Nagybörzsöny legrégebbi temploma.
Az egyetlen országúton Nagybörzsönybe érkezve a falu nyugati szélén a Szent István király tiszteletére szentelt templom tűnik a szemünk elé. Valószínűleg a magyar őslakók építették a XIII. század első felében. A német telepesek legfeljebb pár évtizeddel később emelték a mai Bányásztemplom elődjét. Nem tudjuk, hogy a középkor folyamán mely egyház meddig viselt plébánia rangot. Az biztos, hogy a hódoltság végén a település többsége már német anyanyelvű volt, és a Bányásztemplomban tartotta istentiszteleteit. (Ekkoriban a Szent István-kápolna mellett, a kerítőfalon belül temetkeztek a hívek.) Az 1700-as évek elején néhány éven át az evangélikusoknak használták a Bányásztemplomot, ekkor a Szent–István kápolna volt a katolikus plébánia központja. Az ősrégi templom tiszteletére és tekintélyére mutathat, hogy a Bányásztemplom „Szent István felajánlja az országot” témájú oltárképén is megfestették a XVIII. század végén. Az 1779-es Batthyány-féle egyházlátogatáskor ennek ellenére felmerült lebontásának gondolata, de ezt később elvetették
A keletelt, nyugati homlokzati tornyos egyház román stílusú falusi templomaink legszebb példái közé tartozik. Érdemes röviden elidőzni mellette, elemezni, hogy mi tette azzá. Mindenekelőtt arányai: a szentély, a hajó és a torony egyre növekvő magassága kiemelten jól érezhető a déli oldal felől. Az apró, díszes szentélyt a hajó három keskeny tölcsérablakkal és díszes déli kapuval áttört nagyobb tömege követi, majd a távolról is jól látható, ikerablakokkal megnyitott karcsú torony zárja a képet. A szép arányokat a vörösesszürke trachit kváderkövekből emelt falazat, a sötétszürkés–lila tetőzet festőivé formálja a tájban. Ha részleteit tekintjük, a félköríves szentély a leggazdagabb: a gyémántfrízből, ívsorból álló főpárkány tükreiben 19 bajuszos, magyaros karakterű faragott emberfejet találunk. Két másik fő látható a félköríves, bélleletes kapun, mely – a magyar emlékanyagban oly gyakran – az első és a második ablak közt áll. A toronyablakok oszlopocskái trapéz alakú vállkővel záródnak, a legtöbb fejezet és lábazat egyéni kialakítású.
A Szent István-templom finom arányaival, festői megjelenésével, díszeivel a XIII. századi falusi templomaink gazdagabb, igényesebb példái közé tartozik, jelezve az építőközösség tehetősségét.
Technikai kérdések |
Üzlet |
Adataim
|