A feltehetően későbarokk harangtorony ma csupán szimbólumként, harang nélkül áll az út mellett. Hasonló, egyszerű tömegű, zömök, kis nyílásokkal ellátott harangtornyokat találunk a közeli településeken is, például Lucfalván és Felsőtoldon.

Márkháza ( természeti képződmény)

A települést északi irányban elhagyva A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetbe lépünk. Az erdei utat követve az ősborókás gyönyörű látványa tárul elénk. Az ősborókás különlegességét az eredeti élőhelyen látható különleges növénytársulások és az itt élő védett fajok adják.

Mátraszőlős ( templom)

A 750 éves római katolikus templom, mely Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viseli. Kora gótikus stílusban épült a a 14. században, többször bővítették, felújították. A templom egyhajós, fő- és mellékoltára 1669-ben készült barokk stílusban. Az oltárkép A 17. századból való festmény. A hajó északi falán a 14. századi freskó-töredék található. A keleti oldalon háromszintes nyerskő falazatú torony épült 1864-ben, az előző évben elbontott kőfal köveiből.

Mátraszőlős ( kápolna)

 A belül üres kis kápolna egy dombháton van, egy nagy tölgyfa alatt, messzire látszik. Mellette feszület. A Rákóczi-kápolna, mely nevét a helyiek szerint arról kapta, hogy itt pihent meg II. Rákóczi Ferenc, miközben a szécsényi országgyűlésre igyekezett, ahol vezérlő fejedelemmé választották. Genthon István Nógrád megyei műemlékek c. könyve szerint neve Nepomuki Szent János-kápolna, és az 1762-es fagykár emlékére épült.

Mátraszőlős ( kúria)

A kastély, mely a 19. század közepén épült, az akkori vármegye egyik legszebb úri lakjai közé tartozott. A kastély később Dr. Rónyai Rezső tulajdonába került, aki üdülőt létesített itt Csillag Panzió néven. Magántulajdonban van, állaga leromlott, felújításra szorul. 

Mátraszőlős ( természeti képződmény)

"A Függő-kő andezit sziklája, ami aláhajló, labilisnak tűnő helyzete miatt kapta nevét. Keletkezése14-16 millió évvel ezelőtt a Cserhátot létrehozó vulkáni működés első szakaszában vizaalatti kitörés eredményét képezi kitörési centrum közelében. A vízzel érintkező láva és felszabaduló gőzök, gázok feloxidálták, átkovásították így kapta „vöröses-szivacsos” álagát.

Hasonló körülmények közt keletkezett Vörös bánya másik érdekessége a Föggö-Kő barlang is csak itt nem mm-es hólyagok, jöttek létre, hanem m-es nagyságrenddel nagyobb üreg keletkezett.

Valószínűsíthető, hogy a völgyben folyó patak a pleisztocén során az akkori kanyarulatával tovább formálta majd a patak bevágódása során, a barlang szárazon maradt „kiemelkedett”.

Írta: Reményi Ferenc Mátraszőlős szülötte 1930 táján

Mátraszőlős ( különleges hely)

A II.vh után Mátraszőlőst egy felhőszakadás következményeként elöntötte egy víz és sárlavina. E katasztrófa után építették ezt a véd művet az 50-es években.( 2013 tavaszán terület rendezéssel átadták a megszépült vízfogót és környékét két pihenőhellyel a turisták nagy örömére.) Olvass tovább: https://palgatura.webnode.hu/publikaciok/matraszolos-a-foldrajzi-paradoxon/

Mátraszőlős ( szobor)

A 18. században készült rokokkó stílusban.1987-ben felújították, de nem sikerült visszaadni eredeti formáját. Gazdagon díszített, kőlábazaton álló szobor, anyaga puha mészkő. A szobor vidékies jellegű, rajta festés nyomai. A szobor anyaga: riolittufa, magassága 130 cm.

 

Nagybárkány ( templom)

Az 1788-as Visitatio Canonica szerint temploma már 1460 előtt állt. Helye a mostani Polgármesteri Hivatal környékén volt, bent a falu közepén. Egykori harangjának felirata: IN HONOREM DEI ET S(ancti) MARTINI EPISCOPI (Isten és Szent Márton püspök tiszteletére - Nagybárkány, rk., 1674, öntötte Michael Kupec, Németlipcse).

Az 1870-es évek  végén, a hegyről lezúdult víz használhatatlanná tette a templomot. Így Nagybárkány legszebb helyén, egy domb tetején kezdték el építeni a templomot 1883-ban, az egyházmegye és a hívek adományaiból. Az 1880-as években 528 római katolikus lakosa volt a falunak. A templomot neoromán stílusban építették. A templom alapterülete 220 m². A templom legértékesebb kincse a szószék, amelyet valószínűleg más templomból hoztak, és egy 18. századi kiváló asztalos munkája. A mellvéd függőlegesen kiképzett főrésze 3 mezőre tagozódik, melyekben a négy evangélista domborműve látható, balra Szent Máté, szimbólumával, az angyallal. Középen beszélgetve Szent Márkés Szent Lukács szimbólumaikkal, az oroszlánnal és a bikával. Jobbra, alig látható helyen pedig a szeretett tanítvány alakja, Szent János apostol a napba néző sas hasonlatával. A 19. századból lszármazik az oltárkép, mely Szent Márotont ábrázolja. A tornyot életveszélyessé válása miatt 1979-ben lebontották, s a hívek pénz- és munkaadományaikból 1981-ben újra felépítették. 1998-ban a templom orgonáját, mely sok éven át hallgatott, megjavították.

forrás: wikipedia

Nagylóc templomát a XV. században építették, a XIX. században pedig nagymértékben átalakították, valamint ekkor építették hozzá a ma is látható neogót stílusú oldalhajókat.

Nagylóc ( különleges hely)

Egy ásatás során Árpád-kori és késő középkori cserepeket találtak a Várhegyen, amelyekből arra következtettek, hogy valaha egy őrtorony állhatott itt.

Nagylóc ( különleges hely)

A hegy egyik andezit sziklájában lábnyomra hasonlító bemélyedések találhatók. A köznyelv szerint ezek Jézus Krisztus lábának, botja végének, valamint a szamara patájának a lenyomatai. 

Nagylóc ( kápolna)

A Hollókő felé vezető út mellett találjuk ezt a XVIII. századból ránk maradt kápolnát.

A falu központjában a templomhoz vezető út tengelyvonalában található kastély építését 1740-es években Klobusitzky István kezdte, majd 1896-ban a millenniumi évben Blaskovich Miklós földesúr emeletet és két toronyszobát építtetett rá. 

Nézsa ( templom)

A községben lévő Szent Jakab templom (a XVI. századból való, építési ideje: 1575) a község Sztara Gyegyina (ófalu) nevű részén állt, de a temetőben egy másik templom is volt.

A templomkertben áll Nepomuki Szent János szobra. A szobor klasszicista stílusban készült, 1820 körül. Széles kő alapon nyugvó, párkányokkal, peremekkel kialakított talpazaton helyezték el, lábazata 82 X 66 centiméter, magassága 150 centiméter, oldallapjai simák. Alapja és talpazata kötött, szemcsés homokkőből készült. A szobor 160 centiméter magas, néhol festésnyomok láthatók rajta, feje körül csillagokkal díszített glória van elhelyezve. Anyaga mészkő.

A temetőben találjuk az 1825-26-ban klasszicista stílusban készült kálváriát, alsó szintje a Szent Anna-kápolna. Dombtetőn áll, kör alakú építmény. 1825-ben emeltette Szentiványi Bonaventúra özvegye Szirmai Apollónia és 1826-ban a templombúcsú (Szent Jakab) alkalmával szentelték fel.

Nézsa ( kálvária)

A keresztúti stációk nem véletlenül kerültek erre a helyre. Valamikor inen volt a temető feljárata, erre kísérték a halottakat utolsó útjukra. Az út mentén gesztenyefák álltak, és a fákon voltak az apró stációképek. A fák elpusztultak, a képek elvesztek, és egy idő után a temető bejárata is átkerült a túloldalra, már alig használtáka nézsaiak ezt a feljárót. A keresztúti stációk megépülésével legalább részben visszakapta ez az oldal a feljárat szerepét. A keresztút, a stációk tervei és az egyes állomások képei Hérics Nándor grafikus alkotásai.

Nézsa ( műemlék épület)

A barokk stílusú magtár a XIX. század első felében épült, s az utcavonallal párhuzamosan áll. Az 1987-ben megnyitott, új művelődési házhoz nyaktaggal kapcsolódik. Hattengelyes, ablakai egyenlő távolságra vannak, de a hulló vakolat alatt elfalazott nyílások is láthatók. Pár éve felújított cseréptető fedi, gazdagon részletezett ereszpárkány díszíti. Belső tere egybefüggő, keleti végében kétszintes.

Nógrádkövesd ( templom)

Nógrádmegyer ( templom)

Nógrádmegyer ( templom)

Nógrádmegyer ( kúria)

Nógrádmegyer ( kúria)

Nógrádmegyer ( kúria)

Nógrádsipek ( templom)

Nógrádsipek ( kúria)

Nógrádsipek ( kúria)

Nógrádsipek ( emlékmű)

Nógrádsipek ( emlékmű)

Nógrádsipek ( feszület)

Nógrádsipek ( különleges hely)

Nógrádsipek ( forrás)

Nógrádsipek ( vár, várrom)

Nógrádsipek ( pincesor)

Nógrádsáp ( templom)

Nógrádsáp ( műemlék épület)

Nógrádsáp ( barlang)

Nőtincs ( templom)

1415-ben építették gótikus stílusban a falu külterületén, később a a terjeszkedés során került a faluba. Valószínűleg Széchy Miklós építtette. 1720-ban átépítették barokk stílusúra. A török pusztítás ideje alatt hosszabb ideig fedél nélkül állt. 1690-ben helyreállították. Egy ideig a reformátusok használták, ekkor 66 táblából álló festett, kazettás mennyezete volt. Később a váci püspök visszakövetelte a templomot, ekkor a reformátusok Kosdra távoztak. A templom kis dombon áll, főbejárata az előreugró toronyból nyílik. A hajó három részre osztható, boltozatokkal tagolva: a karzat és a hajó között pilléreket, míg a szentély és a hajó között csúcsíves boltozatot találunk. A korábbi hagymasisakú tornyot 1932-ben átalakították egyszerű gúlasisakká. A keleti oldalon mérműves ablak található. A főoltárkép 1858-ban készült, Szent Mártont ábrázolja. Szent Márton a betegek, szegények gyámolítójaként ismert tours-i püspök 316-397 között élt, Franciaország védőszentje. 1976-ban a templom restaurálásakor a keresztboltozatos szentélyben gótikus szentségtartó fülkét (pastoforium) és körülötte 16. századi falképtöredéket tártak fel. Nagy művészeti értékkel bír a templomban található rokokó stílusú szószék is. Orgonáját Schäfer Ágoston építette 1942-ben. A templomtoronyban 3 harang lakik: a 78 cm átmérőjű harangot Walser Ferenc öntötte 1890-ben, az 54,5 cm átmérőjű harang a Harangművek Rt-nél készült 1923-ban, míg a 46 cm átmérőjűt Szlezák László készítette 1929-ben. A templomon gótikus, barokk, rokokó és népi építészeti stílusjegyek egyaránt felfedezhetők.

Nőtincs ( kúria)

1809-ben épült a falu közepén klasszicista stílusban. A nemesi kúriák földszintes, L-alakú, hagyományos stílusában épült, nevezetes angolparkkal. Az épületen széles, tagolt koronázópárkány fut körbe. A Scitovszkyak 1859-től birtokolták a kúriát. A kastélyt övező 2 hektáros kertet védetté nyílvánították, hogy a még meglévő idős fákat, illetve a terület angolpark jellegét megőrizzék.

Nőtincs ( szobor)

    Egykori iskolaépület déli homlokzatán, csúcsíves, fogrovatos díszítésű falfülkében elhelyezett kisméretű, kőből faragott, festett barokk szobor. A szent álló alakja római katonai öltözékben, lábánál égő házzal látható. Alatta utólag odafalazott kettős barokk címerpajzs. Valószínűleg másodlagos elhelyezésben került jelenlegi helyére 1868-1869 között.

Nőtincs ( kápolna)

1892 épült, nevét a csehországi védőszentről, Nepomuki Szent Jánosról kapta. Nepomuki Szent János a gyónási titok védőszentje. A település peremén, a jelenkori temetőhöz vezető út mellett található. A kápolna Szent Amália nevét is viseli. Szent Amália, (eredeti nevén Analberga), nevének jelentése: szeplőtelen. Witgát lotharingiai herceg felesége volt. Három gyermeke született, haláluk után mindhármukat szentté avatták. Gyermekei: szent Adalbert, máskép Emebert, cambrayi püspök, szent-Renildisz apáca és szent Gudula, szinten apáca. Harmadik gyermekének születése után apácának, férje pedig szerzetesnek állt. A maubeugi kolostorban 690-ben halt meg. Holtteste Bingenben nyugszik.

Nőtincs ( Tó)

A Lókos-patak festői völgyében kialakított 40 hektáros mesterséges tavat a patak földuzzasztásával hozták létre.A rövid idő alatt itt megtelepedett növény és állatvilág védelme érdekében természet védelmi területté nyilvánították (forrás: itthon.hu)

Nőtincs ( temető)

Nőtincs ( emlékmű)

Alkotó: Ziman Lajos Avatás: 2002

A szobi szobrász itt talált helyet álmának, miután Szobon nem fogadták el az ötletét. Nap és hold az életet szimbolizálja, amelyből létre jött a kereszténység és ezeket a motívumokat óvja- védi a turul kiterjesztett szárnya. Az obeliszk közepén látható még a Széchy-ek pecsétje, ami ma már a község címere is.

Nőtincs ( szobor)

Alkotó: Koltai László Avatás: 2014

A királyi pár egy egy tömbből lett kifaragva a szobrászra jellemző fafaragást ebben a megyében több helyen láthat a kiránduló. Szent István kezében kard és kettős kereszt látható mögöttük három zászlórúd. Gizella kezében látható az országalma ami ebben az esetben szokatlan.

Nőtincs ( szobor)

Alkotó: Koltai László Avatás: 2014

"SZENT LÁSZLÓ 1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt.

Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett.

Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát.

Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán."

Patak ( híd)

A Dejtárra vezető úton, a Derék-patak fölött átívelő, háromlyukú barokk stílusú kőhíd 1800 táján épült, mellvédjét később emelték. A híd anyaga romhányi homokkő.

Patak ( múzeum)

A KALÁSZ ház épülete 2000-ben került átadásra. A közösségi ház több helyiségből áll. Az utcafronton található a tiszta szoba, melyben vetett ágy, sublót, szekrény, varrógép és egyéb használati tárgy található. A konyhában régi edények, kint, a pitvar részen gazdasági felszerelések láthatók. A nagyteremben népviseleti bemutató és a megújult KALÁSZ életéről fényképes kiállítás tekinthető meg.

Barokkstílusú kápolna.

Patak ( kápolna)

Patak ( templom)

Penc ( templom)

Penc ( templom)

Penc ( templom)

Penc ( kápolna)

Penc ( pincesor)

Penc ( kúria)

Penc ( különleges hely)

Püspökszilágy ( szobor)

Püspökszilágy ( feszület)

Püspökszilágy ( templom)

Püspökszilágy ( templom)

Püspökszilágy ( tájház)

Rimóc ( templom)

Palóc Főkötő kiállítás Kiállításunk igyekszik bemutatni a palócföldi főkötők szemet gyönyörködtető, finoman kidolgozott, igényesen díszített, csodálatos sokszínűségét, tisztelegve Palócföld népművészete és gazdag kultúrkincse előtt. A felújított, hagyományos stílusú parasztházban kialakított kiálíllítás keretében 20 palóc település 40 db főkötője csodálható meg. Cím: 3177 Rimóc, Hunyadi út 5. Elérhetőség: a polgármesteri hivatal telefonszámain, illetve: Beszkid Jánosné, 06-30-533-2383 Nyitva tartás: Telefonos egyeztetés szerint.

Rimóc ( műemlék épület)

A Szent Miklós-templomtól pár száz méterre, szemben található a műemlék jellegű, a templomhoz hasonlóan barokk stílusú plébániaház, amely 1786-ban épült, és jelenleg is működik.

Rimóc ( szobor)

Rimóc ( múzeum)

Falumúzeum Településünkön hagyományos stílusú parasztházban tekintheti meg a paraszti életforma eszközeit, berendezési tárgyait, egykori életformájának tanúságtételét. A hagyományos, háromosztatú, deszkamellvédes tornáccal megépített, kontyolt nyeregtetős palóc házban megtekinthetőek az egykori konyhai eszközök, bútorok, díszek, egyéb háztáji foglalkozásokhoz kapcsolódó tárgyak. Cím: 3177 Rimóc, István király út 43. Elérhetőség: a polgármesteri hivatal telefonszámain, illetve: Bablena Miklósné, 06-70-518 0997 Nyitvtartás: Az érdeklődőknek kérésre vagy csengetésre bármikor kinyitják, előzetes telefonos egyeztetés előnyös.

Rimóc ( múzeum)

A magántulajdonban lévő népviseletes Babamúzeumban a gyönyörű rimóci népviseletbe öltöztetett életnagyságú babák egy hagyományos stílusú parasztházban, régi bútorokkal és hagyományos használati tárgyakkal a korabeli paraszti életstílusnak megfelelően vannak elhelyezve. A múzeumban a „Bölcsőtől a sírig” című kiállítás keretében minden korcsoport rimóci népviselete megtekinthető. Cím: 3177 Rimóc, Virág út 10. Elérhetőség: Kiss Bertalanné, 06-32-388-266 Nyitva tartás: Előzetes telefonos egyeztetés előnyös.

Rimóc ( kápolna)

Rimóc ( kápolna)

Rimóc ( szobor)

Rimóc ( emlékmű)

Rimóc ( feszület)

Rimóc ( emlékmű)

Rimóc ( emlékmű)

Rimóc ( szobor)

Rimóc ( emlékház)

Romhány ( különleges hely)

Mintegy 25 m korona-átmérőjű, 20 m magas és 250 cm törzskerületű török mogyorófa (Corylus colurna) több mint 300 éves. Írásos feljegyzések szerint a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy török mogyorófa cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban az 1710. január 22-i csata emlékére. Történetek szerint a fát a katona nem a csata helyszínén ültette el, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi-mogyorófája.

Romhány ( templom)

1836-ban építették klasszicista stílusban.Egyhajós templom homlokzati síkban álló toronnyal. A főhomlokzat közepén két-két fali pillér felett háromszöges, párkányokkal erősen hangsúlyozott oromzati rész látható. A tornyot barokk sisak fedi. A szentély a hajótól keskenyebb, egyenes záródású. A templom ablakai szegmentívvel záródnak. A belső tér háromboltozatos.

Története: A községet egy 1496-os oklevél Eghazas Rohman néven említette. A név alapján középkori egyházának létezése feltételezhető. 1675-ben a Pongrácz térkép a törökdúlás után megmaradt egyházas helyek között tüntette fel. Az 1711-es Cananica Visitatió rossz állapotban lévő fatemplomot írt le, ennek helyére épült egy barokk templom. 1746- ból fa haranglábról van adatunk, de 1767 és 1832 között viszont már a templom tornyának harangjait sorolják fel. A mai épületet 1936-ban készítette Regele József építőmester klasszicista stílusban.

Romhány ( kúria)

Klasszicista jellegű épület, a XIX sz. elején épült, a XIX. Század végén átépítették. Földszintes, téglalap alaprajzú épület. A főhomlokzatból négy teljes és négy féloszloppal támasztott  nyitott portikusz ugrik ki, melyet párkánnal, faltükrökkel tagolt timpanon zár le.A timpanon belsejében körmezőben nemesi címerpajzs látható. A falak díszítés nélküliek.A főbejárat nagyobb előcsarnokba nyílik, a helyiségek részben boltozottak. A Prónay kastélyhoz hasonlóan az udvarát kétoldalt cselédházak zárják le.

Története: Borovszky szerint a kúriát még Sembery Márton építette 1780-ban. Az építés éve vitatható. 1888-ban az épület leégett, mai formáját a XIX. század végi helyreállításkor nyerte el. Időkozben a Laszkári család tulajdonába került. 1945 után a rendőrség épülete volt. 1980-tól mintabolt működött benne. Napjainkban az épület Önkormányzati tulajdon.

Romhány ( kastély)

A Prónay család építette 1780 körül, barokk stílusban. 1945 után TSZ iroda, majd általános iskola volt, aztán a Híradtástechnikai Anyagok Gyára vette meg. Napjainkban  Magántulajdonban van. Földszintes téglalap alapú kastély, két oldalán középrizalitta. A főbejárat a középrizalitról nyílik, ezt párkányok tagolják. A megtört vonalú oromzaton a Prónay család címere volt elhelyezve, de a címernek 1980 körül nyoma veszett. Az épületet kontyolt dongafedél borítja. Kétmenetes, középfolyosós helyiségeinek egy része boltozott. A kastély előtti kertet kétoldalt Egykori cselédházak fogják közre, az utca vonalát vaskerítés zárja le.

Romhány ( emlékmű)

Bereczki Máté 1824. szeptember 24-én született Romhányban. Apja  kőfaragó mester volt.  Iskoláit sok anyagi nehézségek közt végezte. Falusi iskolákba járt,  gimnáziumi tanulmányait Vácon végezte. Ezt követően korrepetálással tartotta fenn magát és elvégezte a Pesten jogot. Megtanult németül és franciául. Részt vette az 1848-49-es szabadságharcban, melynek leverése után álnéven bujdosott. 1862-ben Mezőkovácsházán telepedett le, hol rövid ideig körjegyző volt, majd tíz évig házitanító volt Sármezey Antal Csanád  gyermekei mellett. Megvásárolt egy földterületet, melyen megalapította jeles faiskoláját  és gyümölcsnemesítő telepét. A magyar és külföldi gyümölcsfajták leírásával a magyar pomológiai szakirodalom megteremtője. Tagja lett a belga Van Mons társulatnak és a német gyümölcsészegyletnek. Munkatársa volt a híres Pomologische Monatshefte című lapnak. Sok csümölcsészeti cikke jelent meg a gazdasági lapokban. 800 gyümölcsfajta pontos megállapítását és leírását végezte el. Legfőbb műve: Gyümölcsészeti vázlatok és a Gyümölcsjegyzék.

A török hódoltság idején a török haderő 1592. november 11-én érkezett Romhányhoz, ahova a 40 ezer fő körüli magyar sereg is megérkezett. Az ütközet a magyarok teljes győzelmével végződött, melynek során az akkor még fából készült Lókos patakon átívelő híd is elpusztult. Ennek emlékére készült a mai is meglévő háromlyukú műemlék kőhíd.

Romhány ( emlékmű)

A polgármesteri hivatal előtt álló kőből faragott millenniumi emlékoszlopot helyi faragók készítették.

Romhány ( tájház)

A néprajzi értékek bemutatása, a hagyomány és a múlt üzenetének átadása kiemelt figyelmet kap. Többnyelvű információ és háttéranyagok engednek közelebb a tárgyakhoz. Gyűjteményünk szívesen várja az érdeklődőket és a néprajzkutatókat.

Salgótarján Salgóbánya ( vár, várrom)

Szanda ( forrás)

Szanda ( kápolna)

Szanda ( tájház)

Kérjük, ajánlják rokonaiknak, távolabbi ismerőseiknek is ezt a közösségi összefogásból létrejött, helyi értékeket őrző, ingyenesen megtekinthető kiállítást!

Szanda ( vár, várrom)

Szirák ( kastély)

Ma kastélyszállóként üzemel.

Szirák ( templom)

Szirák ( templom)

Szátok ( templom)

Szátok ( emlékmű)

Szécsény ( múzeum)

Szécsény ( múzeum)

Szécsény ( múzeum)

Szécsény ( vár, várrom)

Az Ipoly-völgy szélén, a folyó hajdani teraszának peremén állt egykor a vár. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla. Egykor a ferences templomot és a kolostort is magába foglalta. A 16. század második felében Disznóssy Ferenc várkapitány felgyújtatta. Az egykori gótikus vár falainak maradványát a Forgách-kastély építéséhez használták fel. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkaI erősített várból csak falrészek, a kilátónak használt északnyugati sarokbástya és a 10 m átmérőjű, kör alakú északkeleti sarokbástya (Bástyamúzeum) maradt meg.

Szécsény ( templom)

Gondozott parkban, az egykori várkerület északnyugati végén áll az 1332-es pápai engedély alapján épített nagyméretű műemlék templom. Szentélyében a 14. század gótikus stílusjegyei láthatók. Legértékesebb része a sekrestye, amelynek szép csillagboltozatát egyetlen nyolcszögű figurális fejezetű pillér tartja. A jelenlegi barokk hajót 1696-ban építették hozzá. A kolostor 1694-1734 között épült boltozatos kerengővel és zárt díszudvarral. A templomból juthatunk fel a kolostor gótikus boltozatú emeleti szobájába, ahol Rákóczi fejedelem megszállt. 1989-ben a ferencesek újra birtokukba vették az épületet.

Kérjük a tisztelt látogatókat, hogy a hely szelleméhez méltó öltözékben jelenjenek meg (nők és férfiak egyaránt fedett vállal, térd alatt érő öltözetben)!

Szécsény ( templom)

Szécsény ( szobor)

A pestisjárvány megszűnésének emlékére állíttatta Forgách Zsigmond és felesége a Szentháromság-szobrot a 18. században.

Szécsény ( emlékház)

A Rákóczi utca 67. számú épületben működött Nógrád megye legrégibb, XVIII. századból való gyógyszertára.

Szécsény ( emlékmű)

A régi Velics házhoz tartozó kert kapuja. Haynald Lajos érsekről kapta a nevét, aki ebben a házban született és hármas intézményt - iskola, kórház, árvaház - alapított Szécsényben.

Szécsény ( park)

A Forgách kastély alján található a Várkert. A nagykiterjedésű gondozott terület a sétálni, és kikapcsolódni vágyó turisták, fiatalok kedvence. A gyönyörű fekvésű terület kavicsos sétányokkal behálózott tájvédelmi körzet nagyon szép turisztikai látnivalót kínál. A területen fekvő kis és nagy tó vízelvezető árkaival és szép fahidjaival okoz örömöt a természetszerető turistáknak.

Szécsény ( különleges hely)

A történelmi belvárost behálózzák a város díszburkolatú sétálóutcák. Az utcákon körbejárva Szécsény majdnem minden műemléke és turisztikai látnivalója a kastély, a várkert, a bástyák, a várfalak, a romtemplom, a templom, és egykori várkapu bejáratánál a gyógyszertár, és a Szentháromság szobor megtekinthető. A belső sétálóutcán ami a négyzet alakú Déli bástya mellett vezet az egykori várárok mellett a Velich ház udvarára és a Haynald kapun át a város főutcájára. A Haynald kapuval szemben a Tűztorny található. A virágos sétálóutca a kovácsoltvas padokkal és lámpaoszlopokkal hangulatos kiegíszítője városunknak.

Szécsény ( emlékház)

Tereske ( templom)

Tereske ( horgásztó)

Tereske ( múzeum)

Terény ( templom)

Terény ( templom)

Terény ( múzeum)

Terény ( múzeum)

Terény ( múzeum)

Terény ( tájház)

Terény ( galéria)

Terény ( emlékmű)

Terény ( műemlék épület)

Terény ( emlékház)

Terény ( emlékház)

Terény ( emlékház)

Terény ( kiállítás)

Terény ( emlékház)

Terény ( emlékház)

Terény ( fűvészkert)

Terény ( kiállítás)

Terény ( emlékház)

Varsány ( különleges hely)

Varsány ( emlékház)

Varsány ( kúria)

Varsány ( kastély)

Varsány ( múzeum)

Varsány ( kápolna)

Érsekvadkert ( emlékház)

Gazdag helytörténeti gyűjteménynek ad otthont a Helytörténeti Emlékház, amely 2005-től működik. Gyűjtője és gondozója a Réti házaspár, mindketten nyugdíjas pedagógusok.

Érsekvadkertet már 1227-ben az esztergomi érsek vadaskertjeként említik az okiratok.

Első községi pecsétjében (1795) és a mai címerében Szent Albert püspök, I. István királyunk bérmálójának alakja található. Az itt élők mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak, a kendertermesztés, feldolgozás mesterei voltak. Maguk fonta, szőtte, varrta, hímezte ágyneműivel, öltözetükkel Nógrád-megye egyik legszebb, legszínesebb palóc öltözetét hozták létre és viselik olykor ma is. Jellegzetes kontyos, később nagy kapubeállóval épített lakóházaik legtöbb bútorát, mezőgazdasági eszközeiket falusi mesterek vagy maguk készítették.

A Réti házaspár munkája tette lehetővé, hogy legyen emléke ennek a szorgos, hívő népnek, a kornak, amikor gáz, villany, vízvezeték, műanyag nélkül tisztább, emberibb életet éltek verejtékes munkában a szép nagy családok. Ezt példázza a kiállítás szereplőjeként a 8 felnőttből és a 3 gyermekből álló bábcsalád is.

Érsekvadkert ( galéria)

Érsekvadkert ( templom)

Érsekvadkert ( kápolna)

Érsekvadkert ( kúria)

Műemlék jellegű, késő barokk kúria, 1790 körül épült. Több átalakítás, felújítás után bölcsődeként hasznosították, majd kiállítási célokat szolgál. Az épület műemléki védelem alatt áll. A kúria főépületét kettős nyeregtető fedi, az udvari homlokzaton dór fejezetű pillérekkel megtámasztott, mellvédes tornác fut végig. Holakovszki István Pro Cultura-díjas tanár vásárolta meg a kúriát, majd saját pénzéből hozatta rendbe. Elképzelése szerint helytörténeti kiállítás, képzőművészeti galéria és alkotókör céljára hasznosítják majd a hajdanvolt úri lakot.

Érsekvadkert ( műemlék épület)

Az egykori intézői lak 1840 körül épült késő klasszicista stílusban. Az épületet később szolgálati lakásként hasznosították, majd állaga erősen leromlott. Magántulajdonban van és felújították.

Érsekvadkert ( Tó)

kellemes környezetben várja a horgászni, pihenni vágyókat

Címlap
Előző oldal
Lap tetejére
Lista eleje

Technikai kérdések

Üzlet

Adataim

  • Bejelentkezés
  • Regisztráció
  • Belépés/regisztráció facebook-kal
©2018 Minden jog fenntartva | szallas@szallashegyek.hu | +36 70 603 3312
Börzsöny szállásBörzsöny vendéglátásBörzsöny látnivalóBörzsöny programBörzsöny szolgáltatásBörzsöny túraBörzsöny közlekedésBörzsöny helyi termékBörzsöny szabadidőBörzsöny erdei iskolaBörzsöny csapatépítésPilis szállásPilis vendéglátásPilis látnivalóPilis programPilis szolgáltatásPilis túraPilis közlekedésPilis helyi termékPilis szabadidőPilis erdei iskolaPilis csapatépítésCserhát szállásCserhát vendéglátásCserhát látnivalóCserhát programCserhát szolgáltatásCserhát túraCserhát közlekedésCserhát helyi termékCserhát szabadidőCserhát erdei iskolaCserhát csapatépítésGerecse szállásGerecse vendéglátásGerecse látnivalóGerecse programGerecse szolgáltatásGerecse túraGerecse közlekedésGerecse helyi termékGerecse szabadidőGerecse erdei iskolaGerecse csapatépítésVértes szállásVértes vendéglátásVértes látnivalóVértes programVértes szolgáltatásVértes túraVértes közlekedésVértes helyi termékVértes szabadidőVértes erdei iskolaVértes csapatépítésBükk szállásBükk vendéglátásBükk látnivalóBükk programBükk szolgáltatásBükk túraBükk közlekedésBükk helyi termékBükk szabadidőBükk erdei iskolaBükk csapatépítésMátra szállásMátra vendéglátásMátra látnivalóMátra programMátra szolgáltatásMátra túraMátra közlekedésMátra helyi termékMátra szabadidőMátra erdei iskolaMátra csapatépítésMecsek szállásMecsek vendéglátásMecsek látnivalóMecsek programMecsek szolgáltatásMecsek túraMecsek közlekedésMecsek helyi termékMecsek szabadidőMecsek erdei iskolaMecsek csapatépítésVelencei tó szállásVelencei tó vendéglátásVelencei tó látnivalóVelencei tó programVelencei tó szolgáltatásVelencei tó túraVelencei tó közlekedésVelencei tó helyi termékVelencei tó szabadidőVelencei tó erdei iskolaVelencei tó csapatépítésBalaton szállásBalaton vendéglátásBalaton látnivalóBalaton programBalaton szolgáltatásBalaton túraBalaton közlekedésBalaton helyi termékBalaton szabadidőBalaton erdei iskolaBalaton csapatépítés